Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-159

554 159- országos ülés január 12-én, szombaton. 1889. nye, t. ház? Az, hogy el kellett térni az eddigi rendszertől az egyéves önkéntesi intézményt illetőleg, és meg kellett keresni, meg kellett találni azon utakat és módokat, a melyek által egyfelől a közös hadsereg részére a szükséges tartaléktiszti létszámot biztosítjuk ; másfelől pedig önkéntes ifjainknak megadni a módot arra, hogy mennél nagyobb számban tehessék le a tartaléktiszti vizsgát és mentül képzettebb tartalékos tisztek legyenek. (Helyeslés jobbfelöl.) Vájjon micsoda elemekből egészítendő azonban ki ezután a tartaléktiszti létszám? (Halljuk!) Az elfogadott elv az, hogy a mai haderő, ott ahol az általános védkötelezettség behozatott, nem többé a kötéllel verbuvált hadkötelesek gyülevész tömege, hanem maga a fölfegyverzett nemzet, a nemzet fegyverben. Ugyanazon elemek, ugyanazon tényezők, melyek a nemzetet, a köznépet béke idején a közélet minden ágában vezetik, kell hogy vezessék azt háború idején a harczmezőn. Tehát egyedül az intelligentia van hivatva a tartaléktiszti állások betöltésére. És kérdem, t. ház, mi az oka, hogy egyéves önkénteseink közül oly kevesen tették le a vizsgát? (Halljuh!) Sok egyéb között egyik, kétségtelenül nem a legjelentéktelenebb az volt, hogy egyéves önkénteseinknek meg volt engedve, hogy azon egy éven belül is, inig a katonai szolgálatot teljesítették, polgári tanulmányaikat folytathatták, az akadémiai felolvasásokat látogathatták, így az egyéves önkéntesi szolgálat voltaképen nem egy évből, hanem csak egy félévből állott és valljuk meg őszintén, félesztendő alatt tartaléktisztet még háború esetére is bajos kiképezni. Ezért voltak szükségesek a módosítások. Ezen a bajon vélt segíteni a javaslat azon intézkedésével, melyben kimondotta, hogy az egyévi önkéntesi szolgálat kizárólag a katonai kiképzés ezéljaira van fentartva. És e rendszabályra, t. ház, annál nagyobb szükség volt, mert fontos feladatok megoldása van a tartaléktisztre bízva háború esetén. Rendszerint ugyan csak egy szakasz, de gyakran száz, kétszáz ember élete, sorsa van a tartaléktiszt kezébe letéve. A hadjárat idején épen a tiszti létszámban mutatkozó nagyobb fogyatékok folytán nem egyszer fog az egyéves önkéntesből lett tartaléktiszt abba a helyzetbe jutni, hogy egész századot önállóan vezényelni kénytelen. Egy-egy exponált hadcsapat magatartásától pedig, mely esetleg épen egy-egy tartaléktiszt kezére lehet bizva, függhet egy dandár, egy hadosztály sorsa, egy ütközet eldöntése. Lelkiismeretbe vágó dolog volt tehát ifjainknak megadni a módot, hogy magukat derék tartaléktisztekké kiképezzék, mert nagy bajok következhettek volna be a tartaléktisztek képzetlenségéből, a melyek magát az egész nemzetet, az egész monarchiát veszélyeztették volna. Az az egy évi szolgálat elég a szorgalmas, törekvő ifjúnak, nem elég azonban az olyannak, ki az egyenruhát csak azért viseli, hogy benne feszíthessen és henyéljen. (Helyeslés jobbfelöl.) Abból az egy évből egy-két hetet is elengedni igen bajos, annál kevésbé lehet továbbra is meghagyni a véderő törvény azon rendelkezését, hogy az egyévi önkéntesi szolgálati idő valójában csak egy félesztendei legyen. Hogy azonban egyéves önkénteseink tanulmányi pályájukon a czéljuk elérésében egy évvel vissza ne vettessenek, azon egyébként lehet segíteni. Az igen tisztelt közoktatásügyi minister ur a kezdeményező lépéseket ez irányban már meg is tette; én azt hiszem, hogy ezek meg fogják teremni a maguk gyümölcseit. (Zaj. nalljuh!) Ezek folytán azokra az aggodalmakra, melyek a törvényjavaslat beterjesztése alkalmával engem, megvallom, szintén elfogtak, valójában ok nincsen. De ha volna, ha ifjúságunk abba a helyzetbe jutna, hogy ezt az egy évet áldozatul oda kellene adni a haza oltárára, kérdem én, van-e oly fia a hazának, van e oly ifjú, a ki szívesen ne hozná meg ezt az áldozatot, Thaly Kálmán: De nem a németért! (Zaj. Halljuk!) Rohonyi Gyula: ... midőn tudja, hogy neki nemcsak észszel, hanem kézzel, karral, nemcsak tollal, hanem karddal kell szolgálnia hazáját s hogy neki mind a két hivatását ugy kell betöltenie, a mint istentől adott ereje és tehetsége megengedi. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezért volt szükség ezen rendszabályokra. A ki tehát hazája javát szivén hordja, az meg fog nyugodni a javaslat ezen intézkedésében is ; meg fog nyugodni abban különösen ifjúságunk, tudva azt, hogy ugy is kedvezményeket élvez ezen védtörvény keretén belül, kedvezményeket, mondom, mert valamennyi európai törvényhozás azokat kedvezményeknek jelzi és ismerte el; élvezi a kedvezményeket daczára annak, hogy a véderő-törvény az általános védkötelezettség, tehát az egyenlőség elvein alapszik. A javaslat másik sérelmesnek jelzett intézkedése az, hogy azon egyévi önkéntesek, kik a tiszti vizsgát le nem teszik, egy második évet kötelesek szolgálni. A javaslat e rendelkezésének azon intentiója van, hogy még azon egyéves önkéntesek is, kik a tartaléktiszti vizsgát az első év végén le nem tették, letehessék azt egy második évi szolgálat folytán, esetleg belőlük derék altisztek képeztessenek. Egy időben tisztté és altisztté már az első év folyamán ifjainkat képezni nem lehet, nemcsak azért, mert erre a kellő idő hiányzik, s ezt egy év alatt lehetetlen elérni; de azért is, mert az altisztek hivatása egészen más, mint a tartaléktiszté, mert a tartaléktiszt kiképzése túlnyomóan elméleti irányú, az altiszt kiképzése pedig határozottan gyakorlati, kiterjed a katonai szolgálatnak legkisebb részleteire is és folytonos