Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-147

72 147 országos ülés deezember 5-én, szerdün. 1888. a többi bekezdés változatlanul elfogadtatik. Az utolsó bekezdésre vonatkozólag kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt, szemben Szalay Károly képviselő ur módosítványával, a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a bekezdést a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartja a bizottság szövegezését és igy az változatlan marad. Azt hiszem, miután az 1. fejezet tárgyalása befejeztetett és mai napon interpellatio is van bejelentve, méltóztatik a t. ház elhatározni, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása megszakittassék és most az interpellatio terjesztessék elő. Mielort azonban erre áttérnénk, bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésben méltóztassék ezen törvényjavaslat tárgyalását megszakítani és közbevetőleg felvenni először a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori megszavazását, azután méltóztassék a mostani tárgyalás megszakításával tárgyalás alá venni a pénzügyi bizottság jelentését az 1889. év első negyedében viselendő közterhekről és ugyancsak a pénzügyi bizottság 232. számú jelentését a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között az 1880: LIV. törvényczikk értelmében létrejött pénzügyi egyezmény hatályának újabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Irányi Dániel: T. képviselőház ! (Halljuk!) Arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy ne holnapra, hanem holnaputánra méltóztassék ezen tárgyakat napirendre kitűzni, hogy holnap, mint az szokás, külön is tanácskozhassunk ezen fontos törvényjavaslatok felett. Ez az egy nap nem tesz különbséget. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Minthogy itt semmi újabb dispositióról nincs szó és a javaslatok régebben ki voltak már osztva, azt hiszem, holnap is minden baj nélkül lehetett volna a nevezett törvényjavaslatokat tárgyalni, de hogy ha a t. ház kívánja, hogy a tárgyalás holnaputánra tétessék, az ellen nekem kifogásom nincs. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem tehát, a t. ház méltóztatik elhatározni, hogy a holnapi ülés napirendjére a ma elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori megszavazása tűzessék s azután folytattassék a ma félbeszakított törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Helyeslés.) Kérem azonban a t. képviselő urakat, hogy pontosabban méltóztassanak megjelenni az ülés elejére, mint ma, Következik most az interpellatio meghallgatása. Éles Henrik: T. ház! (Halljuk!) Köztudomású dolog, hogy Magyarországon minden aratás után, ha némi termés van, nagy hiány mutatkozik a közlekedési, eszközökben. Hogy ez különösen oly helyeken érezhető, a hol igazán terem valami s a honnan van mit elszállítani, az természetes. Ezen vidékek közé tartozik a Jászság, hol ez idén Istennek hála, bő termés volt, de a hol a gazdák most a fölött panaszkodnak, hogy a mijök termett, azt nem birják elszállítani. Erről különben bővebben nem beszélek, mert mint mondani szerencsém volt, ezt mindnyájan tudjuk, ez köztudomású tény. Növeli azonban ezt a bajt a Jászságban még más két körülmény, melyeket kénytelen vagyok különösen felhozni s a melyek különösen felbátorítottak engem arra, hogy e tárgyban az igen t. közlekedésügyi minister úrhoz interpellatiót intézzek. Az egyik az, hogy az indóházaknál az oda fuvarozottgabnát nem csaknem helyezik el fedett helyiségbe, de még be sem takarják, mint másutt szokás, ponyvákkal, úgy, hogy az odaszállított gabona a szó teljes értelmében az idő viszontagságainak van kitéve és bizony el is romolhatik. Tetézi ezt a bajt még inkább az a körülmény, hogy a vasút nem éri be azzal, hogy a gabnát nem birja elhelyezni kellőleg, hanem azon kivül a szállítóktól még nyilatkozatot is követel, melyben azok kötelesek kijelenteni, hogy kár esetében kártérítést követelni nem fognak. Én ezt az állapotot, t. ház, igazán olyannak tartom, melynek fentartását, azt hiszem, senki sem kívánhatja és miután nem tudom, hogy van-e a t. közmunka- és közlekedési minister urnak erről tudomása, azért vagyok bátor hozzá a következő interpellatiót intézni. (Olvassa) : interpellatio: a t. közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz, a jászapáthi-iíjszászi vasúti vonalon uralkodó árúszállítás akadályok tárgyában. 1. Való-e és van a t, minister urnak tudomása arról, hogy a fentjelzett vonalon, már hónapok óta nem továbbíthatók az indóházakhoz elfuvarozott árúk ? 2. Való-e és van e tudomása arról, hogy az indóházakhoz elfuvarozott gabonát sem fedél alatt nem tartják, sőt még ponyvával sem takarják be, úgy hogy a gabona az idő minden viszontagságanak szabadon ki van téve, mindaddig, míg az elszállítás sora reá nem kerül? 3. Való-e és van-e a t. minister urnak tudomása arról, hogy a vasút minden feladótól oly értelmű nyilatkozatot kivan, mely szerint kijelenti, hogy beleegyezik abba, hogy feladott gabonája az átszállításig szabadban — fedél és ponyva nélkül tároltassék és hogy — bármily kár történjék szállítmányán — a vasúttól kártérítést nem fog igényelni ? 4. Ha az elősorolt bajok valók s a t.minister