Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-119
119. országos filés junius 15-én, pénteken. 1S88. 3}3 Én azt hiszem, hogy ez a törvény nem lehet arra hivatva, hogy az exeeutivának részletes dispositióit foglalja magában, (Helyeslés jóbbfelöl) hanem hogy elveket állapítson meg, melyek végrehajtása azután az executivát illeti. (Helyeslés jóbbfelöl.) Én tehát a törvénynek ily irányban való kiegészítését, szükségesnek egyáltalában nem tartom. A mi a másik ellenvetést illeti, hogy a felosztási időszak mikor kezdődik, arra megjegyzem, hogy ezen 8. szakaszban még az 1. szakaszra is történik utalás; az 1. szakasz pedig azt mondja, hogy 3 évről 3 évre kezdődik ezen időszak s a szesztörvény még azt is megmondja, hogy ezen évi időszak szeptembertől a következő év augusztus végéig számítandó. Itt tehát nincsen elvi differentia köztem és a t. képviselő ur között s azért merő feleslegesnek tartanám, ilyen határozott dispositiókkal szemben, a törvényt megváltoztatni. Vágva a mi az 1. fokú pénzügyi hatóságot illeti, megjegyzem, hogy mi a pénzügyigazgatóságot értjük alatta. De ha esetleg idővel szerveznénk egy más nevű elsőfokú pénzügyi hatóságot: akkor, ha a t. képviselő ur kívánságának most eleget tennénk, az szükségessé tenné ezen törvénynek a módosításit is. S vájjon nem fogna-e zavarra vezetni az, ha az akkori törvény ellentétben állana a jelen törvénynyel. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Azt hiszem, hogy itt is azon álláspontot kell elfogadnunk, hogy csak az elvi dispositiókat vegyük fel a törvénybe és tartsuk fenn a végrehajtási hatóságoknak azokat, a melyek, ha a körülmények változnak, egyszerű rendelet utján bármikor megváltoztathatók. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Ezek előrebocsátásával bátor vagyok a 8. szakasznak az eredeti szöveg szerint való elfogadását ajánlani. (Helyeslés jóbbfelöl. Szentkirályi Albert szólni kivan. Nagy zaj, mozgás. Fölkiáltások : Eláll!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy csakis személyes kérdésben van joga szólani, vagy ha szavainak értelmét kívánja helyreigazítani. Szentkirályi Albert: A szótól elállók. Elnök: Miután a 8. szakasz nem támadtatott meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik a 9. szakasz. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a szakaszt). Elnök: Ha nincs észrevétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 9. szakasz is elfogadtatott s igy az egész törvényjavaslat általánosságban és részleteiben elfogadtatván, végmegsznvazás végett a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a ministerelnök urnak a Pázmándy Dénes, Ugron Gábor, gróf Apponyi Albert képviselő urak részéről hozzá intézett interpellatiókra adandó válasza. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. V. KÖTET. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Haljuk! Halljuk/) Ámult hónap végén Helfy képviselő urnak adott válaszom következtében — gondolom június 2-án — három interpellatio intéztetett hozzám, Pázmándy, Ugron és Apponyi képviselő urak részéről. Mindenek előtt azt kívánom megjegyezni, hogy az egyes kérdésekre külön felelni nem fogok, hanem egészben véve szándékozom nyilatkozni, valamint ki kell jelentenem azt is, hogy miután az interpellatio megtörténtekor arra, a mire, ugy hiszem, az interpelláló képviselő urak is a legnagyobb súlyt fektették, röviden és határozottan válaszoltam, arra többé visszatérni nem fogok. (Helyeslés jobbfelöl.) De meg kívánom jegyezni egyúttal még azt is, hogy ugy az ellenem, mint t. barátom a kereskedelmi minister ur ellen egyik-másik interpelláló képviselő ur beszédében foglalt támadásokra sem reflectálok, mert azt hiszem, ezen alkalmat polémiák folytatására felhasználni nem volna sem helyes, sem czélszerű. (Elénk helyeslés jóbbfelöl.) Még azon állítások legnagyobb részére, melyek szerintem sok irányban a valódi tényállásnak nem felelnek meg, sem szándékozom most reflectálni, bár állíttattak olyanok. Egyre azonban reflectálni kötelességem. (Halljuk! Halljuk!) Pázmándy Dénes képviselő ur ugyanis azt mondotta, hogy helytelenül állítottam azt, mintha a budapesti kereskedelmi kamarának április 20dki körlevele — az én nevemet használva. — túlment volna azon, a mit, gondolom, múlt évi május 26-án én Helfy képviselő ur interpellatiójára adott válaszomban kilátásba helyeztem. Ezt helyreigazítani kötelességemnek tartom azért, mert utoljára is ez a körlevél s az annak, mondhatnám, majdnem a dolog természeténél fogva mindenfelöl adott magyarázat volt az egyedüli indoka annak, hogy a kormánynak ezen ügyben egyáltalán még valamit tennie kellett. Én Helfy képviselő urnak most májusban múlt, egy éve azt feleltem (olvassa): „Természetesen egyesek, a kik a párisi kiállításban résztvenni akarnak, ezt teljes szabadsággal tehetik es senki ez irányban őket gátolni nem fogja, sőt a mennyiben ez az államtól követelt áldozatok nélkül lehető, a magyar kormány szívesen fogja bizonyos pártfogásban részesíteni". Mit mond azon körrendeletnek első passusa, melyet a t. képviselő ur nem olvasott fel, csak az utána következő passust? (Halljuk! olvassa): „Bizonyára nem kerülte el czím-figyelmét, hogy Tisza Kálmán ministerelnök ur, midőn a képviselőházban az 1889-ben tartandó párisi világkiállítás tárgyában kérdést intéztek hozzá, oda nyilatkozott, hogy e kiállításban Magyarország hivatalosan nem vesz ugyan részt, de a magyar iparosoknak szabadságában áll készítményeiket Parisban kiállí40
