Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-139
135> iirszii;r<«s filé. november 26-i'in, hétfőn 18S8. 247 alkotása szempontjából azért, mert ha őszinte és komoly a kormánynak azon törekvése, hogy különösen azon praecipiumbau nem csak mint ittjavasoltatik, a törvényhatósági joggal felruházott városok, hanem, mint mi óhajtjuk, a törvényhatósági városok a rendezett tanácsú és sz. kir. városok is részesüljenek, akkor én jogosabb követelményekkel valóban nem állhatok elő, mintha különösen ezen városok repraesentatiója érdekében követelem a törvényhozástól, hogy e városoknak, melyek e praeeipiumhan részesülnek, törvény által biztosíttatnék azon jog, hogy ők ez italmérési jövedéket saját közegeik által tényleg ellenőrizhessék s különösen a főváros érdekében melegen óhajtom s azt tartom, a szigorú jog alapján követelnem is szabad, hogy a főváros, mint az ország legelső regale-tulajdonosa, az ellenőrzési bizott ságban feltétlen képviseleti jogot nyerjen. Malmost, t. ház, mindezekről a dolgokról a törvényjavaslatnak első szakasza a legnagyobb általánosságban és a legnagyobb részletességben hallgat. ISlincs oly codificatió, mely képes lenne egy ily odavetett s absolute semmi tekintetben ki nem merítő, sőt még tájékoztató eszméket sem tartalmazó rendelkezést törvénybe iktatni. S ha egyebet nem érhetek is el, t. ház, mert hiszen az nem lehet kizárólagos ezélom, hogy egy leszavazandó indítványt nyújtsak be, azt hiszem, hogy elérek legalább annyit, hogy a pénzügyminister úrtól, a ki kérdésünkre nem ad feleletet arra nézve, hogy miért mellőzte a fővárost, mint az ország legelső regálé-tulajdonosát, az enquéte alkalmával, legalább kapjunk felvilágosító nyilatkozatokat az iránt, hogy vájjon kikből, hogyan, miként s mily hatáskörrel akarja e bizottságot összeállítani s legalább tájékoztatni fogja a törvényhozó testületet azon omnipotentiának egyik legfőbb críterionja iránt, mely ime abban nyilvánul, hogy egy országosan e czéíra kiküldendő bizottságnak ellenőrzéséről szól, melyet azonban teljesen magának tart fenn. Én azonban, t. ház, pártommal együtt azon meggyőződésben lévén, hogy a törvényhozónak nem szabad ily semmikép körül nem határolt liatalmat bárkinek is, legyen az bármilyen pénzügyminister, kezébe adni, következő indítványt vagyok bátor az első szakaszhoz benyújtani: „Az 1-ső szakasz tárgyalásának felfüggesztése mellett, utasítsa a képviselőház a 21-es bizottságot, hogy az italmérési jövedéknek ellenőrzésére javaslatba hozott bizottságnak szervezete tekintetében terjesszen elő a részletekre is kiterjedő javaslatot." Méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés a szélső balfelöl) Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni, Madarász József jegyző (olvassa az mditványt). Holló Lajos: T. ház! Részemről szintén egy érdemleges módosítványt óhajtok az első szakaszhoz benyújtani. A t. ház többsége határozott álláspontot foglalt a törvényjavaslattal szemben és kifejezte, hogy a megoldást azon alapon óhajtja, a melyet a t. kormány kivan. A többség ezen határozata most már az egész ház, tehát mindannyiunk határozata és én azt a magam részéről teljesen tisztelem és a részleteknél csak oly módosításokat óhajtok tenni, melyek ezen alapelvekkel nem ellenkeznek és azokkal megegyeztethetők. Az én módosítványom, t, ház, vonatkozik arra, miszerint a kincstárt, vagyis az államot megillető regale-jog sem a megváltás, sem a kártalanítás tárgyát ne képezze. Kijelöltettek azon indokok és az általános tárgyalás folyamán úgy Polónyi Géza t. képviselőtársam által, mint általam felsoroltattak, melyek ezen módosítvány elfogadását ajánlják; és én sokkal jobban tisztelem a t. ház türelmét, semhogy ezen indokokat most részletesen felsorolni kívánnám. Csupán érintem, ho<ry kívánjuk és óhajtjuk, miszerint az államot, illetőleg a kincstárt illető regale-jog kivétessék a megváltás alól, még pedig azon indokokból, mert a t. pénzügyminister ur által kitűzött czél, tudniillik a hübér-jogok megváltása, ezen jognál helyt nem foglalhat, miután az államot megillető jog fuíbérjognak nem tekinthető; másodszor azért, mert az államot illető adóztatási jog sem azon területen, melyen eddig gyakoroltatott, sem egyáltalában az egész országban meg nem szűnik, hanem, habár módosítva és más alakban, de továbbra is fenn fog állani; harmadszor kívánjuk különösen czélszerűségi szempontból, mert helytelen és káros az államra nézve, hogy elveszítse azon nyereséget, a mely egyrészről előáll akkor, midőn az állam kárpótlást kér és másrészről kárpótlást kap, a mely nyereség a közvetítő javára fog esni; Végre kívánjuk és óhajtjuk, hogy a pénzügyi művelet könnyítése miatt mellőztessék az állam regalejogának megváltása, mert ha az állam az ő jogait megváltás tárgyává nem teszi, ez által a czímletek összege kevesbedik és valószintívé tétetik, hogy a magánosok kötvényértéke emelkedni fog. Ezek voltak azon indokok, melyeket az általános vita alkalmával részünkről előhoztunk és ezeket csupán felemlítvén, röviden akarok válaszolni az államtitkár íirnak ellenvtéseire. O tudniillik azt mondotta, hogy szerinte azért nem helyes, hogy az állam kivétessék a megváltás alól, mert itt nem forog fenn azon .eset, melyre Polónyi Géza t. képviselő úr hivatkozott, hogy itt jogosítvány és kötelezettség egy személyben egyesül, mert ő azt látja, hogy itt magánjog egyesül közjogi kötelezettséggel. En ugyan ennek valódi tartalmát egészen megérteni nem tudom, de azt hiszem, hogyha ezen kötelezettség, illetőleg jogosítvány az eddigi gyakorlatban magánjog volt, akkor magánjoggá válik azon perezben is, midőn kárpótlás tárgyát