Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-147
70 14? országos ülés deez<juib*r 5 én szerdáu. 1888. tekintettel, hogy Bécs érdekében történik ez az operatio, a mely annyira belevág egyes családok érdekébe és egyes községek felvirágzásába s tekintettel arra a körülményre, hogy ha a törvény ugy a mint van, szentesítve lesz s át lesz adva az életnek, a bortermelők egyetlen egy liter bort sem adhatnak el pecsét alatt és minthogy előre tudom, hogy ha folyamodnak majd a pénzügyi igazgatóságokhoz, melyeknek mostohaságát mi ellenzéki emberek igen jól ismerjük, azon polgárok, kik az ellenzéket támogatják,engedélyt nem fognak nyerni, hiinem bizonyos, hogy az igen t. többség választóinak megfogják azt adni; mindezeket összegezve., arra a meggyőződésre jutok, hogy múlhatatlanul szükségesnek mutatkozik, hogy a mélyen t. többség és pénzügyi kormányzat jól meggondolja, hogy mit csinál, mert a meglevő vagyonhoz való jogot könnyű elvenni, de az állam által egyszer confiscált jogot az állam kezéből kivenni többé alig lehetséges. Már Deák Ferencz megmondotta, hogy azt a jogot, melyet a hatalom elvett, vissza lehet szerezni kedvező időjártával, de a mely jogot a nemzet maga felad, azt az ur isten sem adja vissza többé. Most pedig ugy vagyunk, t. ház, hogy a nemzet többsége képezi a nemzetet, ha a községektől ezt a jogot egyszer elvette, azok a szegény községek soha de soha többé nem fogják a bormérhetés jogát gyakorolhatni. Hogy ez be ne következzék, hogy a községekben mondhatni már most is uralkodó elszegényedés még tovább és tovább ne terjedjen, kérem a mélyen t. képviselőházat, hogy ezen 2. §. első bekezdésének végéhez méltóztassék szerény kis módosítványomat elfogadni , mely igy hangzik (olvassa): „kivéve azon községeket, melyek idáig kántorális korcsmáitatást gyakoroltak, miután ezen jogaik élvezetében továbbra is meghagyatnak". E szerint a szakasz módosítványom szerint igy módosulna (olvassa): „Ezen kizárólagos jog folytán korcsmákat nyitni vagy a már meglevőket fentartani csak az állam engedélye mellett szabad. Senkinek sem szabad az illetékes pénzügyi hatóság engedélye nélkül" — ide jön módosítványom — „kivéve azon községeket, melyek idáig kántorális korcsmáitatást gyakoroltak, miután ezen jogaik élvezetében továbbra is meghagyatnak." Tisztelettel ajánlom módosítványomat a községek érdekében elfogadásra. Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. Láng Lajos előadó: T. ház! (HaUjuki) Azok után, miket a ministerelnök ur mondott és minthogy újabb indítvány nem adatott be, igen rövidre szorítkozhatom előadásomban. (Halljuk!) Azt az indítványt, melyet Csáky László gróf t. képviselőtársam terjesztett be, mint teljesen méltányost magam is elfogadom. Ellenben Szalay Imre t. képviselőtársam indítványát, hogy tudniillik a borra nézve a minimum 100 literről 50-re szállittassék le, a sörre nézve pedig fölemeltessék 25 ről 50-re, nem fogadhatom el, nem csak azon okoknál fogva, melyeket a t. ministerelnök ur kifejtett, hanem még egy más okból sem. (Halljuk !) Ugyanis, habár Magyarország bortermelőinek érdekét én is szivemen hordom — és engedje hinnem a t. képviselő ur, hogy ezt nem fogja kétségbe vonni — nem hagyhatom figyelmen kivül azt a körülményt, hogy miután az egyik adótárgynál, tudniillik a sörnél, az utolsó években igen gyors egymásutánban emelkedett az adó, nevezetesen az 188 . évben fölemeltetett 1 frtra, 1884-ben 1 frt 50 krra és 1887-ben egyszerre 3 frtra, mégis tekintettel kell lenni azon nagyobb megterheltetésre, a mely ebből származik. Szederkényi Nándor: A bornál is! Láng Laljos előadó: A mi épen most közbeszólott Szederkényi Nándor t. képviselőtársam megjegyzését illeti, szabadjon arra is reflectálnom. (Halljuk!) T. képviselőtársam összehasonlította az itteni adórendszert a franczia boradóval. Bocsánatot kérek t. képviselőtársamtól, én nem vonom kétségbe, hogy ő ismeri a franczia boradórendszert ; de akkor el fogja ismerni azt, hogy a világon a legterhesebb boradó rendszer épen a franczia s ahüoz képest azt hiszem, hogy azt, a mely mi nálunk van, nem lehet túlságos terhesnek feltüntetni. T. képviselőtársam hivatkozik arra, hogy Francziaországban 12%-os adó van. Bocsánatot kérek, de a legterhesebb adó mindenfelé a százalékos adó, mert ez ad alkalmat a legtöbb secaturára s a pénzügyi közegek legnagyobb önkényére. És az nem is az egyedüli adó ott, mely a bort a kimérésnél terheli, mert ezen kivül Francziaországban a kimérés alá kerülő bornál minden olyan városban, melynek lakossága 4000-en felül van,mégbizonyosbeléptiadó—droitd'entrée—van. Azonkívül licentiát tartozik fizetni minden korcsmáros és a bornak minden szállításánál — akár milyen kis utat tegyen is a bor — külön díjat tartozik fizetni. Francziaországban a szeszes italok nem tehetnek semmi legcsekélyebb utat sem kisérőjegy — passus — nélkül, ugy hogy sehol a világon olyan súlyos adórendszer a borra nincs, mint Francziaországban. Ezt tartottam szükségesnek megjegyezni. A töb'ii módosítványokhoz sem járulhatok azon indokoknál fogva, melyeket a t. ministerelnök ur kifejtett. (Helyeslés jóbbfeUl.)
