Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-103

46 !•*• «rsüágos Blfs máfns 24-én, csfltört?51s8n. 1888. T. képviselőház! A Tisza-völgy szabályozásának kérdése elejétől fogva szoros kapcsolatba hozatott a kormány működésével és hazánkban ma már megszokott és követett dolog, hogy minden bajért, a mely történik, első sorban a kormány tétetik felelőssé. Az idők folyamán és a viszonyok következtében tényleg csakugyan ugy pénzügyi, mint közgazdasági szempontból a Tiszavölgy és a kormány között belső kapocs keletkezett, a mely azt hiszem, annál inkább természetes, mert az álbim, mint olyan, igen súlyosan van a Tisza árvize által érdekelve. Épen azért különös gondoskodás tárgyát kell, hogy képezze az adoiinistratió kérdése. E tekintetben is különböző javaslatokkal találkoztam, a melyek azonban, azt hiszem szélsőségek voltak. Ilyen javaslat volt az, a mely oda terjedt volna, hogy a társulatokat egészen meg kell szüntetni és az egész szabályozást állami kezelés alá kell venni. En azt hiszem, hogy ez nagy hiba volna. A társulatok maguk, a mint azoknak rendszere fennáll, tökéletesen képesek arra, hogy a maguk érdekében védelmi tekintetben a szükséges intézkedéseket megtegyék. Hogy az állam teljesen elölje az érdekköröknek érdekeltségét a saját maguk legfontosabb ügyei iránt, az el volna érhető az által, ha a társulatok eltöröltetnének a föld színéről; de ehhez nem járulhatok, ehhez nem szabad járulni sem az tigy érdekében, sem az érdekeltség, sem a kormány felelőssége szempontjából. A második szélsőség, szerintem, t. ház, abban keresendő, hogy az mondatott, a társulatok vegyék át az egész dolgot, vagy alkottassák egy nagy társulat, mely az egészet csinálja meg, gyakorolja az árvédelmet, a kormány pedig gyakorolja a felügyeletet. T. ház! Talán lesz mód még e kérdésben nyilatkozni, de én azon szerény nézetben vagyok, hogy ez nem volna a czéínak megfelelő és hogy az eddigi helyzet, valamint a jövőben való remény arra kel], hogy késztesse a kormányt, hogy a Tisza-szabályozás helyes végrehajtását, a menynyire a rendelkezésre álló eszközök megengedik, tényleg biztosítsa is. A kormány gyakorolja a felügyeletet, a kormány felelős, de intézkedései sok tekintetben talán ép agy nem volnának végrehajtva, mint a hogy azok ma is nem egy fontos kérdésben végrehajtva nem lettek. Már pedjg azt gondolom, a végrehajtást kellene első sorban biztosítani s ehhez azt az administrativ combinatiót fűzöm, hogy a kormánynak meg kellene fontolnia nem lenne-e ezélszerü a társulati kérdésnek különben practicus rendezése mellett arra az álláspontra helyezkedni, hogy a társulatok műszaki szolgálatát állami közegekkel láttassa el. T. ház! Ez magában egy igen fontos lépés, de megvallom, hogy épen mert fontosságát tudom, érzem és tapasztalom, azért vetem fei e kérdést és kívánom, hogy e tekintetben a nézetek tisztuljanak. Az egyes társulatok műszaki szolgálata — tisztelet, becsület akivételeknek — kellően ellátva nincs; a műszaki tisztviselők maguk is bizonyos viszonyba jutnak magával a társulattal, függésbe jutnak annak mérvadó és nem mérvadó különféle érdekeltjeivel szemben és én ugy tapasztalom, t. ház, hogy — tisztelet, becsület a kivételeknek — igen sok társulatra nézve ez nagy calamitás, mert e téren a műszaki munka végrehajtása érdekében a végrehajtást eszközlő közegek füg-getlenségét mindenesetre biztosítani kell. Nem mondom, hogy oly munkálalok dictáltassanak rá a társulatokra, melyeket azok saját érdekeikkel ellenkezőknek találnak, hanem, hogy a mely munkálatok ezélszerűeknek elismertetnek, azok hajtassanak végre az egyes társulatok kötelékéhez szorosan nem fűzött, de annak viszonyait ismerő és mindenesetre a kormánynak alárendelt műszaki közegek által. Ennek következtében lehetséges volna az egész Tiszát rövidebb szakaszokra osztani fel és a felügyeletet jobban gyakorolni. Ma a Tisza mentén van Összesen négy folyammérnöki hivatal. Azon felügyeletet, melyet ma a rendelkezésre álló közegekkel gyakorolni képes vagyok, nem tartom elegendőnek, hogy magamnak biztos tudomást szerezzek az egész működésről, melyet a társulatok kifejtenek. Ehhez hozzájárul, hogy a társutok kebelében működő ministeri megbízottat nem tartom elegendőnek azon czélra, melyre törekszem. Én nem akarok injuriát tenni a társulatokon, de azt óhajtanám, hogy egyöntetű műszaki végrehajtás biztosíttassák, a mire a mostani administrátió mellett számítani nagyon bajos. (Ugy van! a jobboldalon.) Azt tapasztaltam, hogy a társulatok műszaki szolgálatába nem lépnek teljes quaMíieatióval biró egyének; nagyon nehéz ilyeneket szerezni; de az államnak módja lesz egy erős mérnöki kart teremteni, a melynek működése teljes és kielégítő lesz. Ezt szükségesnek és fontosnak tartom és ettől a legjobb eredményt várom, sőt várom még azt is, hogy azon antagonismus, mely nem egy társulatban a társulati igazgatás és a műszaki vezetés közt áll elő, megszűnik és hogy hatékonyabb lesz a miiiister joga mindazon esetben, melyben a közérdek kívánja. De nemcsak a műszaki administratió határo • zott javítását tartom szükségesnek, de egyáltalán a társulati administratió javítását is. Különösen a társulati tartozások és illetékek behajtása körüli eljárást gondolom czélszerűen szabályozandónak és a mellett — ismét csak a dolog súlypontjára tekintve — a társulatok árvedekezését is szabályozandónak. Énjaz idén azt tapasztaltam, hogy a hol a