Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-139
139. orsssíígos ü!és noTcmber 26-áü, fiétiőu. 1888. 243 lasztást, nehogy újabb visszaéléseknek kaput tár jon, hanem mert nem látta bebizonyítva a visszaéléseket. Ám legyen a bírálóbizottságnak hite szerint; engem ugy is nem a dunaszerdahelyi választás és annak a biráló bizottság általi szentesítése birt indítványom megtételére, hanem részint azon számtalan előző eset, melyeket a biráló bizottságok jegyzőkönyvei felmutatnak, részint pedig azon elméleti elv, mely szerint a pártokból alakított biráló bizottságok részrehajlatlan ítélkezésre képtelenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Parlamenti életben a többség alakítván a biráló bizottságokat, azok az ő akarata, tetszése szerint alakulnak. A biráló bizottságok e szerint a többségnek kifolyásai, annak akaratából létesülnek. Én t. ház, a nélkül, hogy a legkisebb tiszteletlenséget követném el, merem állítani, hogy a többségek, melyek biráló bizottságokat alakítanak, már rendeltetésüknél fogva is ezen tisztükben aligha járnak el helyesen. A biráló bizottságok a többség kifolyásai; a parlamenti életben a többség természete magával hozza, hogy a szerzett többségtől megválni nem hajlandó. A biráló bizottságok annálfogva máieredetüknél fogva is ezen hibában szenvednek és a mit e szerint az elmélet igaznak vall, azt húsz évi tapasztalás igazolja. T. képviselőház! Nem fogok a biráló bizottságok jogszerű ítélkezéséről hosszasan szólni. Az tagadhatatlan, hogy többségből alakult bíróság, a melynek többsége ugyanazon többséghez tartozik, már eredetileg is hibában, eredeti bűnben szenved és annálfogva én múlhatlanul szükségesnek tartottam és tartom ma is, hogy ne a ház kebeléből alakított biráló-bizottságok, hanem független bíróságok ítéljenek a kétes választások felett. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! A biráló bizottságok, ha jól emlékszem, az lb72-iki házszabályok által lettek megállapítva. Azóta igen hosszas tapasztalás mutatta meg, hogy, ha egyes esetekben képesek is függetlenül ítélni, az esetek legnagyobb részében a maguk eredeti bűnében szenvednek; a többségből származván, a többség fentartását tartják czéljuknak. Én, t. ház, ugyanazért azt óhajtom, hogy a biráló bizottságok helyett más független bíróságok ítéljenek a kérvénynyel megtámadott választások fölött. Én ezen nézetemet már számtalanszor kifej eztem és azt a mai napig is sértetlenül fentartottam. A. t képviselőház bölcseségétől fog függni, hogy ezen nézetemet magáévá tegye, vagy pedig az eddiíri eljárást fen tartsa. A tapasztalás a biráló bizottságok ítélkezése ellen dönt, (ügy van! balfelöl) a ki azon nem okult, az a választásoknak tisztaságát nem óhajtja, (Igaz! Ugy van! balfelöl) eddigi visszaéléseknek továbbra is fentartását kívánja (Helyeslés a szélső baloldalon) és én annálfogva, nehogy a t. képviselőházat hosszas beszéddel untassam, (Hattjuk! Halljuk! balfelöl) egyszerűen arra kérem, hogy beadott határozati javaslatomat elfogadni méltóztassék, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Fabiny Teofil igazságügyminister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a szőnyegen levő kétségtelen nagyfontosságú indítványhoz hozzá szólok, azt hiszem, kötelességem, épen a tárgy fontosságánál és komolyságánál fogva teljesen tárgyilagosan szólni az ügyhöz. S ennélfogva én a beadott indítványnak csakis elvi részével kívánok foglalkozni és a részletek terére az előttem szólott t. képviselő urat nem szándékozom követni. (Mozgás bal felől. Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl.) T. képviselőház! Biztosíthatom az előttem szólott t. képviselő urat, biztosíthatom a t. házat, hogy a kormány a választások tisztaságát, (Nevetés balfélöl) a választások szabadságát: (Nevetés és ellenmondások balfelöl. Mozgás és felkiáttások jóbbfelöl: Halljuk! Halljuk!) a szabadság, az alkotmány eme garantiáit, minden illetéktelen befolyástól megóvni szándékozik és akarja is. (Ellenmondások bal felöl. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Nem puszta szavak ezek, a miket hangoztatok, mert tényekre hivatkozhatom a múltból. (Félkiáltások balfelöl: Kaposvár !) Az 1874-ik évi választási törvény 89-ik §-ának megalkotása után, mely azt rendeli, hogy a kérvénynyel megtámadott választások érvénye felett a Guria határozzon és az anyagi és alaki szabályoknak megalkotását külön törvénynek tartja fenn, a kormány a törvény rendelkezésének eleget tett: beterjesztette a Curia bíráskodására vonatkozó javaslatot. (Fdkiáltások bálfelöl: Önök szavazták le! Kimentek a szavazáskor! A ministerek kimenekültek, egyedül Pauler maradt benn! Ellenmondások és mozgás jobbfelől.) A t. ház bölcsesége határozott akkor a törvényjavaslat felett. (Derültség balfelöl. Egy hang balfelöl: Kabinet-kérdést csináltak belőle! Egy hang jobbfelöl: Nem igaz!) 1881-ben újra beterjesztette a kormány a Curia bíráskodására vonatkozó javaslatot és nem a kormányon múlt, hogy ez máig törvénykönyvünkben helyet nem foglal. (Nevetés balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) De végre, t. képviselőház, a múlt év tavaszán adta be a kormány a választási visszaélésekre vonatkozó azon intézkedéseket, melyeket szükségeseknek lát. Ibrányi Kornél: Gyönyörű! Fabiny Teofil igazságügyminister: És ha gyönyörűnek méltóztatik is mondani, én nyugodtan mondom, hogy ma, midőn a törvény nincs meg, nagyon sokan vannak, a kik kénytelenek lesznek nekem igazat adni, hogy ha meg^alkottatott volna ez a törvény, ennek csakis üdvös hatása lehetett volna. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Bármilyen biráló eljárás hozassék be, ha annak nincs oly háttere, mint a milyet ezen törvényjavaslat 31*
