Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

Q4 lOiftrseigos Illés májns 25-én, pénteken. 1858. csak partieularisticus, hanem valóságos nemzetgazdászati, művelődési, nemzeti és még azt is merem mondani, állampolitikai érdek. Ez a magyar faj bölcsőjének megmentése a végei pusztulástól. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát abban a véleményben vagyok, hogy a félrendszabályok nem érnek semmit. Az eddig hallottakból pedig arról győződtem meg, hogy egy radicális, a veszélynek megfelelő és azt minden izében átható eszme itt nem vettetett fel: annál fogva én feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a t. minister ur az érdekeltségből és független szakértőkből alakult enquétet meghallgassa és ennek folytán hálás köszönetemet fejezem ki Irányi Dániel t. képviselőtársamnak, hogy indítványát megtenni méltóztatott s azt magam részéről elfogadom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Gyula: T. képviselőház! Ama nagyérdektí nyilatkozatok után, melyeket a tegnapi és mai tárgyalás folyamán hallottunk, legyen szabad nekem is egy pár észrevételt tenni a tanácskozás alatt lévő kérdésre vonatkozólag. (Halljuk!) Azt hiszem ugyanis, hogy Irányi t. képviselő urnak első sorban az volt a ezélxata, indítványának tárgyalásával alkalmat szolgáltatni a házban mindazoknak, kik ezzel a kérdéssel foglalkoztak, hogy az ügy érdekében véleményö ket elmondják és csak másodsorban lehetett czélzata az, hogy enquéte hivassák össze. Hogy czél zatának előbbi része üdvös volt, mutatja az, hogy a ház az indítvány tárgyalás alá vételét egyhangúlag elfogadta. Az indítvány az idén beállott nagy árvizek következtében adatott be. Czélzata véleményem szerint tulajdonképen az — és a ház minden oldalán igy fogták fel — hogy kutassuk a beállott eatastrophák és nagy károsodások okait. Ezen okok keresésénél különböző utakat lehet követni, de én azt hiszem, hogy a valódi ok megtalálása ez alkalommal nem nehéz. Ha az 1881. vagy 1876. után bekövetkezett szabályozási miseriák, mederelfajulások,egy általán a szabályozási kérdés maga, a minek ismérvei az árvíznél kifejlődtek, lett volna az ok, erre mindenki könnyen válaszolhatna. Hisz az 1881 iki vagy az 1879-iki árviz alkalmával is a medernek felismert elfajulásai voltak, melyek iránt ugy a ház, mint az egész Tisza vidéke tájékozva volt. Ezen állapotok pedig attól az időtől fogva nem rosszabbultak, hanem kimutathatólag javultak. Azt kell tehát keresni, mi az oka annak, hogy egyes helyeken mégis bekövetkezett a catastropha és az árviz szokatlan magasságig emelkedett s azt hiszem, ennek az oka bizonyos fokig meg is található. (Halljuk!) Hogy nagyban és egészben a szabályozás a hozzákötött reményeknek és azon várakozásnak, melyet egyáltalán a folyók szabályozásához kötni szoktak, megfelel, azt előadásom folyamán. -«*• ugy hiszem — alkalmam lesz bebizonyítani. Az ugyanezen időben mutatkozott németországi árvizeknél, egészen más tünet volt észlelhető, tudniillik, hogy a töltések és a lefolyási szelvény közt lefolyni kényszerült viz nem fért el ott, hanem mindenütt a töltések felett vonult ej és pusztított el városokat és egész vidékeket. Ezen németországi árvizeknél reá lehet mutatni, hogy a szabályozásban legalább annyiban volt hiba, hogy a meder és a töltések közt nem volt akkora hely hagyva, a melyen rendkívüli árvizek alkalmával a viz lefolyhasson. Az 1881 -iki nagy árviz pedig épen azt bizonyította be, hogy a Tisza és mellékfolyóin ik nagy részénél oly rendkívüli nagy árviz is, mely Közép-Európa összes folyóináí ilyen rendkívüli állapotokat idézett elő, a szabályozás határai között tulajdonképen nem mutatkozott olyan esemény, mely a szabályozás elhibázására mutatna rá. Mert mi történt, t. ház? Az, hogy a Kőrösöknél elszakadt egy gát, a melyből még körülbelül lVa vagy 2 méter volt kint, tehát vagy administrationális, vagy felügyeleti hiba forgott fenn; történt továbbá az, a mit épen az előttem szólott t. képviselő ur felemlített, hogy magas partokon elszaladt a viz. Nem akarom kutatni, hogy vájjon első sorban az a minister, a ki a központban van és az értésüléseket bizonyos távolságról kapja meg, hivatott ügyelni arra, hogy a magas partokon el ne szaladjon a viz, vagy pedig az a törvényhatóság, az a község, vagy az a társulat, mely folytonosan, perczről - perezre szemmel tudja kisérni a helyzetet. Nem akarok szemrehányásokat tenni, de ha ily hiányok mutatkoznak, abban bizonyosan nem a központi administratió hibáját lehet megtalálni és kel' keresni; hanem meg lehet találni bizonyos fokig azon ázsiai állapotot, mely oly helyeken uralkodik, hogy a fokonként, centiméterenként növekedő vizet elnézik, a nélkül, hogy azok, a kik a helyszínén vannak, azzal szemben a szükséges intézkedéseket foganatba vennék. Az idei árvízhez hasonló még eddig nem volt, mert még 1881-ben se nőtt meg ugyanegy időben a Tiszának minden melléktől} ója, a Szamos, Kőrös, Bodrog, csupán a Marost véve ki. Ebből kimagyarázható az, hogy a Szamos és kivált a Tisza felső részébe befolyó mellékfolyók vize úgyszólván egyszerre nőtt meg és ebben lehet találni okát annak is, hogy a Tiszának rendkívüli emelkedése épen a felső részen állott elő ez idén, a mi nem volt tapasztalható 1881-ben, mert akkor a Szamos vize a Tiszával nem egy időben nőtt meg, hanem csak a Szamos és Kőrös folyók vize culminált ugyanegy időben. Hogy most a Szamos vize is culminált, ebből magyarázható ki az, hogy a közép Tisza belső részében egyszerre nagyobb duzza*