Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-105
106. országos ülés május 26-án, siombato*. 1888. gg gasítása el volt rendelve, egyes társulatok e rendeletet nagy költséggel végre is hajtották: nem volna tehát méltányos és igazságos, hogy más társulatok e kiadások alól felmentessenek, mert ismételve mondom, hiába dolgozott az a társulat, mely kötelességét szigorúan fogta fel, mert azt ugyanazon kár fogja érni, a másik szomszéd társulat hanyagsága folytán. Ezt megengedni nem szabad. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) E kérdésben bizonyos eonsequens erélylyel kell eljárni. Tudom, hogy ez nagyon súlyos pénzügyi kérdés, de utóvégre is nem állhatunk meg egy félig befejezett műnél, hanem azt azon czélból kell befejezéshez juttatnunk, hogy annak áldásában részesüljön a nemzet, a mit én —- megvallom — őszinte szivemből kivánok és óhajtok. (Elérik éljenzés.) Egyébiránt a helyzet "rám nézve, t. ház, annál súlyosabb és megengedi a t. ház, hogy mielőtt felszólalásomat befejezném, ezt különösen kiemeljem, — mert nemcsak a Tisza mentén, hanem másutt is az ország más területén is vannak ilyen komoly vizi bajok — melyekről ez alkalommal megfeledkezni nem szabad. (Halljuk!) Én, t. ház, magam is lelkesedem azon eszméért és ezt nekem rossz néven senki sem veheti, hogy Magyarország tiszai részei biztosíttassanak és megóvassanak ; de a kormánynak közösen és kölcsönösen kell gondoskodnia az ország többi részei felől is. Nem csekélyek azon bajok, melyek a még nem ármentesített területeken állottak elő. így például a Szamos mentén 128,594 holdat borított el az árviz. A többi nagyobb elbontások ezen összeggel együtt több mint 260,000 holdra rúgnak. Komoly és aggályos dolog ez, t. ház, minden tekintetben (Helyeslés) és épen azért azt hiszem, megint eljutottam egy szélsőséghez, melyet rectifieálnom kell. Egy oldalról az hangsúlyoztatok, hogy a mellékfolyókkal vigyázni kell, nem szabad culturát folytatni és a belvizek rendezését meg kell gátolni; másfelől az mondatott, hogy nem lehet más vidékeket sem megfoszt mi a cultura áldásától. Előttem ugy áll a dolog, hogy jogszerűség szempontjából egy vidéknek sem lehet megtiltani, hogy ha teheti, magát meg ne védje, magát be ne rendezze, culturáját ne fejleszsze, de az tökéletesen igaz, hogy a Tisza mellékfolyóinál nagyfontosságú kérdés, hogy a főfolyó vizét rohamosan ne emeljék és óvatosnak kell lenni, hogy a szabályozás lehetőleg ugy történjék, hogy a Tisza, mint természetes recipiens, a szomszédos vizeket tényleg le is vezethesse. Már is sikerült elérnünk, hogy a Kőrösök árvize a Tisza árvizével nem találkozott, mert az idén márczius közepén mentek le a Kőrösök vizei, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. V. KÖTET. a Marosnak vize ugyanakkor, — ugy, hogy a Maros és Kőrösök vizei nem találkoztak a Tisza nagy árvizével. Nem mondom, hogy ez minden esetben igy fog történni, de azért, a mi műszakilag tehető, azt feltétlenül meg kell tenni. Én nem állítok fel olyan apodicticus szabályt, hogy valakinek nem szabad védekezni, nem szabad magát berendezni, nem szabad a eulturát fejleszteni; hiszen minél szegényebb a nép, annál inkább szorul a cultura áldásaira; (Helyeslés) de ebben is helyes egymásutánt kell követni és nem szabad kárt okozni másnak, a mikor egyiknek hasznot teszünk. (Helyeslés.) T. ház! Gróf Szapáry Gyula t. képviselő ur méltóztatott két igen komoly kérdést felhozni. Ezekre kötelességemnek tartom röviden azzal a tisztelettel válaszolni, a melylyel igen becses véleménye iránt viseltetni tartozom. Méltóztatott a kormány figyelmét felhívni a kotrásoknak nagyobb mérvű folytatására és méltóztatott aggályait kifejezni a tekintetben, hogy az előbb szerepelt költségvetési összegek különösen a jelen évben 400,000 forintra szállottak alá. Tökéletes igaz, hogy e kérdésben számoltunk a pénzügyi helyzettel; de lehetett számolni, mert azon szerencsés helyzetben van a kormány, hogy a kotró-telep fejlesztése és bővítése által ma nagy mennyiségű kotrásokat hajthat végre egy negyed részén azon árnak, melybe az előtt a kotrás került. Azt hiszem, hogy ezen telepek fentartása okvetlenül szükséges; és meg vagyok győződve, hogy azon igényeket helyes műszaki adatok alapjáu sikerülni fog kielégíteni és nem kétlem, nehézségekbe ütközni nem fogok abban, hogy a kotrásokra valamivel nagyobb összeg fordittassék, mert magam is fontosnak tartom, hogy a Tisza vizének természetes lefolyása medrének mélyítésére emberi erő által is gyámolittassék. {Élénk helyeslés jobb felöl.) A másik kérdés, melyet fel méltóztatott vetni, s erre azért kívánok reflectálni, nehogy téves következtetések legyenek vonhatók, — abban áll, hogy nem lévén eldöntve az a kérdés, ki viselje a partrongálások kárát, ebből nagy ineonvenientiák keletkeznek. Bátor vagyok a t. képviselő urnak figyelmébe ajánlani, hogy a partszaggatások kérdése az 1885. XXIII. t.-cz. 40. és 46. §§-aiban szabályozva van s ott meg van mondva, hogy ha az érdekeltség a maga érdekében a partszaggatás keresztülvitelét elhatározta, ahhoz az összes érdekeltek hozzájárulni tartoznak és az állam hozzájárulása is egyharmadig biztosítva van; ezt a vízjogi törvény megalkotásakor szándékosan azért vette föl a törvényhozás, nehogy a kormánynyal szemben túlságos követelések támasztassanak. Megvallom, én eddig mindig azt az eljárást követtem, hogy ott, a hol partszaggatásokkal hajózási 12