Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

304 141. orszííjíos ülés november 28-án, szerdán 1888. képviselet, a község, mint erkölcsi testület vagy ki fogja az államnak a garantiát nyáj tani, hogy jövőben 3 évre be fog folyni az eddigi jövedelem? Ez iránt reendelkezés nincs, de nem is tartom ezt szükségesnek, mert ha a városok jönnének és niaguk kérnék, hogy tőlük váltassák meg e jog. akkor még lehetne követelni. De a mikor a városok az iránt kérvényeznek, hogy ne váltassák meg s az állam jő s mintegy kényszerrel elveszi, hogy akkor még önmagának bonifieatió fejében kikösse, hogy 3 évre biztosítsák az államnak a jövedelmet, ezt jogosnak, méltányosnak és igazságosnak nem tartom. De ha a legkevesebbet akartam mondani, az abban áll, hogy ha a törvényjavaslat 7. §-ban körülirt e kedvezmény tekintetében az egyedül jogos az lehet, hogy az ugy a törvényhatósági joggal felruházott, mint a rendezett tanácsú városokra, nemkülönben azon községekre is kiterjesztessék, melyek mint ilyenek a regalejogot használták. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezek által vezéreltetve, feleslegesnek tartom, hogy az általános vita keretében mondottakat, még egyszer recapituláljani s mély tisztelettel kérjem a t. házat, méltóztassék igazság és méltányosság alapján rnódosítványomat elfogadni, mely igy szól : „Az első bekezdés első sorában e szavak után: „törvényhatósági joggal felruházott" tétessék: „rendezett tanácsú, illetőleg szab. kir. város, nem különben oly község, a mely mint ilyen italmérési jogot gyakorolt." Bátor vagyok a módosítást a magam és elvtársaim nevében elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző (olvassa a módosítrányt). Elnök: T. ház! Mielőtt tovább haladnánk, kötelességemnek tartom a Polónyi képviselő utáltai említett tréfára megjegyzést tenni. (Halljuk!) A képviselő ur előadta, hogy ő feliratkozott a szakasz mellett is, ellene is, hogy ezzel biztosítsa magának az első helyet a szólásban. Ámbár a képviselő ur nagyon szépen kimagyarázta, hogy utoljára csak az a czélja, hogy elérje indítványának elfogadását és semmi ürömcsepp nem maradt fenn azért, hogy nem ő tette meg az indítványt; mégis különös az, hogy mikor a házszabályok egyenesen megmondják, hogy a képviselők mellette vagy ellene iratkoznak fel, a házszabályok ellenére igy akar előzetesen a szólásjoghoz jutni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Ha a képviselő ur feliratkozott volna, mint első, a szakasz mellett — a mint hogy igy is feliratkozott mellette is — és ha akkor még előtte nem lett volna senki más felírva, okvetetlenül őt illette volna az első szó s nem kellett volna semmiféle tréfához fordulnia, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) mert. ez a házszabályok világos értelme. De ha már más van felírva előtte, akkor hiába iratkozik fel, akár mellette, akár ellene, elsőnek semmikép nem juthat szóhoz. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj.) Polónyi Géza: Önigazolásomra a házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk!) Előre bocsátottam felszólalásomban, hogy bennünket az a tapasztalat kényszerített erre a lépésre, hogy t. képviselőtársaink a túlsó oldalon mellette iratkoznak fel és ellene beszélnek. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt,, t. ház, még azt is kötelességem bejelenteni, hogy én már az általános vita folyamán elsőnek mellette iratkoztam fel s mégis megtörtént — a mint constatáltam — daczára annak, hogy senki sem volt felírva, hogy elsőnek más beszélt. (Mozgás a szélső baloldalon ) Kötelességemnek tartottam ezt bejelenteni; különben jövőre nézve a magam helyét bármikor a t. képviselő urak rendelkezésére bocsátom. (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A házszabályoknak ide vonatkozó intézkedésével tisztába kell jönnünk. (Halljuk!) A házszabályokban az áll, hogy az általános vitánál, melynél van előadó, a ki a tárgy mellett szól, az előadót illeti az első szó, az előadóután pedig azt, a ki ellene van felírva. Ha tehát a képviselő ur mellette iratkozott fel elsőnek, természetes, hogy csak azután juthatott szóhoz, midőn már az előadó után valaki ellene beszélt, A régi házszabályokban egyenesen ki volt mondva, hogy először mellette, azután ellene hivatik fel a szónok; a házszabály-bizottság azután azt az intézkedést vette fel, hogy mivel a javaslat mellett már az előadó beszélt, helyesebben azt illeti a szó az előadó után, a ki ellene van felírva. Igy jutott ezen reudelkezés a házszabályokba az általános vitára nézve. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) A részletes vitánál ellenben mellette és ellene felváltva következnek a felszólalások. Igy tehát a házszabályok helyesen alkalmaztattak. (Élénk helyeslés a jobboldalon) Gr. Andrássy Manó: T. ház! (Halljukr Halljuk!) Már az általános vita alkalmával akartam szólni, de lemondtam e szándékomról, mert elképzeltem, a mint be is következett, hogy a mit az általános vitában némileg a választókhoz intézve szoktak elmondani, részletes vitában az egyes szakaszok tárgyalása alkalmával megváltozhatik. (Tetszés és derültség.) Látom most is,, hogy Polónyi t. képviselő ur nagy emotióval ugyanazt a nézetet akarta először előadni, a mit Visi Imre t. képviselő ur a mi részünkről előterjesztett. (Ugy van! a jobboldalon.) Örülök, hogy e nézetet elfogadni méltóztatik s azért könnyebb lenne nekem erről talán hallgatnom, mert én a városok ellen némely észrevételt kívánnék tenni,