Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-159

1S9 országos ülés január 12 én, szombaton. 1889. g5 J lovának nem vágja le a fülét: és a gyalogezredben hány embert találunk, a ki szuronynyal tud vere­kedni. A hadsereg harcz és diadalképességének első feltétele, hogy az a közember, kinek rövid ideig van fegyver kezében, azzal bánni tudjon és ismerve azon fegyvert, önbizalom ébredjen benne. A népekben, melyek a létért való küzdelem­ben a felfegyverkezésnek túlhajtottságáig mentek el, a természet törvénye ma is érvényesül. A mely nemzet fenn akar maradni, annak a létért való küzdelembe minden erejét be kell vinnie. (Ugy van! a szélső balfelöl.) Vájjon a létért való küzde­lemben csakis és egyedül a hadseregnek szerve­zete és kiképeztetése-e azon tényező, a melyet az ütközetbe kell vinni ? Hol vannak az erkölcsi erők, melyek a hadsereg szellemét alkotják meg és a melyek az imént falun volt és az állandóan a had­seregnél működött emberek között az összetarto­zandóság érzetét egy nap és egy óra alatt annyira megalkotják, hogy azok rögtön és azonnal készek együtt és együttesen a csatatérre vonulni, hogy önmagukat és életüket feláldozzák. Hol van ezen szellem és erkölcsi erő ezen egységes hadseregben ? Mindaz, a mi a hadsereg szellemi és erkölcsi erejétt képezheti: a nemzeti érzület, történelmi múlt, a dicsőség, a ragaszkodás a hazához, a hadsereg tagja és a hadsereg szelleme közt két ellentétes érzületet és irányt képvisel. (Igaz! Ugy van! a szélső halfelöl.) Mi magyarok saját létfentartásunkra vagyunk kötelesek ügyelni. Ez a mi legfőbb ér­dekünk. Ez a leghatalmasabb parancsszó, a mely előtt meg kell hajolnunk. Ezen létért való küzde­lemben, hol senkit annyi veszély nem fenyeget, mint minket, mert mindazoknak, kik Austriát alkotják, van egy másik fajuk és fajállamuk, a melyhez mehetnek és beállhatnak a nélkül, hogy nemzeti egyéniségüket megtagadják. A magyar nemzet, a mely egyedül áll rokonok nélkül, azon veszély esetében, hogy ha szerencsétlenség és fel­bomlás éri a birodalmat, nem tudja, hova menjen, hogy minden erejével, minden erkölcsi hatalmával, a melylyel bir ég rendelkezik a lét, harczában részt vegyen és hogy részt vehessen, megadassák neki a jog, hogy physicai, erkölcsi erőit szervezett alakban vezesse a világhistoria elé. (Élénk tetszés szélső balfelöl.) Ha állam vagyunk : lehet-e á'lam hadsereg nélkül ? Megszégyenítő, hogy itt a nem­zet szine előtt kell azt vitatni, hogy egy államnak, egy nemzetnek van-e joga saját hadsereget . fel­állítani. (Ugy van! Ugy van! a szélső balfelöl.) Európának minden népe, mely szabad, bir had­sereggel. Mi legyen tehát oka annak, hogy mi ne bírjunk azzal, mikor sokkal kisebb nemzetek, mint Belgium, Holland és Svájcz bírnak hadsereg­gel. Azt mondják, hogy azok eivilisáltak és nagy értelmi és anyagi erőt fejtenek ki. Ott van Szer­bia, Románia, Montenegró, Bulgária és Görög­ország, a melyek sokkal kisebbek és szegényeb­bek és kevesehb intelligentiát képviselnek, mint Magyarország és mégis mindegyik külön hadse­reggel bir. íme egész Európa tapsolt azon tényé­hez Bulgáriának, hogy nem engedte meg, hogy orosz tábornok legyen hadügyministere. (Élénk tetszés szélső bálfelöl) az orosz tisztek vezessék se­regét. (Élénk helyeslés szélső bálon.) Es mi magyar nemzet, melynek annyi századon keresztül dicső­séges múltja van, a melyet elnyomni tudtak, de eltemetni soha, mosta mikor sírjukból kelnek fel a nemzetek a Balkánon és mintegy a halottak feltá­madásának ünnepét üljük, kérdezzük és vitat­kozunk a felett, hogy van-e jogunk önálló hadse­reget felállítani. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Magyarországot egy nagy nemzet lakja, melynek saját magyar culturája van, mely a múltban és a jövőben is rendületlen meggyőző­déssel követi saját hivatását, saját érdekeit, me­lyek semmi más nemzetéivel nem közösek. E fel­adatot megoldani e nemzet csak ugy képes, ha felfegyverezve polgárai összeségét saját fegyve­reivel és saját múltja hagyományait, culturáját, dicsőségvágyát és létezhetési akaratát viszi a csata­térre. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy a külön magyar hadsereg nem ke­resztülvihető , mert szövetségben vagyunk Austriával. Hát vájjon a szászok, a bajorok, a ba­deniek nincsenek szövetségi viszonyban Porosz­országgal ? És azért mégis van külön hadseregük. Pedig közöttünk és köztük van egy lényeges kü­lönbség is, mely az 6' előnyükre s a mi hátrá­nyunkra szolgál: tudniillik ott a bajor, a badeni és a szász államnak külön uralkodóháza van. (Igaz! Ugy van ! a szélső balon.) Katonai szükség az, hogy a hadsereg egysé­ges legyen? Hiszen a hadsereg egészében nem képez administrativ egységet, sőt nagy nehézséget okozna, hogy a milliókra menő hadsereg együtt administráltassék. Mikor a politikai administratio két részre van osztva, nem volna-e természetes, hogy a katonai administratio is két részre legyen osztva ? Vagy talán élelmezési egészet képez a hadsereg ? Isten őrizzen! Ha valaki egészében akarná élelmezni a hadsereget, lehetetlenségre vállalkozók, melyben bizonyos a bukás. Talán stratégiai egység lép fel a mozgósításkor ¥ Nem, a mozgósítás hadtestenként történik; avagy a fel­vonulásnál képez egységet? Nem, hiszen a fel­vonulás különböző hadtestek alakjában történik. Valamint a poroszok Francziaországban és Cseh­országban két hadsereggel lépték át a határt: miért ne léphetné át a jövő háborúban Austria és Magyarország is a határt két külön hadsereggel 1 ? Hisz a felvonulás alakja is már a Kárpátok által két külön részre van osztva, tehát stratégiailag is a hadtest és nem a hadsereg képez egységet és ha Magyarországnak külön hadserege van, ebből semmi katonai hátrány nem származik. Csak egy­32*

Next

/
Thumbnails
Contents