Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

306 141. országos"ülés november 28-án, szerdán. 1888. s azt mondja: a templom falai meg vannak re- I pedezve, tehát ki kell javítani. Ekkor persze ha a j patronusnak építeni kell az istállót, hogy ne kelljen templomot építeni, a szolgabíró pedig kötelessége szerint eltiltja a templombajárást biztonság tekintetéből. (Hosszan tartó derültség és tetszés.) Természetes az, hogy ha a városok számos képviselői itt a házban a város érdekében oly sokat kivannak, akkor nem csoda, hogy a plébánosok is követelőleg lépnek fel a patrónus irányában. (Hoszszan tartó derültség.) A másik kérdés az, hogy honnan pótolja a község és a város azon jövedelmeket, melyeket eddig a korcsmáltatási jogból húzott? Eddig az által szereztek a városok jövedelmet, hogy kényükkedvök szerint, mint egy másik országgyűlés (Élénk derültség és tetszés) vethettek ki a kimérési jog alapján illetéket. E jövedelem pótlására vannak ártatlanabb,igazságosabb és jobb jövedelmek. (Halljuk! Halljuk!) Ha a kereskedők és azoknak czégtáblái megvannak adóztatva, akkor azok, a kik magyar és német táblákat tesznek ki, fizessenek dupla adót, mert két publicumra számíthatnak : németre s magyarra. (Élénk derültség és tetszés.) Pozsonyban nagyon sok olyan kereskedő van. A mi a culturállapotokat illeti, e tekintetben osztozom az ország érdekét illető nézetben és csak arra figyelmeztetem a t. házat, hogy nézzünk körül, hogy vájjon Serajevoban, Belgrádban, Bukarestben vagy Lembergben mily nyelven íoly a kereskedés. Nemzeti nyelvükön viszik üzletüket, bár ők is nagy részben Bécscsel és más idegen országokkal vannak összeköttetésben. (Helyeslés.) A nyelv culturájának egyik legnagyobb előmozdítója a nemzeti nyelvű kereskedés és legjobban ugy emelhetjük e culturát, ha a fővárosban az divik, a mi szükséges a nemzet emelésére. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balfelöl.) A mi a szakaszt magát illeti, a fődolog, hogy egyenlőség legyen mindenben; mert én megköszönném, hogy oda jussunk, a hova sok európai állam jutott, hogy azon létező régi, erős alapot, a melyen állott, megszüntette és helyette oly alapot teremtett, a mely őt azután bizonytalan alapra vezette. Ezt ennem akarnám látni; az egyenlőség az a princípium, a melyen a város épült és ezt az egyenlőséget mindenben fenn kívánom tartani; nem kell semmi extra dolog azoknak a városoknak, a melyek mindig az egyenlőséget hordják szájukban. Kérem tehát a t. házat, hogy ezen szakaszból maradjon el minden, a mi a városok részére kivételt tesz; méltóztassék azt mondani ki, a mi a javaslatban van, ugyanis azt, hogy azon kisebb birtokosok, a kik jövedelmüket teljesen be nem vallották, megbüntettetnek az adónak 8 —10-szeresével; de méltóztassék törvényt alkotni, melyben az mondassák ki, hogy a capitalistáktól és mindazoktól, a kik a fővárosban és általában jövedelmüket teljesen be nem vallották, ugy mint Amerikában, haláluk után vétessék meg az adó még az örökségből is. Akkor igenis lesz egyenlőség és jövedelem. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én ennek utána csak annyit mondok, hogy ellene vagyok minden egyenlőtlenségnek, melyet e tekintetben a szakasz támasztás kérem a 7.§-t egészben mellőzni. (Zaj és nyugtalanság.) Madarász József: Bujanovics Sándor! Bujanovics Sándor: T. ház! E szakaszhoz módosítványt kívántam benyújtani, minthogy azonban engem ezen módosítvány benyújtásában Polónyi Géza képviselő ur megelőzött, mert az általam benyujtandott módosítvány hasonló természetű volna: én tisztelettel viseltetve a t. ház türelme iránt, annak egyszerű kijelentésével zárom soraimat, hogy Polónyi t. képviselőtársam által benyújtott módosítványt és az általa előadott indokolást magamévá teszem. Madarász József jegyző: Szilágyi Dezső! Szilágyi Dezső: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bizonyára igazoltnak fogja tartani a t. ház, ha még egyszer oly tárgyakról vagyok kénytelen szólni, melyekről azt hiszem, hogy ebben a házban már untig meg vannak vitatva és a ház véleménye egy vagy más irányban már meg van állapodva. Azonban mentségem légyen, hogy egyenesen fel vagyok híva, ennek a háznak ugyanis vannak különös tagjai, kik tudniillik midőn az ügy első vagy másod izben vitattatik, csak feliratkozva vannak, de maguk hiányzanak, azután meg szoktak nagyon későn jelenni két privilégium alapján. Az egyik privilégium az, hogy nincsenek jelen, mikor a tárgyról van szó, a másik az, hogy tökéletesen felmentve érzik magukat nemcsak arról tudni, hogy a másik mit mondott, a ki ellen czáfolólag szóknak, hanem attól is, hogy mi van magában a törvényjavaslatban. A t. ház természetesnek fogja találni, hogy ez egyenesen gróf Andrássy Manó képviselő úrra van értve. De, t. ház, mielőtt azon jóakaratból és buzgóságból, épen nem vonom kétségbe, de részben egy elavult és én ugy hiszem, némileg feudális felfogásból eredő észrevételeire, melyeket hozzám intézett, felelnék, legyen szabad helyreigazítani azt, a mint állításomat előadta. (Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő ur két komoly dolgot fogott fel, a melyekre nézve meg vagyok győződve, hogy vagy kimutatja, hogy azok beszédemben benfoglalvák, vagy pedig kötelességének tartja e házban felkelni és kijelenteni, hogy a miket mondott irányomban, tévedés vagy ráfogás volt. Ezen pillanatban nem akarom jóhiszeműségét kétségbe vonni. Az egyik, mert én a más szavai idézésében