Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-138

188. or»sságos ttlég november 84-én, szombaton. 1888, 231 tabb, minthogy az állam is visszavegye azt, a mit adott. Ezt a felfogást részben megezáfolta igen helyesen Szilágyi Dezső igen t. képviselő ur, midőn kiemelte, hogy ezen jog nem teher nélkül —nem is szólva arról, hogy ezen jog nagyobbára hazafias, nagy szolgálatok díjazása fejében adatott — de mindenesetre ott, a hol a comunitásnak adatott, ott tényleg teherrel adatott. Már most méltóztassék egyet megengedni: hány olyan donatiónalis kiváltság-levél van, a melyben p. o. a patronatus kötelezettsége járt a regáléval; hány oly regale-jog van, a melyhez a kegyúri jog nagyrészben igen terhes kötelezettsége van fűzve? Már most mi történik? Az, hogy megváltják a jogot méltánytalanul, olcsón és meghagyják a terhet. Ezen terheknek a eompensatióba való bevonása sem több, sem kevesebb, mint méltányos, annyival inkább, mert nem volna helyes azon álláspontra helyezkedni, hogy itt regalisokkal adott kiváltság kerül megváltás alá. Téves volna ez a felfogás azért, mert 1848ban, midőn a jogegyenlőség és a jogszerzésre való általános képesség életbe lépett, akkor ezek a forgalom tárgyává lettek és legnagyobb részt olyan egyének vannak telekkönyvileg biztosított tulajdonában, a kik már nem ősi kiváltság fejében jutottak ahhoz, hanem megszerezték azt annak teljes értékében szerződések által. Már most, midőn a teljes kártalanítás elvét hirdetjük, akkor a tulajdonjog szentségét, az eddigi jogalapok megbízhatóságát akarjuk megvédeni, mert ha valaki azon tudatban vett telekkönyvileg biztosított jogot, hogy az állam őt ezen jogában megvédi, semmiképen sem kívánunk sokat, mikor azt kívánjuk, hogy az állam ezen jogot teljesen kárpótolja. (Helyeslés a szélső túloldalon.) Még csak egy rövid megjegyzésem van Vadnay képviselőtársamnak. (Fölkiáltások a szélső balon: Károly!) A t. képviselő ur azzal kezdte beszédét, hogy a főváros nem hulla, mely fölött itt Kaas Antonius tartson izgató halotti beszédet. {Fölkiáltások a jobboldalon: Búshach mondta!) Búsbaeh mondta? Én azt hittem, hogy Vadnay Barbarossa mondta, azért bocsánatot kérek, mert oly rendkívüli római alaknak, mint Búshach képviselő ur, ilyen czélzás meg van engedve. (Derültség a szélső baloldalon.) De Vadnay Károly képviselő ur szellemes ötletekben nem is szegény beszédében jónak látta álláspontot foglalni a városok ellen; ugyanazt cselekedte, a mit a mi igen t. fővárosi képviselőink, a kormánypárthoz tartozók, a kik jónak látták a közgyűlésre el nem jönni, mikor a regalepetitióról volt szó, (Derültség a szélső baloldalon), ugyanazt cselekedte az én igen tisztelt képviselőtársam, midőn Miskolcz városa kérvényével kezében tartott egy philippikát mi ellenünk, azon álláspont ellen, a melyet mi a szabad királyi és rendezett tanácsú városok érdekében hűségesen repraesentálunk. Mindenesetre sajátságos meglepetés nekem, hogy akkor, midőn 53 és száz város egy véleményen van az ő petitiója tekintetében, a kormánypárton egyetlen képviselő nem találkozik, ki a városok összegének véleményét osztani tudná vagy merészelné. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A t. képviselő urnak én nem akarok hosszú beszédet mondani. (Felkiáltások jobbfelöl: Helyes! Helyei! Derültség. Halljuk ! Halljuk ! a sxélsö baloldalon.) Megengedem, hogy ez a legérzékenyebb oldala az uraknak (Derültség a ssélső baloldalon), de méltóztassanak megengedni, viszont nekem is, hogy tárgyilagosan legalább ezen kérdésről beszéljek. (Halljuk! Halljuk!) Ez a petitio, a melyet én fel akarok néhány pontjában olvasni, szól igy : „ .... midőn a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú város között vagyon és jövedelemre nézve különbséget tenni merő képtelenség és indokolatlan dolog lenne." Továbbá azt mondja ugyanezen petitio, hogy ők — ezen város — 18,460 frt évi veszteséget szenvednének, ha „a megváltás atörvényjavaslatnak jelen módozatai szerint történik/ S végül az is benne van ezen felfohászkodó és a törvényhozás bölcseségében és igazságosságában még mindig bizó város (Derültség a szélső baloldalon) kérvényében, hogy máris 427« pótadót fizet ez idő szerint. S ez a város, a mely üyen hangon beszél, a kezemben levő nyomtatvány és authenticus aláírások szerint Miskolcz városa, t képviselőház. Én nem mondok ítéletet a t. képviselő ur beszéde felett; hadd fogadja el azt, a mit Miskolcz város mond. (Tetszés a szélső baloldalon.) De t. képviselőház, van egy másik része is a jelen vitának, a melynél ezen kérvény nagyon fontos. Hallottuk a t. pénzügyminister úrtól, hogy felállítanak egy tételt, a mely ajogethicája szempontjából teljesen concret s ezt velünk szemben hangoztatják mindig; és ez az, mintha mi akarnók az adóeltitkolásokat pártolni, mintha mi volnánk azok, a kik önökkel szemben ezt a dolgot felvetjük és védelmezzük. No hát, t. képviselőház, elsősorban ez olyan iusinuatio, a melyet legalább a magam részéről a leghatározottabban visszutasítok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Insinuatio azért, t. képviselőház, mert igaz, hogy mi a jelen korszakban elértünk odáig, hogy a polgári becsület jelszava alatt megtanították a polgárt hazudni, midőn adójának a bevallásáról van sző, (Ugy van! a szélső baloldalon) hogy a jelen korszakban, midőn az utolsó vánkosról