Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-140
140. orsságos ülés november 27-én, kedden. 1888. 973 eszközeit megtizedelni (Igaz! Ugy van! Tetszés balfelöl.) kettős feladatukban, culturalis és nemzeti missiójuk teljesítésében őket gyengíteni, végzetes politika volna, a melynek káros következményei magára a magyar államra hárulnának vissza. (Élénk helyeslés és tetszés bal/elől.) Napról-napra inkább meg vagyok győződve róla, hogy mint t. barátom is kimondotta, ma a magyar állam jövője igen nagy részben a városainkban fekszik, (ügy van! bálfélől) azon intelleetualis és vagyoni erőben, melyet nekik egy magasabb cultura kölcsönöz és azon erkölcsi függetlenségben, melyet számukra a munka biztosít. (Élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) Ismétlem, városaink fejlődését megakasztani annyit tenni, mint megbénítani magát a magyar államot; (ügy van! balfelöl) és mivel meg vagyok győződve, hogy ez sem kormányunknak, sem a magyar törvényhozásnak nem áll szándékában: azon reményben terjesztem ezen indítványomat a t. képviselőház elé, hogy azt elfogadni méltóztatik, (Hosszas élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa) : Módosítvány a 3-ik §-hoz. A 3-ik §. első alineája a 4-ik sor következő szavaival végződjék : „a kártalanítás teljes összegét." Ezután a következő új alinea volna beszúrandó : „ Városokban kártalanítási alapul nemcsak azon jövedelem vétetik, mely az italmérési jogból a városi pénztárba befolyt, hanem a 2-ik §-ban foglalt feltételek mellett mindazon jövedelem is, a melyet az italmérési jog gyakorlásából egyes polgárok húztak. A jogokért adandó kárpótlási tőke nem lehet kevesebb, mint azon vételár, a mely a gyökjogokért a városi pénztárba annak idején befizettetett/ Ezek után új alinea gyanánt jönne a szakasz 1-ső alineájának vége, mely igy kezdődik: „Ha az adókivetés ellen 1886. deczember 31-ike előtt" stb.; a szakasz többi része változatlanul maradna. Madarász József jegyző: G-reesák Károly! Grecsák Károly: Enazthiszein, a törvényhozásnak legelső feladatai közé tartozik, hogy az alkotott törvények szövegezésében úgy járjon el, hogy azok értelméhez semmi kétely ne férhessen. Ugy látszik, a kormány ellenkező nézetben van és az oly szövegezést tartja a legjobbnak melybe ő a maga részéről mindent bele magyarázhat és a melyből mások a maguk részére semmit ki nem magyarázhatnak. (Ugy van! balfelöl.) E megjegyzésre engem azon körülmény késztet, hogy a 2-ik §. értelme iránt a kormányhoz intézett kérdéseimre nézve a t. kormánytól választ egyáltalán nem kaptam. A t. előadó ur volt ugyan olyan szíves a városokban gyakorolt gyökjogok tekintetében nyilatkozni, de nyilatkozata engem a kormánynak azon szándéka felől, vájjon hogyan czélozza ezek megváltását, egyáltalán fel nem KÍPVH. NAPLÓ. 1887-92. VI. KÖTET világosított. Ő csak arra utalt, hogy ezen gyök jogok kérdése talán a 8-ik §. tárgyalásánál szóba hozandó; én a 8. §. tartalmából azt látom, hogy az alá csak azon italmérési jogok tartoznak, melyek után jövedelmi adó nem fizettetik ; tudtommal azonban a városokban gyakorolt gyökös joirok után igenis fizetnek évenként jövedelmi adót. Én különben t. ház, épen a gyökös jogok megváltása tárgyában csatlakozom azon igen ékesen előadott nézetekhez, melyeket Horvát Boldizsár t. képviselőtársunktól volt szerencsénk hallani. (Helyeslés bálfelöl.) Én is azon nézetben vagyok, hogy a városoktól megváltandó italmérési jogért adandó kártalanítási összeg kiszámításánál ezen gyökös jogok értéke szintén figyelembe veendő. Hogy ismét az általam már felhozott példákra utaljak: ha a gyökös jogokat a városokban vagy a városoktól meg nem váltjuk vagy azok értékét hozzá nem számítjuk a városoknak e ezímen befolyt jövedelméhez, akkor Temesvár városában előfordulna az az abnormis helyzet, hogy a regale után fizetett adóösszegnek megfelelő 450,000 frt váltságösszegből a város megkapná ugyan a reá eső 43,000 frtot, azonban a magánosok a nekik járó 407,000 frttól egyszerűen elüttetnének. Azok után, amiket e tekintetben már elmondottam és azok után, a miket Horvát Boldizsár t. képviselőtársam előadott, reménylem, hogy a t. kormény már most kötelességének fogja ismerni erre nézve oly módon nyilatkozni, hogy a törvény ezen rendelkezéséhez, értelméhez semmi kétely ne férjen. De t. ház, én ezen általam előadott kérdésre felvilágosítást nyertem legalább a t. előadó úrtól, azonban egy másik, szintén előadott kérdésre senki részéről semmi néven nevezendő felvilágosítást nem nyertem. Ez a volt határőrvidéken fennállott italmérési jog megváltásának kérdése. Tudom t. ház, hogy a határőrvidéken egyeseknek adományozási jogon alapuló italmérési joga mellett létezik az úgynevezett italmérési dologi jog. Ez telekkönyvezés tárgyát is képezi és bizonyos ingatlannal egybekötött koresmáltatási jogot képvisel. T. ház! Mint már előbbi beszédemben felhoztam, igen nagy politikai hibának tartanám, ha mi a határőrvidéken fenálló ezen különleges viszonyokat a megváltásnál egyáltalában figyelembe nem vennők. Ha ezen dologi jogokat megszűnte tnők és azokért semmi kárpótlást nem fizetnénk, egy ily eljárás majdnem kimaradhatatlan következményének azt tekintem, hogy a bizonyos rétegekben talán még most is fennálló idegenkedés az anyaországgal szemben, az elégedetlen elemek izgatása folytán igen hatalmas istápot nyerhet. Hogy tehát ezen kérdés megoldatlanul ne maradjon, nem fogok többé kérdést intézni a t, kor35
