Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-143

369 134 orsságos ülés november 30-án, pénteken. 1868. én azt a vádat sokkal többször hallottam, mely az igazságnak meg nem felel, arról biztosítom. Arra pedig senki sem kötelezhet, hogyha ismételten igazságtalanul vádoltatom, azt a vádat vissza ne utasítsam. (Helyeslés a jobboldalon.) És végül, t. ház, a képviselő ur jónak látta az országnak ugy pénz­ügyi, mint más irányií administrativ közegeit álta­lában ugy állítani oda, hogy az embernek majdnem a zsebébe kellett nyúlnia, hogy nem vész-e el belőle valami. (Zaj.) T. ház! En ezt is határozottan és tényekre támaszkodva visszautasítom. Én meg­lehetősen tudom, hogy hol és mi a hiba. Hogy ne legyen hiba ott, a hol ezer és ezer emberről van szó és némely részében kivált a pénzügyi admi­nistratiónak, sajnos, oly ellátásban részesülő emberekről, hogy valami nagy szellemi vagy erkölcsi magaslatot tőlük követelni alig is lehetne, az alig várható; vannak e világon mindenütt, de arról biztosíthatom a képviselő urat, hogy ily esetekben, midőn kideríthetők — természetes, abban igaza van, sajnos, mindig ki nem deríthetők — kíméletlen szigor uralkodik a kormányzat eljárásában. Ennélfogva itt is először a vád, a hiba általánosságát, másodszor azt, mintha a kor­mányzat részéről a szigor ezekkel szemben nem alkalmaztatnék, kénytelen vagyok határozottan visszautasítani. (Élénk Helyeslés jobbfelől.) A mi engem, t. ház, személyesen illet, azt nyugton el tudom hallgatni, de azt hiszem, vétkez­ném Magyarországnak összes hivatalnokai és tisztviselői ellen, a kikről ilyen rossz véleményt másutt még Polónyi képviselő úrtól sem hallot­tam. (Derültség.) Polónyi Géza: Köszönöm a comparatiót! Tisza Kálmán ministerelnök: Compa­ratio itt nincsen semmi, én semmi comparatiót nem tettem, sőt inkább azt, hogy oly rossz véle­ménvt, mint a minőt most itt belekiáltott, másutt tőle sem hallottam. Itt a comparatio, nem tudom, hol van, hihetőleg a képviselő ur képzeletében. (Derültség jobbfelől) Mondom, ha ezeket vissza nem utasítanám, azt hiszem, helyzetemben kötelességemet nem tel­jesíteném. (Helyeslés jobbfelől.) Ezen szempontból tettein ezt most; a többi felett akármikor folytathatjuk a vitát akkor, a mikor tetszik, de akkor, a mikor nem másról lesz szó, hanem magáról arról a kérdésről. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház ! Gróf Andrássy Gyula kép­viselő ur nem kivan a zárszó jogával élni; ennél­fogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. , Következik a szavazás. A 10. §-hoz összesen hét rendbeli módosítvány adatott be, melyek közül csak kettő van, mely a szakaszról általánosságban szól, a többi módosítások mind egyes bekezdésekre vonatkoznak. E szerint tehát legelőször az általá­nosságban szóló két módosításra nézve kell a háznak dönteni, melyek közül az első Holló Lajos uré, a ki a szakaszt az általa meghatározott irányban leendő átdolgozás végett a bizottsághoz kívánja visszautasittatni, a második pedig gróf Andrássy Gyula képviselő uré, a ki nem a 2l-es bizottság által megállapított 10. §-t kívánja a törvényjavaslatba felvétetni, hanem az eredeti szövegben foglalt 4. §-nak illető pontját. Ezen indítványra vonatkozólag 21 képviselő ur név­szerinti szavazást kívánván, arra vonatkozólag a szavazás a névsor felolvasása mellett fog meg­történni. (Hosszan tartó zaj és felkiáltások: Holnap! Ma!) Az első kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a t. ház, Holló képviselő ur indítványát ? Ha ez nem fogadtatik el, akkor fel fogom tenni a kérdést, hogy fentartja-e a ház a 10. §-t a bizottság szö­vegezése szerint, szemben gróf Andrássy Gyula indítványával. Ha e két kérdés el lesz döntve, akkor fognak egymásután következni a többi módosítványok, még pedig először Bokros Elek, azután Varasdy Károly, utána gróf Haller Jenő, azután gróf Apponyi Albert és végre Polónyi Géza t. képviselő urak módosítványai. Azt kívánom megjegyezni, t. ház, hogy a névszerinti szavazás után szükséges lesz még a módosítások felett is szavazni; méltóztassanak tehát vagy itt maradni, vagy azt elhatározni, hogy ezekre nézve a szavazás holnap történjék. (Fel­kiáltások: Ma! Holnap!) Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy a kérdés feltevé­séhez szóljak, melyre nézve két irányban van megjegyzégem. Az egyik megjegyzésem vonat­kozik gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert t. képviselő urak módosítványaira. Bizonyára lesznek többen, a kik gróf Andrássy Gyula benyújtott indítványát csak ugy hajlandók elfogadni, ha gróf Apponyi Albert módo­sítványa elragadtatik, tudniillik azzal együtt cotn­binálva, mert azok, a kik a nagybirtokosok számára az előnyt nem akarják biztosítani, nem fogadhatják el gróf Andrássy Gyula indítványát, ugy, a hogy az benyujtatott, hanem elfogadhatják azon módosítással, melyet gróf Apponyi Albert beadott. Ezért az első kérelmem az, hogy gróf Andrássy Gyula képviselő ur indítványa gróf Apponyi Albert módosítványávai együtt tétessék fel; (Ellentmondások és zaj a jobboldalon) vagy pedig méltóztassék gróf Apponyi képviselő ur módosítását előzetesen feltenni szavazásra, mert csak az szavazhat nyugodtan gróf Andrássy Gyula indítványára, a ki tudja, hogy gróf Apponyi módosítása elfogadtatott; ellenben, ha ez nem fogadtatik el, ezt sem fogja megszavazni. A másik kérelmem saját módosításomra vonatkozik, melyet tisztelettel visszavonok és pedig azért, mert az előadó ur ugy interpretálta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents