Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-132

132. nmrtgos filé? novem A törvényjavaslatok' részleteit és részletek ismertetését, t. ház, ezzel befejezem, méltóztassék azonban megengedni, hogy a törvényjavaslatokra nézve röviden általánosságban nyilatkozhassam. (Halljuk!) A törvényjavaslatoknak tulajdonképen hármas czélja van. Az egyik, hogy a 48 előtti viszonyokból fenmaradó italmérési jogot megváltsa a szerzett jogok teljes kímélete és az illetőknek megfelelő kártalanítása mellett. E jog a modern gazdasági viszonyokkal, a forgalom és kereskedelem igényeivel szemben igen nehezen volt már megvédhető, megótalmazható. Nem lehet kicsinyelni, t. ház, hogy a birtokos osztály, a mely a maliban oly nagy szerepet játszott és a mely jelenleg is a magyar nemzetnek legerősebb támasza és a melyről minduntalan halljuk a gazdasági körökben és egyesületekben, hogy főbaja az, hogy tőkeszegénységben szenved, egy bizonytalan jövedelem helyett egy bizonyos jövedelem birtokába jut; nem lehet kicsinyelni t.ház,hogy ingatag alapon nyugvó, természeténél fogva inkább csökkenő, mint emelkedő és nehezen értékesíthető vagyon helyébe az állam egy könnyen folyóvá tehető és értékesíthető vagyoni értéket ad, a melynek segélyével a birtokos földjét intensivebben művelteti, gazdaságát felszerelheti és annak egész hasznát kiveheti. Lehet, t. ház, hogy elszigetelt, különszeríí kisebb érdekek ezen törvényjavaslat intézkedései által sérelmet szenvednek. Egy ily törvényt ugy* alkotni, hogy azzal mindenki meg legyen elégedve, teljesen lehetetlen, mert ha mindenki meg lesz elégedve : akkor az állam nem fog megelégedve lenni, (Helyeslés a jobboldalon) mert ez azt jelentené, hogy az egyesek túlzott igényeinek árát az állam fizesse meg. (Helyeslés a jobboldalon.) De nem lehet kicsinyelni, t. ház, e törvényjavaslatot a közérdek egyéb szempontjaiból sem. Folyton halljuk a panaszt, hogy épen a legszegényebb osztályokkal szemben a pálinkamérések stb. sok helyt mily visszaélést tíznek és hogy ezen panaszokkal szemben nem elég a kormánynak tevékenysége. Ha már most a közegészség, a közerkölcsiség. a közbiztonság szempontjából, a kormánynak a jövedéki törvénynyel bizonyos hatalom adatik a kezébe s a korcsmák számának leszállítása is lehetővé tétetik, akkor még azt hibáztatni, hogy a kormánynak miért adatik annyi hatalom, azt hiszem, nem volna helyes és nem méltányos eljárás. De ezen törvényjavaslatnak van még egy harmadik czélja is (Halljuk!) és ez az, hogy a, fogyasztási adók, névszerint a szeszes italok megadóztatásának kihasználását az államra nézve teljesebbé tegye. Ha financziális rendezésről van szó, kivétel nélkül mindenki az indireet adók kihasználására utal. Más tervvel az egyensúly helyreállítására, ír 17-én, szombaton. 1988. g5 vagy a, helyreállítandó egyensúly állandó fentartására senki sem áll elő. Ha azután a kormány egy ily törvényjavaslattal jő, a mely a szerzett jogok teljes kímélése mellett lehetővé teszi, hogy ezen közvetett adózási nemet nem momentán — mert momentán talán haszna nem lesz a kincstárnak az egészből — de a jövőt tekintve, teljesen kihasználja: akkor azoknak, a kik maguk jelölték ki azt az utat, a melyen a kormány haladjon, az arra vezető eszközöket megtagadni helyesen és méltányosan nem lehet, (Helyeslés jobbfélöl.) Az lehetett volna kérdés tárgya, vájjon az italmérési jog megváltása eszközöltessék-e? De e részben minden pártnak egy volt a nézete és egy volt a kívánsága. Ha már most ez a, kérdés egyszer napirendre került, akkor ezt elodázni, akkor ezt a kérdést a bizonytalanságban hagyni, akkor az egy évi átmenetből, amelynek súlyát természetszerűleg úgy is fogja minden érdek érezni, egy állandó bizonytalanságot csinálni nem volna egyéb, mint az italmérési jognak mesterséges devalválása. (Helyeslés jobbfelöl.) Valamint egyeseknek, ugy nemzeteknek is a. sors kivételesen ad oly alkalmakat, hogy rég táplált óhajaikat megvalósíthassák. Nagyon sokan lesznek közöttünk, kik még a közelmúltban sem hitték, hopry az italmérési jog megváltásának kérdése ma má r a magyar törvényhozásban tárgyalható legyen. Ezt az alkalmat elszalasztani, t. ház, igen könynyü dolog; de az egyszer elmulasztott alkalmat — és mondhatom nagy alkalmat — visszaidézni nehéz és nagyon kétséges lesz. (Tetszés jobbfélöl.) A bizottság érezte is ennek súlyát; érezte az ezzel járó feletősséget és ezért a törvényjavaslatokat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlja. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Madarász József jegyző : Polónyi Géza. Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1848-iki korszaknak törvényhozási, jogtörténelmi, de főleg alkotmányjogi szempontból bizonyára egyik legkimagaslóbb alkotása az, hogy a rendi alkotmánynak eltörlésével törvénybe iktatta a népképviseleti rendszert. (Ugy van! szélső balfelöl.) Czélja volt ennek a törvényhozásnak az, hogy az utasításhoz kötött, visszahívható követek helyett, a törvényhozásba képviselők küldessenek, a hol nyilvános és közvetlen tárgyalás mellett a szónak és a szónoklatnak hatalmával, az érvek súlyával alkalom adassék a meggyőzésre és alkalom kináltassék a meggyőződés nyilvántartására. (Ugy van! szélső balfelöl.) A parlamentarismus elvéből kifolyólag a többség alkotja a kormányt. 1867 óta azonban fájdalmas tapasztalatok után meggyőződtünk arról, hogy nálunk épen megfordítva, a kormány alkotván a többséget, a pártok által vont s nem ritkán hatalmi érdekek által vezérelt demarcationále-nál