Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-149
100 14*. országos ülés deezeuiber 7-éu, pénteken. 1888 szövegezésében egyébiránt gondoskodva van arról, hogy a mennyiben egyes törvényes intézkedések folytán a törvénynek régi alapjai változnának, annak megfelelőleg kezeltessék a kormány által az államháztartás. Ajánlom a törvényjavaslatot a t. háznak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József jegyző: Királyi Pál! Királyi Pál: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal, a mint a t. előadó ur is említé, a t, kormány a képviselőháztól bizalmi szavazatot kér. Jogállamban a gyakorlati élet utasítása és követelménye, hogy az államháztartás igényeinek kielégítéséről, szükségeinek fedezéséről a parlament gondoskodjék, hogy a kormányzat minden ágában az alkotmányos kezelés ne csak lehető, hanem az ország jól felfogott érdekeinek megfelelő is legyen. Midőn tehát a parlament ezúttal is, mint rendesen, az idő rövidsége miatt, az államháztartás költségeit a lefolyt budget-évkeretében, annak tételei szerint, tehát az alkotmányos tárgyalás minden kritikájának előrebocsátása nélkül szavazza meg, ezen tényével az eljáró kormány politikája iránt feltétlen bizalmat nyilvánít, (Ugy van! balfelől.) És itt felmerül kérdés, olyan-e a kormány politikája, mely e feltétlen bizalmat jogosan provocálja. Én, t. ház, ezen politikát olyannak nem tartom. (Élénk helyeslés balfelől.) Ez a régi, megszokott nyomokon halad, a melyeken a közjólétnek, a közmegnyugvásnak csak gyéren fakadnak forrásai. (Ugy van! balfelöl.) De nem találom olyannak egyéb indokoknál fogva sem. (Halljuk! Halljuk!) Eövidség okáért csak néhányra mutatok. Ilyen mindenekelőtt a közöny, mely irtószere minden haladásnak, minden jóravaló törekvésnek és minden politikai és erkölcsi önérzetnek. (Ugy van! balfelől.) Ezen erkölcsi betegség már-már országos ragálylyá kezd fajulni. (Helyeslés balfelöl.) A közügyek iránti érdeklődésnek nagymérvű megfogyatkozása pedig okozza, hogy a közszellem sok helyütt a lemondásban keres szabadulást. De ennél még leverőbb az, hogy a kormány ellenőrzési szigorának igen sok helyütt nagymérvű fogyatkozása és hiánya miatt a közmorál hanyatlása félelmesen terjed, (ügy van! balfelöl) úgyannyira, hogy ma már a közvagyonnak elidegenítése, a defraudatiók és vesztegetések esetei megszokott napirenden állanak, (ügy van! balfelől.) Aszkóros tünetek ezek a nemzet testén, a melyek táplálékukat a depraváló pártpolitikából szívják. De nem éleszthet bizalmat a kormány általános gazdálkodásának s pénzügyi kétes sikereinek elfogulatlan szemléje sem; legkevésbé éleszthet pedig bizalmat amaz ideges hatalmi terjeszkedésnek szenvedélye, (Ugy van! a baloldalon) melynek az imént letárgyalt kártalanítási törvényjavaslat oly hangos bizonyítékát nyújtotta, midőn a jogrend megzavarásával maga az igazságtalanság lett törvényesítve. (Ugy van! a baloldalon.) Nem lehet tehát feltűnő, hogy az ellenzék nem érzi magát indíttatva a törvényjavaslatot az aetivitásban levő kormány számára megszavazni (HelyesPsbalfelől) se nézetből kiindulva, én elvtársaim nevében is, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés balfelöl.) Törs Kálmán: T. ház! A pénzügyi bizottság igen t. előadója azzal indokolta a jelen törvényjavaslat beterjesztését és azzal ajánlotta annak elfogadását, hogy a pénzügyi bizottság a kormány által benyújtott költségvetésekre vonatkozó jelentésével még nem készülhetett el. Indokolta azt továbbá azzal, hogy már évek óta az a szokás, hogy indemnity kéretik a kormány által abban az esetben, ha az a költségvetési törvénynyel annak idejében nem készül el. T. ház! Azt hiszem, mindenki véleményével találkozom akkor, ha azt mondom, hogy minden parlament törekvésének annak kell lennie, hogy kormánya budget-törvény alapján kezdje meg a budget-évet; mert az indemnityknek csak kivételes esetekben szabad előfordulniuk és a szabálynak a budget-törvény kellő időben való életbeléptetésének kell lennie. Nálunk azonban évek hosszú során át azt tapasztaljuk, hogy e szabály soha meg nem tartatik és a kormánynak mindig indemnityre van szüksége, hogy a kormányzat gépezetének működése fenn ne akadjon. Ezt, t. ház, helyeselni nem lehet és a magyar törvényhozásnak mindig is az volt a törekvése, hogy ennek a szükségét a lehetőségig kivételessé tegye. Maga a jelen kormány t. elnöke és pénzügyministere volt az, a ki a leghevesebben támadta meg az indemnity-kérésnek gyakori voltát s a leghelyesebb érvekkel bizonyította, mennyire szükséges egy rendezett államháztartásnál a budget-törvénynek rendes időben való benyújtása. Nagyon jól tudom, t. ház, hogy annak, miszerint a pénzügyi bizottság el nem készült a budgetről adandó jelentésével, igenis voltak elfogadható okai. Tudom, hogy a múlt ülésszak a szokottnál hosszabb ideig tartván, az újnak megnyitása a szokott időben meg nem történhetett. Arról is van tudomásom, hogy ez nem tisztán a kormánypárt önkényes eljárása folytán, hanem a pártok beleegyezésével történt. Ebből tehát illoyalisnak tartanám fegyvert kovácsolni a kormány ellen. Legyen szabad azonban figyelmeztetnem a t. házat arra, hogy épen azért, hogy rendes időben legyenek meg a budget-törvényre vonatkozó intézkedések, a ház ugy osztotta be a munkarendet, hogy a delegatiók ne az őszi vagy téli hónapokban, hanem nyári időben tartsák meg üléseiket, hogy a közös kiadásoknak és bevételeknek, szóval a közös budgetnek tételei is annak
