Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-145

8 145. orszAgos ülés dcczember 8 ás, hétfőn. 1888. ilyen esetekben kizárólagosan független bíróság döntsön, nem pedig az állam vagy a pénzügymi­nister. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És most már befejezem, t. ház, szavaimat; (Bálijuk! Halljuk!) teljesen igaza van a t. állam­titkár urnak, midőn azt mondja, keressük a valót. Mi sem keresünk itt eszményeket. Hanem akarjuk ezen eszményeknek megvalósítását, mert ismerjük a valót és ismerjük az életet és ismerjük különö­sen önöket, t. képviselőház, (Tetszés a szélsőbal­oldalon) a kiknek, mint az általános vitában már jelezni bátorkodtam, nem szabad még csak szégyen­kezniök sem, ha ráolvassák azt, a mit Németor­szágban, különösen 1848 után, ezen romboló kor­szak alatt, princípiumok gyanánt felállítottak és a mi a következőkbői áll: (Halljuk! Olvassa.) „Először is magától érthetőnek tartották, hogy az összes hivatalnoki személyzet pártszempontból, politicai hitvallás szerint nyerjen alkalmazást." Ugy-e ráillik a mostani korszakra, t. állam­titkár ur? (Derültség a bal- és szélső baloldalon) (Tovább olvassa.) ,,Az igazgatás mindenegyes tevékenysége, minden megerősítés, minden enge­dély, ipari jogosítványok, még az útlevelek és tar­tózkodási jegyek kiszolgáltatása is, minden, amit a rendőri hatalom megengedhet vagy megtagadhat, magától érthetően pártállások szerint volt meg­adható vagy megtagadandó." Ugy-e hogy rá illik a jelen korszakra, t. állam­titkár ur? (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) (Tovább olvasva.) „A törvényhozás a hivatali alkalmazások, a közbiztonsági rendőrség, az út­levéljegyek, letelepedhetési engedélyek, kiutasí­tások, iparengedélyek stb. tekintetében az eddigi elvek megváltozásával, pártjutalommá vagy fenye­getés eszközévé vált." Ugy-e hogy ráillik a jelen korszakra? (Élénk derültség a bal- és szélsőbalon.) (Tovább olvassa.) „Annyira mentek, hogy a rossz érzelműek neveit" — ez majd most követ­kezik —- „lajstromba szedték, mely a számüzetési listáktól csak czéliainak kicsinyes volta által különbözött." (Derültség a szélsőbalon.) Es most jön a legnagyobb igazság. (Halljuk! Olvassa.) „Leg­inkább magától érthetőnek tekintették a kerületi tanácsos hivatását" -— akkor még nem voltak magyar főispánok, — „ki a választásoknál egy személyben mint kormánybiztos, rendőri hatóság és képviselőjelölt működött." (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Nos, t. képviselőház — s ezt különösen a t. ministerelnök urnak mondom — ezen korszakkal szemben a reformatio nagy emberei az igazság hirdetésével, véráldozatok árán vállalkoztak arra, hogy ezt a rendszert halomra döntsék és fölépít­sék az igazság ideálját s alkossanak pantheont azok számára, kik a nemzeti becsületet az igazság­gal akarják védelmezni. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) így született meg, t. ház, a jogállam, melynek egyik sarkpontja, mondhatnám archi­medesi pontja az, hogy igazságot csak biró és senki más nem szolgáltathat, (Igaz! Ugy van! a bál- és szélső baloldalon) független biró, a törvény atributumaival felruházva s a felelősségnek min­den terhével és garantiájával ellátva. (Helyeslés a a szélső baloldalon.) És, t. ház, ennek a jogállamnak egyik sark­tétele az is, hogy többséggel és többség által hozott határozatokkal sem Ítéleteket mondani nem lehet . . . (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Busbach Péter: Hanem ? Polónyi Géza : Hanem csak bíróság által. A t. római szellemű Búsbach Péter ur (Élénk derültség) emlékezhetik arra, hogy a rómaiak is a fórumon birák által gyakorolták az igazságszol­gáltatást ; és hogy a görög korszakban is, melybe még talán jobban való a t. képviselő ur, (Élénk derültség a bál- és szélső baloldalon) areopagokat kerestek, nem pedig pártkormányból alakult pénz­ügyministereket, a milyenek előtt önök feltétlenül fejet hajtanak, megtagadva egy egész történelmi múlt hagyományait csak azért, hogy pártjukat és hatalmi érdeküket tovább szolgálhassák. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) De az akkori kor­szakban, t. ház, még nem Pucher építette az igazságügyi palotát. (Derültség.) Azonban, t. ház, nem szándékozom a polémia terére átmenni. Az én egyedüli óhajom az, hogy a t. képviselőház többsége, különösen annak jogászai — hogy szabad-e azok közé számítanom mélyen t. Pulszky képviselő urat, nem tudom; én szívesen elismerem, de nem tudom, vájjon ő jogász-e, mél­tóztassanak lelkiismeretes megfontolás tárgyává tenni: szabad-e, lehet-e jogállamban ezen törvény­javaslatot elfogadni, szabad-e a pénzügyéri önkényt törvénybe iktatni és a jogállam legnemesebb ideál­ját egyszerűen lábbal tiporni? Én azt nem hiszem, hogy ez szabad legyen, azért őszintén csatlakozom azon indítványhoz,melyetUnger Alajost, képviselő­társam beterjesztett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Harkányi Frigyes: T. ház! (Halljuk i Hall­juk!) Midőn ezen kérdéshez szólni bátorkodom, teszem ezt azért, mert a t. túloldalon és meglehet, másutt is, ezt par exellence jogi kérdésnek tekin­tik. Én az ellenkező nézeten vagyok, én azt fontos pénzügyi s gazdasági kérdésnek tartom és enged­jék meg, hogy őszintén kimondjam nézetemet, a mely egészen eltér attól, a melyet épen most Polónyi t. képviselő úrtól hallottunk. Polónyi t. képviselő ur hivatkozott Wekerle államtitkár, t. barátom érvelésére ; nem akarom azt ismételni, de méltóztassék elhinni, hogy ezen nagy pénzügyi művelet keresztülvitelénél igen fontos tényező az, hogy az illetékes pénzvilágnak tiszta képet nyújthassunk a tervezett művelet nagy­ságáról.

Next

/
Thumbnails
Contents