Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-132
82 132. országos ülés november llén, szombaton. 1888. közt, egyéb városokban pedig 20 és 2 forint közt variál. Ezenkimérési illetéknek czélja az, hogy azon kiegyenlítés, a mely az italmérési adó útján nem eszközölhető, ez által eszközöltessék. A bizottság ezen czél szem előtt tartása mellett helyeselte az italmérési illetéknek a törvényjavaslatba történt fölbecslését s azokon a tételeken sem tett változtatást, melyeket a törvényjavaslat e részben tartalmaz. T)e ha a bizottság helyeselte is e tételeket s ráállott is arra, hogy az illetékek összértékének minimuma meghatároztassék, a mely Budapesten minden 500 lakos után 100 forintot tesz, más városokra és községekre nézve pedig 75 és 20 forint közt variál, másfelől intézkedést tartott szükségesnek, hogy ez a rendelkezés egyoldalú ne maradjon, hogy az öszszilletékeknek necsak minimuma, hanem maximuma is meghatároztassék. S ez a maximum a minimumnak másfélszeresében határoztatott meg. E szerint Budapesten 500 személy után 150 forintnál — értve mindig a koresmárosokat és vendéglősöket, mert a minimum és maximum csak ezekre vonatkozik — a legkisebb községekben pedig 500 személy után 30 forintnál többet ezen adóztatás nem tehet. Hogy a bizottságnak ez a rendelk gyakorlati életben is mily fontossággal bir, erre nézve legyen elég a t. háznak egy példát idéznem. (Halljuk!) A budapesti vendéglősök a fővárosi, községi háztartás által 1888., 1889. és 1890. évekre tett előirányzat szerint — igaz, hogy regálé-illeték ezímén a czím változik, de a tény ugyanaz, hogy tudniillik azt a vendéglősök fizetik — évenkint fizetnek bormérés ezímén 105,000 irtot, sörmérés ezímén 90,000 frtot, összesen tehát 195,000 frtot. Már most a bizottság által a maximumra nézve hozott határozat szerint, a vendéglősök együttesen évi 145,000 forintnál többel Budapesten megterhelhetők nem lesznek. Miután ugyanis Budapesten átlag 450,000-re tehető a lakosság száma és ötszáz személyre 100 forint minimum kell hogy essék, a minimum szerint 90,000, a maximum szerint pedig 145,000 forint esik a fővárosra. Megkell azonban még jegyeznem, t. képviselőház, hogy a törvényjavaslat ezen rendelkezése a bizottság szövegezése szerint nem örökös, hanem inkább átmeneti jelleggel bir és csak addig tart, mig a korcsmák száma véglegesen szabályozva nem lesz. T. ház ! Itt a bizottságnak még két módosításáról kell jelentést tennem. (Ralijuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy azon italmérési illeték kivetése tekintetében a bizottság az illető ipartestületeknek, ott pedig, a hol ipartestületek nincsenek, az illető kamaráknak, bizonyos befolyást biztosított. A másik pedig az, hogy azon panaszszal szemben, miszerint zárt városokban a helyiség változtatásához igen nehéz, sőt majdnem lehetetlen az illető állami közegeknek előzetes beleegyezését kérni, a bizottság oly rendelkezést vett fel, hogy a helyiségváltoztatás utólagosan is bejelenthető legyen, szükséges azonban — és ez igen természetes — hogy az a helyiség a törvény által előirt kellékeknek — hogy tudniillik iskolákhoz, templomokhoz lehetőleg nagyon közel ne legyen — megfeleljen. intézkedés szükségét látta a bizottság az irányban is, hogy ha valamely vállalkozó engedélyét egyszer s mindenkorra vásárolta meg és egyszer s mindenkorra fizetett engedélyezési illetéket, azzal szemben bizonyos méltányosság gyakoroltassák. Arra az álláspontra nem helyezkedhettünk, hogy a ki aránylag csekély összegért váltott magának ily engedélyt, az ezen törvény czélját részben meghiúsíthassa és hogy ezen községi engedély az államra nézve is kötelezőnek tekintethessék. Méltányossági tekintetből azonban mégis szükségesnek tartott a bizottság oly intézkedést, hogy azoktól, kik ily engedély birtokában vannak, feltéve, hogy a törvényszabta kellékeknek különben megfelelnek, hat, illetőleg hét évig, az engedély megvonható ne legyen. A másik lényeges rendelkezése a törvényjavaslatnak, t. ház és mondhatom, fontosabb rendelkezése is az italmérési adó behozatala. Az italmérési adó mérve a borra nézve nyilt helyeken hektoliterenkint 3 írtban, zárt városokban pedig 2 írtban állapíttatott meg a bizottság által. A sörnél hektoliterenkint két forintban, a pálinkánál 30 fokig hektoliterenkint 4 forint 50 krajezár, 30 foktól 50-ig 7 forint 50 krajezár, 50 fokon felül hektoliterfokonkint 15 krajezár, likőrök, puneh és cognac-nál pedig, ha az előadott categoriákba nem tartozik, 12 forint. A beszedés módját illetőleg a törvényjavaslat különbséget tett zárt városok s nyilt városok között : zárt városokban a beszedés a vámvonalaknál történik ugy, mint a fogyasztási adó beszedésénél ; nyilt városokban a beszedés rendszerint általányozás utján, a törvény által speeiíicált megváltás, bérlet vagy pedig kincstári kezelés utján. A bizottság akkor, mikor a jövedéki törvényt tárgyalta, kellett hogy tekintettel legyen a bérlőknek méltányos érdekeire is s azért túlmenve a törvényjavaslat intézkedésein, oly rendelkezést vett fel az újabb szövegbe, hogy ha az italmérés ingatlannal kapcsolatban volt bérbeadva s az italmérés a bérlet fő, nevezetesebb részét képezte, akkor a bérlőnek felmondással élni joga legyen, de tovább a bizottság a bérlők érdekének méltánylásában nem mehetett, mert egy megváltásból kettőt nem csinálhatott. (Helyeslés.) Az átmeneti intézkedésekre nézve is eltér a j bizottság álláspontja a kormányi javaslattól. A
