Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-168
168. országos ülés jaimrtr 23 áu, szerdán. 1889. 95 módosítását kikötheti és annak természetes nyomatékot adhat. Már kiemeltem, t, ház, hogy az ujonezilleték és ez által a létszám megállapítása, ha nem is forma szerint, de lényegében egyezség a monarchia másik államával. Es mi ez? Az 1867 : XII. törvényezikk kimondatta azt, hogy a védelem közös; kimondatott az, hogy a hadsereg közös, de azt, hogy a közös védelem mily magasságú és erejű hadsereggel történjék, mi legyen a hozzájárulás aránya egyik állam és a másik állam részéről, időről-időre meghatározandó szabad egyezkedésnek tartotta fenn (Eálljuk! Halljuk!) Már most, t. ház, az 1867-iki törvény elvének megváltoztatása, nem mondom, megsértése, (Közbeszólások a szélső balról: De bizony megsértése!) de megcsonkítása (Thaly Kálmán közbeszól: Hisz az annyi mint sértés!) a67-iki torvénynek, ha ez egyszer mindenkorra állapittatik meg, mert ez által oly lekötöttségbe megyünk bele, melyetalaptörvényünk csak a közös ügyekre fogadott el, semmi esetre azokra, melyeket egyenlő elvek alapján időről-időre nem kötött szabadsággal elintézendőknek tartott. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Az ilv alkudozásoknál méltányosan egyenlő helyzetet csak az időről-időre valómegkötés biztosít, ha egyszer mindenkorra törvény által van megszabva az ujonezilleték és ez által a létszám, ezzel rendkívüli előny van biztosítva az alkudozásban annak a félnek, a melyik törvény által megállapított létszámhoz ragaszkodik. Mig ha időről-időre megszűnik a létszám és új egyezkedésben kell megállapítani, a monarchia mindkét állama szabadon megfontolja a külügyi és belügyi helyzetet véleményt formál arra nézve, mit kivan a monarchia érdeke, mily módon szervezett, mily magasságú erővel lehet elérni a czélt és teljesíteni a közös védelmi kötelezettséget. (Helyeslés balfelöl.) És mint törvény által nem korlátolt egyensúlya, egyenbefolyású tényezők, egyenlő körülmények között alkudoznak és méltányos compromissumra jutnak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De ha ez nincs, ha az egyik álláspontja érvényesülve van már egy, az egyezkedés sikerétől nem függő törvényben, akkor az nem áll a hely T zet kivánalmainak súlya alatt, akkor a meglevő törvényhez ragaszkodva, az egyezkedésben méltánytalan, a 67-iki alaptörvény által kizárni kivánt túlsúlylyal szerepel, (ügy van! ügy van! a bal-és szélső baloldalon.) Ne is tegye senki azon ellenvetést, hogy hiszen az előnyös helyzet a mi számunkra is fennforoghat, ha a megállapított törvény a mi álláspontukkal egyez. Igen. Ez lehető. De magunknak sem kívánunk illetéktelen előnyt törvény által biztosítani ; nem fogadjuk el más számára sem. De hát szinte látom azt az ellenvetést, (Halljuk! Halljuk!), a melyet erre mondanak, hogy ott van az országgyűlésnek azon joga, mely szerint az ujonezkiállítás csak akkor történhetik, ha az ujonczilletéket évről-évre megszavazzuk; benne van az 1868-iki törvényben, benne van a jelen szövegezésben is és az mondatott: ebben fekszik a leglényegesebb biztosíték. (Halljuk!) Az idő előrehaladt volta daczára (Halljuk! Halljuk!) kérnem kell erre a t. ház becses figyelmét. (Halljuk!) Kétségkívül van ebben valami t. ház. Hanem én azt hiszem, bizonyos zavar uralkodik abban a felfogásban, hogy milyen tartalommal bir ez az évről-évre való megszavazási joga a parlamentnek, midőn egy ily tartalmú védtörvény áll fenn és mi ennek a jognak a főrendeltetése. (Halljuk!) Én magam is állítom és ki fogom fejteni, hogy biztosíték. De azt kérdem, hogy mire biztosíték % Arra nem hatályos és biztos, hogy ily védtörvény fennállása mellett az országgyűlés a védelmi teher nagyságát, mértékét befolyásolja. Nem pótolhatja, hogy az ujonczlétszám időről-időre önmagától megszűnik és szabad egyezkedés által meghatározandó, pótolni csak akkor volna hivatva, ha az évi megszavazás joga az országgyűlésnek egy hatályos módot biztosítana arra, hogy a védelmi tehernek, a véradó megszabásánál, mint lényeges alkatelemeiben le nem kötött ujonezmegszavazási jog szerepelhet. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Akkor igaza volna Tisza István t. képviselőtársamnak, (Halljuk!) a ki azt mondta, hogy az évi megszavazási jog a véderőtörvény fennállása mellett annyit jelent, hogy a számon nem változtathat az országgyűlés, mert a véderőtörvényben van meghatározva, de egyébként a felett, hogy egyáltalán adjon-e ujonezot, vagy nem, a mint ő fejezte ki magát.a parlament tökéletes szabadsággal határozott és határozhat. Az, hogy tökéletes szabadsággal, annyit jelent, hogy a törvény által nem korlátolt szabadsággal, igy értjük mind a ketten, mert annyit nem jelenthet, hogy az opportunitási tekintetek, (Derültség a bal- és szélső balon) a politikai helyzet, a nemzet kívánságai által sem korlátolt tökéletes szabadsággal. Azt kérdem tehát t. képviselőtársamtól, (Halljtik!) igazán hiszi-e ezt? Azt tartja, hogy ha meghozatik e törvény a 14. §-al együtt és e törvényben le van kötve az ujonczállítási jog leglényegesebb alkatelemeiben, mert meg van szabva az, mennyi ujonezot tartoznak a magyar korona országai kiállítani, igy szólván „jelenleg : a magyar korona országaiból 42,711 ujoncz állítandó ki", le vannak kötve az ujonczállítási jog többi alkatelemei is, mert meg van határozva, mely körökből veendők ezek az ujonezok, meg van határozva mennyi a szolgálati évük mik a szolgálati módozatok, hiszi t. képviselőtársam, hogy midőn évről-
