Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-158

236 1*>8- országos Illés január ll-éu, pénteken. 1SS9. állami intézményeink nemzeti jellegének mellőzhetlen elvi és gyakorlati következményei; (Ugy vem! balfelől) végül tartozik tekintettel lenni a nemzet közgazdasági erejére és pénzügyi teherviselési képességére. Minthogy pedig a napirenden levő törvényjavaslat ezeknek a szempontoknak meg nem felel; jelesül: minthogy a törvényjavaslatnak az ujonczjntalék megállapítására és a póttartalékra vonatkozó intézkedései a népképviselet hatalmát csökkentik ; minthogy a javaslat nem tartalmaz biztosítékot arra nézve, hogy a magyar állampolgároknak jogában álljon a tiszti vizsgát az állam nyelvén letenni; minthogy az egyévi önkéntesek intézményének súlyosbítása által a magasabb tanulmányokat végzett ifjúságnak életpályáját veszélyezteti és igy a nemzet szellemi tőkéjét támadja meg; minthogy a javaslatnak pénzügyi következményeiről alapos felvilágosítás nem adatik: a képviselőház ezt a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el, hanem utasítja a kormányt, hogy újabb javaslatot terjeszszen a ház elé, mely az elősorolt sérelmeket nem tartalmazza, illetőleg az elősorolt kívánalmaknak megfelel. Minthogy pedig a hadseregnek egyéb, ezen törvényjavaslat keretén kivül eső intézményei közt főleg a katonai oktatás rendszere az, mely nincs összhangban Magyarország közjogi helyzetével és nemzeti közoktatási rendszerével; minthogy ezen összhang hiánya nem csupán nemzeti szempontból sérelmes, de Magyarország katonai erejének kellő érvényesítését is gátolja és igy a közös védelmet gyöngíti: Utasítja továbbá a ház a kormányt, hogy alkalmas módon kezdeményezze a katonai oktatás rendszerének egy oly reformját, mely a katonai tanintézeteknek egy kellő arányban megállapítandó részét az oktatás minden fokozatán tannyelvre és nevelési irányra nézve Magyarország nemzeti közoktatási rendszerével összhangba hozza és hogy ezen kezdeményezés eredményéről a képviselőháznak is jelentést tegyen. A mennyiben pedig mindezek 1889. év végéig megtehetők nem volnának, a képviselőház kész a fennálló törvény érvényének ideiglenes meghosszabbításához járulni. (Élénk helyeslés balfelől.) T. ház! Mi ezen határozati javaslatban iparkodtunk (Halljuk! Halljuk!) rendszert szembeállítani a rendszerrel, katonai politikát szembeállítani katonai politikával. Hogy erős, hatalmas, katonailag a tökélynek legmagasabb fokára vitt hadsereget akarunk, hogy a létező közjogi alapot és a hadsereg közös szervezetét fentartani akarjuk, abban egyezünk a törvényjavaslat álláspontjával. Különbség csak az, hogy a törvényjavaslat ezen katonai reformot összeköti egy sötétben való ugrással a pénzügyi téren, a nemzet társadalmi érdekeinek megsértésével, a nemzet alkotmányos jogainak csorbításával, minden közjogi és nemzeti érdek kielégítésének megtagadásával, (Ugy van ! Ugy van! balfelől) mi pedig e reformot akarjuk kötni a pénzügyi világossághoz és kellő mérlegeléshez, a magyar társadalomnak nem kárához, hanem előmozdításához, Magyarország alkotmányos jogai teljességének fentartásához, a közjogilag és nemzeti értelemben szükséges reformoknak létesítéséhez. (Élénk helyeslés balfelöl.) A törvényjavaslat köti a katonai reform sorsát mindenhez, a mi e nemzetre nézve káros és a nemzet előtt gyűlöletes, (Ugy van! Ugy van! balfelől) mi akarjuk kötni mindahhoz, a mi a nemzetre nézve előnyös, a mi a nemzetnek lelkesedését bírhatja. (Élénk helyeslés, tetszés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Hogy melyik politika gondoskodik jobban nemcsak a hazának, de a trónnak, a monarchiának és a hadseregnek jól felfogott érdekeiről, arról ítéljen a ház bölcsessége s válaszszon a két politika közt. (Szűnni nem akaró zajos éljenzés, tetszés és taps a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások a baloldalon: 5 pereznyi szünetet kérünk!) Elnök : Az ülést 5 perezre felfőggesztem. (Helyeslés). (Szünet után.) Elnök í Az ülést folytatjuk. Bausznem Guidó: T. ház! A javaslatban előttünk fekvő véderői törvény keresztülvitele után az osztrák-magyar monarchia több mint másfél millió kiképzett harezos felett fog rendelkezni. Világos, hogy ilyen óriási haderő szükségét csak a külső helyzet igazolhatja, mert a monarchián belül csend és rend fentartására ezen haderő ötödrésze bőven elég volna. A mi most már a külső helyzetet illeti, azt legjobban jellemzi azon lázas tevékenység, melyet világrészünk összes államai kifejtenek a hadügy terén. Vájjon az európai népek meddig fogják kitartani ezen életök velejét emésztő fegyverkezési lázat, azt senkisem mondhatja, de annyi áll, hogy a felelősség az egész mai világhelyzetre nézve csupán csak azon két hatalmat Európa nyugotában és keletében illeti, melyek tudja az Isten mily rémítő igazságot látnak abban, hogy ők a német birodalom s ki vált a középeurópai hármas-szövetség felállításának következtében még csak igen sokáig gyakorolt uralkodási és hódítási vágyuknak Európában többé nem engedhetnek. Senki sem gondol arra, hogy Erancziaorszagot megtámadja* és senki sem gondol arra, hogy Oroszországotmegtámadja, deépen ezen hatalmak azok, melyek minden hivatalos békebiztosításuknak daczára a többi európai államokat a kato.