Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-135

158 135. országos ülés november 21-án, szerdán 1888 társunkat, a ki a főváros érdekét védte. (Halljuk! Halljuk!) Azon nagyfokú érdekeltség, melyet e törvényjavaslat az ország minden körében felkölt, vitális és nagyon actualis voltánál fogva természetes és könnyen megmagyarázható. A törvényjavaslat ugyanis évszázadokon át fenállott jogokat, haszonélvezeteket fog egyszerre gyökeresen átalakítani; az ország minden vidékének, minden rétegének, testületeknek érdekébe mélyen belenyúl és majd hasznos, majd káros, vagy legalább károsnak vélt változtatásokat idéz elő. Természetes tehát, hogy sok oldalról, hogy mindezen körökből, hol védekező, hol egyetértő hangok hallatszanak. Hogy egy °íy na

gy műveletnek, mely a nemzetet a maga nagy egészében, mely a nagy összeséget minden egyes rétegeiben érinti, érdeksértés vagy legalább némileg érdekkárosítás nélkül történik; ez minden nagyobb műveletnél, minden országos intézkedésnél, mely ily nagyszabású, nagyon természetes. Ezért voltak ezek a felszólalások. A főváros érdekében azonban ma egy igen sajátszerű nyilatkozatot és kérést hallottunk, azt, hogy védje meg a képviselőház a főváros érdekét. A t. képviselő ur felsorolta a főváros teendőit, felsorolta munkásságát, elszámlálta mindazt, a mit tett és igen sokat olyat elhagyott, a mit még tett, a melyek azonban igen érdekes dolgok lettek volna, ha szintén elmondja. De sem a fővárosnak, sem a törvényhozásnak, mely a főváros életét mindig élénk figyelemmel kiséri, nem volt erre szüksége. A főváros a maga cselekedeteivel nem szokott a piaezra kiállani s hirdetni, hogy ezt vagy azt tette, (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon) nem szokta fitogtatni a maga munkáját, hanem kötelességének tartja a maga hatáskörében a ráruházott feladatokat zaj nélkül és ugy oldani meg, a, mint tőle telik s a mint ereje engedi. Nem volt szüksége tisztelt képviselőtársamnak a törvényhozást itt erről felvilágosítani s nem volt szükség arra sem, hogy mintegy már agóniában fekvőnek mutassa fel a fővárost, a mely felett Kaas-Antonius izgató parentatiot tartson innen az ablakon kifelé. (Tetszés jőbbfeUl, zaj balfelol.) Én, tisztelt képviselőház, a főváros érdekeit a törvényjavaslatban ugy, a mint ma előttünk fekszik, teljesen védve látom ; én a főváros érdekeit a bizottsági tárgyalás után és azon változtatások folytán, melyek a törvényjavaslaton tétettek — ismétlem — teljesen védve látom és a fővárost anyagi károsodástól nem féltem. Beállhat idő, hogy egy pár éven keresztül a fővárosnak jövedelme a regale-kárpótlás czímén nem lesz oly nagy, mint eddig volt a beneficium élvezése mellett, de ezen évek elteltével, mikor az állam az egész műveletet az országban már rendezte, azon időponttól fogva e vesztesége a fővárosnak meg fog szűnni azon százalék élvezete által, melyet a bizottság a törvényjavaslatba felvett. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Én, tisztelt képviselőház, a főváros érdekeit ez esetben — habár egyelőre érzékenyen is fogja érinteni egy pár éven keresztül — nem tudom elválasztani az ország érdekétől, sőt ha be volna bizonyítva, hogy a főváros határozott veszteséget szenvedne, de másrészről, be volna bizonyítva az is, hogy a főváros áldozatkészsége nélkül nem volna keresztülvihető ezen művelet, vagy ha a városok hozzá nem járulása teljesen lehetetlenné tenné a művelet keresztülvitelét, kijelentem, hogy a főváros nevében, (Ellenmondások balfelol.) helyesebben kerületem nevében, mint annak képviselője, (Zajos mozgás a bal- és szélső baloldalon) kénytelen volnék a törvényjavaslat mellett állást oglalni. A tisztelt túloldal igen érzékeny bizonyos dolgok kijelentésében, de midőn az egész főváros nevében arról az oldalról o!y megkapó ellenzéki nyilatkozatok tétettek, azokat nagyon elégülten tapssal éséljeuzéssel fogadták,(Nyugtalanságabalés szélső baloldalon. Halljuk! Ha'ljuk! jobbfelöl) én csak rosszul fejeztem ki magamat; én a főváros nevében itt sem praetensiókkal, sem visszautasításokkal nem szoktam élni, (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk!) de választó kerületem nevében én vagyok hivatva szólani, az pedig a fővárosnak egyik igen fontos tényezője. (Egy hang a szélső baloldalon: A fővárosnak egy petitiója van itt. Zaj.) Én a főváros érdekeit még akkor is fel merném ajánlani kerületem nevében a haza oltárára, a nélkül, hogy ellenmondásra találnék, ha azt látnám, hogy valódi és nagy károsodás érné a fővárost, de az ország érdeke ily áldozatot megkíván. Mert itt nem speciális érdekről, itt- országos nagy érdekről van szó; szó van arról, hogy az ország pénzügyei rendeztessenek, szó van arról, hogy ezen művelet egy oly keretbe illesztessék, mely hivatva van az állam pénzügyeinek rendezését az egész országra nézve hasznot hozóvá tenni. (Élénk helyeslés jobb felől) Azt mondja t. képviselőtársam, báró Kaas Ivor ur, hogy a főváros nem bir meg ilyen áldozatot, mert hiszen kölcsönhöz kell folyamodnia és a főváros nem tartozik a gazdag, hanem a szegény nagyvárosok közé. Én, t. képviselőház, meg vagyok arról győződve, hogy a főváros megbírja ezen áldozatot, ezen állításom azonban Kaas képviselő úrral szemben ugyan nem bizonyít semmit, de ez nekem ép oly erős meggyőződésem, mint neki az ellenkező. De, hogy a főváros azon aránylag rövid idő alatt, mióta az ország központja lett és benne honosodtak meg az ország hatóságai, mióta a főváros, mint ilyen az országnak támogatásában részesül : azóta én, a kinek alkalmam volt az ötvenes évek óta figyelemmel kisérni e város fej-