Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-136
186 18 *- wszágos ülés november S2-én, osütflrtiJkőti. 1888. költünk a véderőre, annyi milliókat áldozunk fel, hogy védekezzünk, esetleg leszámolhassunk a külellenséggel, miért ne legyen szabad legalább esernyővel védekezni azon ellenséggel szemben, mely benne van a hazában. (Helyeslés a bal- és szélső bal egyes padjain.) T ház! Engem azért nem nyugtathat meg többi között ezen javaslat, mert kérdem, ki fogja megszüntetni azon viszásságokat, melyek erkölcsrendőri tekintetben előfordulnak a jövőben az italmérésnél ? Ha az állam a községeknek és városoknak adja át a regale-jogot, akkor az államnak egyúttal felügyeleti joga van és ellenőrizheti a községet. De vájjon a mostani javaslat szerint a község fogja-e ellenőrizhetni az államot és az államot viszásságaiért kérdőre vonhatja e a község ? Méltóztassék ezekből megítélni, hogy mire fog vezetni ez a gyönyörűséges regal ej avaslat s mily gyümölcsöket teremni. Én. a ki látok, mert a nép között élek, a ki ismerem földbirtokos-osztályunkat és tudom, hogy alig van közöttük egy-kettő, a kit még meg lehet menteni, a többi már mind zsidó kézben van, vagy legalább zsidó érdeket kénytelen szolgálni, ép azért sem respectálhatom ezen javaslatot, mert féltem azt a kevés földbirtokosunkat — értve a középosztályt — a kinek még volt némi kis jövedelme ezen regáléból, de a jövőre — tartok tőle — el fog esni ettől is. És ha már a t. ministerelnök ur igen sokszor hangsúlyozta azt, hogy a mi földbirtokos osztályunk azért megy tönkre, mert könnyelmű, akkor azt ajáulom a nrinisterelnök urnak, kösse meg a könnyelmű földbirtokost, ne adja ki a kibocsátandó papírokat, hanem vinculálja és csakis a kamatokat adja ki nekik. Ha ezt nem teszi, akkor gondoskodjék más valamiről, t. i. ugyanannyi sinecuráról, a hány földbirtokos van még t. i. a kormánypárti kortesek közt. Végül, t. ház — miután nem akarom türelmüket hosszasan igénybe venni — csak arra szorítkozom, hogy (Halljuk! Halljuk!) lehetetlen egészen elzárkóznunk azon kérvények elől, melyek a képviselőházhoz beterjesztettek, de meg vagyok győződve arról, hogy ezen kérvényeknek alig lesz kellő sikerük és foganatjuk. Sajátságosan változnak a viszonyok; ugyanazon képviselő urak, kik a választások előtt mindig nagy garral hirdették, hogy az illető városnak, kerületnek érdekeit akarják és fogják első sorban képviselni, most már nem akarnak azokról tudomást venni, sőt ellentétes állásba helyezkednek épen a közvéleménynyel, azon közvéleménynyel, melynek mandátumaikat köszönhetik. Hát legyen ez jó leczke azon városoknak és községeknek, melyek mindig a particularis érdekeket emlegették, mert nézetük szerint a helyi érdekek kívánták azt, hogy nekik kormánypárti képviselőjük legyen, mert mint hinni szerették, akkor mindent megnyernek. No hát nyerjék meg a regale-megváltási javaslatot is, oly értelemben, a mint ezt kérvényeikben hangsúlyozzák. Én a mondottak alapján a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban nem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslések.) Elnök: Az idő előrehaladottsága miatt, azt hiszem, a tanácskozás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre méltóztatik elhalasztani. (Helyeslés.) Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 5 perctkor.)
