Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-119

119. országos ülés jnnins 15-én, pénteken. 188S. 311 és költségesek, mint a képviselő ur hiszi. E ] tekintetben utalok arra, a mit t. képviselő ur mondott, hogy az első időben nem tudják kifőzni azon szeszmennyiséget, mely reájuk jut. így tehát a képviselő ur szerint is oly quamtum jut nekik, mely utcunque megfelel azok termelésének. Ebből tehát következik, hogy itt egyáltalában nem lesz szükség oly nagyszerű átalakításokra, melyek akár óriási költséget, akár időveszteséget vonnának maguk után. (ügy van! jobbfelől.) A t. képviselő urnak azon kérdésére vonatkozólag, vájjon ugyanazon szakértők fognak-e az egész országban osztályozni, vagy más és más szakértők is fognak alkalmaztatni : bátor vagyok azzal válaszolni, hogy ha a t. képviselő ur figyelembe veszi a 7. §-t, melyben meg van mondva, hogy négy héttel az új felosztási idény kezdete előtt kell bejelenteni az igényt és hogy ha a saját főzést a felosztási időszak alatt megkezdik, mit a eontingentált gyáraknak tudomására kell juttatni, látni fogja, hogy négy heti ideje van a kormánynak a contingens megállapítására. Ez tehát magában véve kizárja azt, hogy két szakértő teljesítse az egész országban a becslést. (Ugy van! jobbfelől.) Nagyon természetes tehát, hogy vidékenkint és helyenkint több szakértőt kell kinevezni. Ugy látom, t. ház, hogy még azt is méltóztatik mellesleg kifogásolni, hogy a kormány nevezze ki a szakértőket. Bocsánatot kérek, ki nevezné ki és ki alkalmazná ezen szakértőket ? A kormány meg fog hallgatni egyes egyesületeket, meg fogja hallgatni saját közegeit és ezek véleménye alapján fogja megbízni azon szakértőket, kiket leginkább hisz képesítetteknek arra, hogy a gyárak helyes felosztására alapos javaslatot szolgáltassanak a kormánynak. (Ugy van! jobbfelől.) Végül még csak egyet vagyok bátor megjegyezni. A t. képviselő ur kifogásolta azt, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak fogalmának megállapításánál ÍI szeszadó-törvénynek, ha jól emlékezem 7. §-ában oly kifejezés foglaltatik, hogy a mezőgazdasági szeszgyár qualificatiójának elnyerésére elégséges az, hogy az illető gyár legnagyobb részt saját terményeit dolgozza fel és nincs kizárva az, hogy más terményeket is szerezhessen be. Engedelmet kérek, de én ebből a qualificatióból azt látom, hogy egy mezőgazdasági szeszgyár minőségének megállapításánál soha sem a feldolgozandó anyagra hanem arra a körülményre lehet és kell fektetni a fősúlyt, vájjon a nyert moslékot saját állatai által használja-e fel és a trágyát saját gazdaságában applicálja-e ? Ez döntő, mert ez képezi azt a feltételt, a mely miatt mezőgazdaságinak qualifieálunk valamely szeszgyárt. Az, hogy nem azt j kívánjuk, hogy kizárólag saját terményeit dol- j gozza fel, korántsem képez gátló akadályt, amint a t. képviselő ur hiszi, hanem ez inkább könnyítés a mezőgazdasági gyárakra nézve. Ki bocsátkoznék egy költséges gyári vállalatba akkor, ha. azon kétes jövő előtt állana, hogy egy esztendőben, midőn termése nem sikerül, gyárát nem folytathatja. Vájjon nem nagyobb könnyebbség-e az, hogy módot nyújtunk neki, hogy ily viszonyok közt más terményét dolgozhassa fel. Épen t. képviselő ur, mert nem szobából ítéltük meg ezeket a kérdéseket, hanem gyakorlott szakértők tanácsaival élünk, kellett ezen következtetésre jutnunk. Én azt hiszem, hogy ez csak megnyugtatásul szolgálhat. Magam is azon nézetben vagyok, hogy az első időben nem fog egészen kihasználtatni a mezőgazdasági szeszgyárak részére juttatott contingens vagy legalább az új gyárakra nézve kihasított összeg; de igenis bizom abban, hogy fokozatosan — és ezen szóra: fokozatosan, különös súlyt kell fektetni — mert nem lehet feladata a kormánynak, hogy bizonytalanná tegye az ipart az által, hogy a később nem teljesülő vágyak felébresztése folytán rohamosan álljanak elo oly mezőgazdasági szeszgyárak, melyek életképeseknek bizonyulni nem fognak. A kormány érdeke csak az lehet, hogy kellő megfontolás után ott, a hol a tőke és viszonyok rendelkezésre állanak és erre alkalmasak, fokozatosan keletkezzenek szeszgyárak és hogy a mezőgazdasági szeszgyárak fejlődésére a tér bizíosittassék s a mellett azon állandóság, a mely minden ipar mellőzhetien feltételét képezi, ne vonassék meg az ipari szeszgyáraktól. (Helyeslés jobbfelől.) Én azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslat teljesen megfelel ezen intentióknak és minthogy a 4-dik §. ily értelemben van tartva, ezért ennek változatlan elfogadását ajánlom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólani, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szakasz elfogadtatik_ Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 4-dik §4). Hegedüs Sándor előadó: T. ház;! Igénytelen jelentésemben egy módosítás van, mely a a szövegben nem. vitetett pontosan keresztül. Kérem, méltóztassék azt kiigazítani. Jelentésemben meg van mondva, hogy az 5-dik §. negyedik bekezdéséből „illető gyár" szavak után „összege" szóig hagyassék ki és e helyett tétessék: „1., 2., 3. vagy mind a négy termelési időszak alatt üzemben volt: teljes összege, fele, harmada, vagy negyede". A szakaszban azonban benmaradt a „háromnegyede" szó. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy azt kihagyni s a „fele" kifejezés után e szót „harmada" felvenni méltóztassék.