Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-120

334 1%. országos ülés junins 16-án szombaton. 1888. döntve egyezségileg vagy taJka bíróilag is s hogy ezzel szemben bizonyos izgatás vagy talán anyagi érdekek azok, a mik ezen kérdést felbolygatják; ezt mind megengedem, mert a kérdés részleteit nem ismerem; de ismerni kívánom az ügyet, egyfelől természeténél fogva, másfelől azon törvénynél fogva, mely e tekintetben hozatott. (Helyeslés a baloldalon.) És ha a t. kormány azon felfogásban volna, hogy ma már egy törvényjavaslat nem szükséges, vagy nem indokolt, mert egyezség történt,méltóztassék ez iránt kimerítő jelentést tenni és a képviselőházat azon helyzetbe hozni, hogy e kérdésben tisztán láthasson. (Helyeslés a baloldalon.) Ide czéloz t. barátom indítványa és a t. ház figyelmét csak arra kérem, hogy az ottani, érdekelteket csak egyetlen dolog nyugtathatja meg teljesen és ez az, hogy a kérdés a törvényhozás által a körülmények teljes ismerete mellett, akár törvény alakjában, akár bizonyos jelentés tudomásul vétele által megoldásra vezettessék. Megnyugvást csak ez képes adni és miután előttünk más czél nem lebeg, mint az, hogy a kérdés a törvényhozás előtt felderittessék, ennek útját nem csak nem zárja el, de egyenesen megnyitja t. barátom indítványa. Ne méltóztassék ily fontos kérdésben azt nézni, honnan jön az indítvány, (Helyeslés balfelöl) hiszen én, t. elvbarátaim és bizonyára az egész ellenzék nem akarunk ezen kérdésben egyoldalú álláspontot elfoglalni, (Ugy van! balfelöl) sőt bizonyára mi leszünk azok, a kik épen a megnyugtatás érdekében annak idején talán épen azon álláspontot fogjuk elfoglalni, melyet most igen sokan elfoglalnak, kik a kérdést ismerik, de méltóztassanak lehetőségét megadni annak, hogy e kérdésben tisztán láthassunk és álláspontot foglalhassunk. Ezt kívánja a törvény, az igazság, a méltányosság és az érdekeltek megnyugtatása, azért ajánlom a t. háznak elfogadásra azon indítványt, melyet t. barátom benyújtott. (Élénk helyeslés balfelöl.) Fabiny Teofil igazságügy minister: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A szőnyegen levő kérdésnek két tárgya van. A kérvényezők először azt kívánják, hogy a megkötött egyezségek megszüntettessenek, másodszor egy valóban csodálatos expediens ajánlanak a törvényhozásnak, hogy tudniillik néhány tagból álló bizottság bizassék meg azzal, hogy ezen jogviszonyt rendezze. Azt hiszem, mindkét kérelem olyan, hogy a felett a képviselőház nem határozhat. Ha egyezségek érvényesen köttettek, ezeknek megszüntetése nem tartozhatik a törvényhozás elé. Még kevésbbé lehet szó azon paradoxomról, hogy a törvényhozás a maga törvényalkotási jogát másra ruházza át. Én tehát azt hiszem, egészen helyes a kérvényi bizottság azon javaslata, hogy ezen kérvény visszaadassék. Ezen Ugy tárgyalásával kapcsolatosan Holíaky t. képviselő ur azon javaslatot nyújtotta be, hogy a kormány utasittassék azon törvényjavaslat beterjesztésére, melyet már az 1871: LHLt.-cz. 82. §-a beadatni rendelt; Orbán Balázs képviselő ur pedig ezen Hétfalunak jogviszonyait feltüntetendő, történelmi fejtegetésbe bocsátkozott és minden momentumot kiemelt ezen ügyben, megállapodott a Curia határozatánál és azon jogi következtetéseket, melyek abból levonandók voltak, nem vonta le. Helyeslem, hogy nem tette, én sem kívánom tenni, mert azt kívánom, hogy ma sem az egyik, sem a másik irányban ne foglaljunk el állást ezen ügyben. (Helyeslés.) Azonban ép ugy, a mint kívánnom kell, hogy ne foglaljunk el állást mielőtt teljesen tisztán látunk, ugy másrészt nem hangsúlyozhatom eléggé azt, hogy igen merész dolognak tartanám az egyezség létrejövetelét bármi utón nehezíteni, vagy pláne meggátolni. Felenilittetett, hogy a kormány nem tette kötelességét, mert 1871. óta nem terjesztettbe törvényjavaslatot ez ügyben. Méltóztatik a t. ház tudni, hogy azóta a törvényhozás ismételve foglalkozott épen az erdélyrészi birtokviszonyok rendezésével. Ha súlyosabbak, complicáltabbak az erdélyrészi birtokviszonyok, bizonyára senki sem fogja tagadni, hogy épen Hétfalunak és azon községeknek birtokviszonyai, melyek iránt az 1871. törvény külön törvény utján kivan intézkedni, bizonyosan talán még bonyolultabbak, mint a többi ottani viszonyok. De kérem, 1871. óta nem is szünetelt ezen Ugy és a magam részéről — bár engem ez irányban sem érdem, sem mulasztás a múltra nézve meg nem illet — kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igen helyesnek tartom a kormány azon magatartását, mely várakozó volt és nem kívánta a dolgok természeti fejlődésének elejét venni. Mert hiszen 1875. óta Talmács és Szelistye Szeben megyében levő községek a pereket mind megszüntették és egyezséget kötöttek. Ez mutatja, hogy ezen községek, leginkább ismerve saját viszonyukat és jogos szükségletüket, a peres ügynek ilyen megoldását látták legczélszerübbnek arra, hogy az ő igényeik kiegyenlítessenek. Ép ugy vagyunk a hétfalusiakkal is. Hiszen Csernátfalu, Hosszúfalu, Büközd és Zajzon községek megkötötték az egyezséget és ha az mondatik, hogy ez erőszakkal történt volna, akkor ezt határozottan vissza kell utasítanom; hisz nem olyan a mi ügyvédi karunk, hogy ha a szolgabíró elutasítana egy ügyvédet, az, a hol jogosan léphet fel a fél érdekében, ő magának jogai érvényesítésére módot ne tudna találni. Hála Istennek,, odáig nincs a mi ügyvédi karunk. Ez lehet egy hatásra számított phrásis, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez a valóságnak meg nem felel. Öt község kiegyezett, még pedig- a magok igényeit tekintve s azokat alapul