Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-148

148. országos ülés deczember 6-án, esütörtbkön. 1888. 91 jegyezni mindenekelőtt, hogy az Unger Alajos t. képviselő ur által beadott módosítványt részem­ről elfogadom, mert utoljára is van méltányossági indoka. Lehetne ugyan az eredeti szöveget is indokolni azzal, hogy ha az özvegy újra férjhez megy, akkor az új férj lesz az új kenyérkereső. (Igás! jobbfelöl) de ennek daczára elfogadom a módosítványt Csak nagyon féltek némely özvegy asszonyt, a ki egy jövedelmező korcsma mellett, a melyet majd megtarthat, egy nem jövedelmező férjre fog szert tenni. (Élénk derültség jobbfelöl.) De ez az ő dolga, fontolja meg, tegyen belátása szerint. (Derültség.) Ismétlem azonban, hogy a módosítványt, mivel méltányos és helyes lehet, elfogadom. (Általános helyeslés.) Több módosítvány, ha jól emlékszem, nem adatott be, csak egyes felszólalások történtek. Szalay Imre t. képviselő ur azt kérdezte : mi ér­tetik az alatt, hogy ha valaki egészségügyi szem­pontból ártalmas, vagy bármily italt hamis név alatt árult? Ennek kapcsán a képviselő ur aztán belement annak a taglalásába, hogy minő eljárást szoktak követni a bor egyenlítésénél s kifejtette, hogy jót áll arról, hogy árulnak otyan somlai bort is, mely Somló vidékét soha sem látta. Ez, t. képviselőház, kétségkívül igen szomorú tény borkereskedésünkre nézve. Ez ugyanis nemcsak azt teszi, a mi Francziaországban is megvan, hogy egyes kedvelt borokat a tudomány segítségével, de mindenkor kiválőlag a bornak felhasználásá­val, az egyenlítés utján állítanak elő és árusítanak el, hanem teszi azt is, hogy a nélkül, hogy meg­kísértenék annak az utánzott somlai bornak megadni mindazon sajátságot, melylyel a valódi somlai bir, ugy árulják azt itt az országban és a külföldön. Mert ebben fekszik borkereskedésünk­nek egyik legnagyobb veszélye. (Általános helyes­lés.) E bajon azonban természetesen ez a szakasz nem segíthet. Itt a czélzat nem volt egyéb, mint az igazán ugynevezhető „csinált bor"-t üldözni, szóval akkor, ha oly ital árultatik a bor neve alatt, mely nem bor. Ez volt a czélzat, de ezzel a tör­vényjavaslattal többet elérni nem tartottunk lehe­tőnek. Egyébiránt azt hiszem, hogy azon másik bajt is valami utón és módon korlátolni okvetet­lenül szükséges. (Helyeslés.) Báró Kaas Ivor képviselő ur arra figyelmez­tetett, hogy mily óriási kára lesz a kincstárnak abból, hogy a zárt városokban, mint ő mondja, vizet, bort és szeszt töltenek a seprűre s ebből bort gyártanak, de aztán semminemű adót nem fizetnek utána. A mennyire egyáltalában lehet, t. ház, e tör­vényjavaslat e tekintetben is provideál, nem ugyan a 10., hanem a 20. és 22. §-ban, a hol a zárt váro­sokra nézve az egyik szakasz megállapítja azt, hogy mindazok, a kik a zárt városok területén belül, saját vagy egyáltalában belterületen való fogyasztásra szeszes kevert italokat készítenek, mikép tartoznak adót fizetni. A 22. §. pedig az ellenőrzési módozatokat határozza meg és azt, hogy a kik ezeknek eleget nem tesznek, miféle büntetéssel sújtassanak. A mi provisio tehát ezen szempontból lehetséges volt, az meg is tétetett. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindezek után ismételve, t. ház, azt, hogy Unger t. képviselő ur módosítását elfogadom, a többire nézve kérem, méltóztassék a szakaszt fen­tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! (Halljuk!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A 10. §-ra nézve többrendbeli módosítás ada­tott be. Minthogy ezek egyes pontokra vonatkoz­nak, azt hiszem, azon pontokat, melyekre nézve módosítás nem adatott be, méltóztatik elfogadni. (Helyeslés.) E szerint a bevezető bekezdés, az 1., az a), b), a 2., az a), b), c) és d) pontok nem támad­tatván meg, elfogadtatnak. Az e) pontra nézve az előadó ur azt javasolja, hogy a 7. §. helyett a 8. §-ra történjék hivatko­zás. Azt hiszem, hogy ezt, mint a dolog természe­téből folyót, a t. ház elfogadja. A f), g) és h) pontok nem támadtatván meg, elfogadtatnak. A h) pont után az előadó ur i) alatt a követ­kező pontot kívánja felvétetni: „ha az engedélyes az engedélyt annak kiadatásától számított 3 hónap alatt, vagy később bármikor egy hónapon át nem gyakorolja". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó urnak ezen módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. kzi) pont után következő bekezdésből Unger Alajos képviselő ur ezen szavakat: „újra férjhez­meneteléig" töröltetni kívánja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott szöveget változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kérdéses két szó nem tarta­tik fenn és igy a szövegből törültetni fog. Ezzel kapcsolatosan ugyancsak Unger kép­viselő ur akövetkező szöveget kívánja ezen bekez­dés végére illesztetni: „Özvegy nemlétében, vagy ha az ezen jogával élni nem akar, az üzlet a kis­korúgyermekek vagy unokák javára folytatható." Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Unger képviselő urnak ezen indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik és be fog illesztetni a szö­vegbe. Az ezután következő bekezdésre vonatkozó­lag az előadó ur ismét azt ajánlja, hogy a 7. §. helyett a 8. §-ra történjék hivatkozás. Azt hiszem, méltóztatik elfogadni. Ugyanezen bekezdés 5. sorába Molnár Antal képviselő ur e szó helyett: „kihirdetéstől", azt kívánja beillesztetni: „kézhezvételtől". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a „kihirdetéstől" szót, szemben a Molnár Antal képviselő ur módosítva­12*

Next

/
Thumbnails
Contents