Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-140

140. országos ülés november 27-én, kedden. 1888. 2g9 hangsúlyoz, hogy egyesek, egy ingadozó és apadó jövedelem hel\ett biztos jövedelmet kapnak. Nem is tudom, hogy egyesek e tekintetben felszólaltak volna. De hogy áll a mérleg a városokra nézve? A városok szintén 100 frt tiszta regale-jövedelem után fizetnek 10 frt jövedelmi adót, 3 frt 50 kr általános jövedelmi pótadót; községi adótnem fizetnek, mert magukra pótadót nem vetnek; de ha vetnének is, az a pótadó egy jövedelem, mely ismét a jogosult jogi személy pénztárba folynék. A pótadó tehát városokban — ha kivettetnék is — nem képezne terhet, hanem jövedelmet. A városok terhe a fentebbiek szerint tényleg 13 frt 50 kr.s a tényleges tiszta jövedelem, minden száz forint után 86 frt 50 kr. Jövőre hogyan áll a dolog? (Halljuk! Halljuk!) A városoknak épugy, mint az egyeseknek — mert a szabály egyenlő — kellő levonások és fizetések mellett tiszta jövedelme 81 frt lesz; tehát mig az egyesek 4 frtoí vesztenek, a városok vesztenek 5 frt 50 krt. ítélje meg a t. kormány, hogy akkor, midőn a városoknál egy növekedő jog elelvesztéséről van szó, helyes-e e tekintetben is egyenlő mértékkel mérni. (Igaz! ügy van! balfelől) Most már, hogy ne untassam tovább a t. házat, (Halljuk! Halljuk!) levonom a következtetéseket. Nekem, a dolgok ilyetén állása mellett, képviselői kötelességemnél fogva, apellálnom kell at. ministererelnök úr és a többség igazságérzetére azon kérelemmel, hogy méltóztassék ezen fogyatkozásokat eonsideratióba venni, méltóztassék ezen átlag nak a 10% levonásnak általános alkalmazásától elállani. Vélekedésem szerint leghelyesebb volna, már csak a törvényjavaslat indokolásában hangoztatott „másállapot", vagyis az aetualisjövedelem szempontjából felvenni az 1884—1888-ig terjedő öt évi átlagot. Az 1888. évre talán azt fogja mondani a t. kormány, vagy a bizottság t. előadója, hogy az 1888-iki esztendő még le se járt, zárszámadásai még nem is készültek el. Erre csak az a válaszom, hogy a tőkekamat és járadék a dóról szóló 1875. évi XXII. t.-cz. szerint aregale jövedelem járadékadója mindig az előbbi év eredményei alapján vettetik ki. A regale-adó tehát az 1888-ik évre már tényleg ki van vetve és legnagyobb részben be is van fizetve; igy tehát semmi akadály nem forog fenn arra nézve, hogy az 1888-ik év jövedelme az adó alapján számba vétethessék, pedig önök szerint az adó a fő, csaknem egyedüli alapja a kártalanításnak, de a zárszámadás is elkészülhet még kellő időben, mert a törvény csak 1890. jan. lén lép életbe s a bejelentési határidő 1889. évi márczius 31-ike, Csak akkor kezdődik meg a kártalanítási eljárás, a városi zárszámadásokat tehát egy kis jóakarattal az év első felében felül lehet vizsgálni. De ha nem volnának is a zárszámadások felülvizsgálhatók, legfeljebb az az eset állana be, hogy ezen egy évnek pénzügyi eredményére nézve az adó szolgálna zsinórmértékül s nem a zárszámadás. Végzem beszédem és arra kérem a t. házat, méltóztassék a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokra nézve az 1884— 1888. évi átlagot felvenni és a 10%-nyi levonást 5% ban megállapítani. (Helyeslés balfelől.) Módosítványom következőleg hangzik: „Módosítvány a 3. §hoz. A 3. §. első bekezdésének második sorában e szavak után : „deczember 31-ig" e szavak iktatandók a szövegbe: „a törvényható sági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokra mint jogi személyekre az 1884. évi január t-től 1888-ik évi deczember 31-ig." Ugyancsak az első bekezdés 3-dik sorában, e szavak után: ,.,10%" ezen szavak iktattassanak a szövegbe: „törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokra, mint jogi személyekre nézve 5%," Elnöki Fel íog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (újból felolvassa a módosítványt). Papp Elek: T. ház! Azok után, a miket Horváth Lajos t. képviselőtársam előadott, csupán annyi megjegyzésem van, hogy miután ő volt szíves indítványozni mindnyájunk helyeslése mellett, hogy a 2. § nak 4. pontja akként módosíttassák, hogy rendezett tanácsú városok után a községek is felemlittessenek, imént felolvasott módosításából bizonyosan ki méltóztatott felejteni a községeket. Minthogy igen tekintélyes községek ugyanazon jogalapon birnak regale-joggal, mint a rendezett tanácsú városok, nagyon méltánytalan dolognak tartanám, ha azokra ugyanaz a kedvezmény nem terjesztetnék ki. Én ennélfogva a Horváth Lajost. képviselőtársam által beadott módosítváuyhoz azon al-módosítványt vagyok bátor benyújtani, miszerint ott, a hol a rendezett tanácsú városokról szó van, egyszersmind a községek is vétessenek be s azokra is terjesztessék ki ugyanaz a kedvezmény. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Veres József: T. ház! Horváth Lajos t. képviselőtársam módosítványát a Papp Elek t. képviselőtársam módositványával pótolva, magam részéről szintén pártolom. (Helyeslés a szélső halóidatIon.) Felfogásom szerint ezen egész ügy adásvevés dolga az állam és a birtokosok közt. Még pedig a rationabilitás szempontjából sokkal messzebbre lehetne menni; de a mostani alkalommal veszem csak tisztán az adás-vevés szempontjából. Rendezett tanácsú városok és nagyközségek között nagyon kevés különbséget lehet tenni, különösen ha tekintetbe vesszük az alföldi nagy községeket. Legyen szabad arra nézve egy I példát felhoznom, hogy egyes községek életébe,