Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-99
f 2 99. orgíögos ülés máji [ns 8-án, kedden. 1888. lását kérő petitioival már a múlt századtól fogva van alkalmunk minduntalan találkozhatnunk. Mindezek alapján a tárgynak, ugy hiszem, mindnyájunk által érzett személy- és vagyon-biztossági nagy fontosságánál fogva a t. kérvényi bizottság határozati javaslatával szemben, mely ezeíi fontos kérvényt a t. belügyministernek egyszerűen csak kiadatni javasolja, a következő határozati, javaslatom elfogadására bátorkodom a t. házat tisztetettel ^elkérni (olvassa): „ Határozati j avasl at. (Halljuk!) Tekintv e, hogy a vándor vagy oláh czigányok mint foglalkozás nélküli csavargók, a személy- és vagyonbiztonságot legnagyobb mérvben veszélyeztetik, tekintve, hogy ezen nomád népfaj ügyeinek szabályozása egyedül czélszerű országos intézkedések foganatosításától várható: — Jelen kérvény a belügyminister urnak azon utasítással adatik ki, hogy azt tanulmány tárgyává téve, az ugynenezet vándor vagy oláh czigányok kóborlását és üzelmeik megszüntetését czélzó törvényjavaslatot a jelen országgyűlés második ülésszakának tartama alatt terjeszszen a ház elé," Bátorkodom e határozati javaslatnak elfogadását kérni, (Élénk helyeslés balfelől.) Elnöki Fel fog olvastatni a határozati javaslat. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa Nagy István határozati javaslatát). Kállay Zoltán előadó: T. képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő ur előadására röviden csak annyit kívánok megjegyezni, hogy igenis a kérvényibizottságnak minden egyes tagja tudatában volt annak, hogy az országban a kóborló czigányok olyan visszaéléseket szoktak elkövetni, melyeknek megakadályozására a szükséges intézkedések megtétele óhajtandó. Azt is tudtuk, t. ház, hogy ugy az egyes megyei törvényhatóságok, mint a belügyministerium részéről ez irányban már számos intézkedés történt és hogy azon álláspontnál fogva, melyet a bizottság elfoglalt, e kérvény ügyében a további intézkedések is megtörténhetnek, erre mutat épen az, hogy a kérvényt nem utaltuk a ház irattárába, hanem igenis a szükséges intézkedések megtétele végett kiadatni véleményeztük abelügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli ministernek, mint legilletékesebb hatóságnak arra nézve, hogy az országban e kérdést tanulmányozza és az iránt a szükséges intézkedéseket megtehesse. Ezzel az indokolással bátorkodom a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jóbbfélöl.) Elnök: T. ház! A kérvényre vonatkozólag két határozati javaslat van beadva. Az egyik a kérvényi bizottságé, mely azt mondja, hogy a kérvény kiadatik a belügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli magyar királyi ministernek; ezzel szemben áll a Nagy István képviselő ur által beadott határozati javaslat, mely ugyanezt erősébben hangoztatja és egyszersmind kijelöli azon utat, melyen a kérdés elintézését eszközöltetni kívánja. Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság határozati javaslatát, igen vagy nem? Ha ez el fogadtatik, akkor Nagy István képviselő ur határozatijavaslata elesik ; ha pedig nem fogacltatik el, akkor utána azt a kérdést teszem fel, hogy elfogadja-e a ház Nagy István képviselő ur határozati javaslatát. Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház a kérvényi bizottsághatározati javaslatát elfogadni, igen vagy nem'? Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta és igy Nagy István képviselő ur határozati javaslata elesett. Szathmáry György jegyző (olvassa): Glósz Károly nyugalmazott királyi adóhivatali ellenőr a debreczeni királyi pénzügyigazgatóság által okozott sérelmeinek orvosoltatását és tényleges szolgálatba való visszahelyeztetését kéri. Kállay Zoltán előadó: T. ház! Glósz Károly nyugalmazott királyi adóhivatali ellenőr hivatalos működésében elkövetett többféle rendetlenség miatt fegyelmi vizsgálat utján állásától felfüggesztetett és ideiglenesen nyugdíjaztatott; miután a kérvényi bizottság a, beterjesztett ügyiratokból meggyőződött arról, hogy itt teljesen a nyugdíjtörvény szabályai szerint történt az eljárás, további intézkedés szükségét fenforogni nem látja, ezért a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : „A kérvény csatolmányaival együtt visszavehetés czéljából a ház irattárába tétetik/* Elnök: A kérvény visszavehetés czéljából a ház irattárába tétetik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Zemplén megye közönsége a gyám- és gondnoksági ügyeket szabályozó 1877. évi XX. törvény czikk 289. §-ának módosítása tárgyában. Kállay Zoltán előadó: T. ház! Zemplén megye közönsége, tekintettel a hitelviszonyokra, a pupillaris biztosítékot illetőleg az 1877. évi XX. törvényezikk azon intézkedését, mely szerint a gyámilag kezelt pénzekből ingatlanokra csak a becsérték egyharmadrésze erejéig adhatók kölcsönök, megváltoztatni kéri olyformán, mint némely pénzintézetek is elfogadták, hogy a becsérték feléig adassanak kölcsönök. A kérvényi bizottság a gyámilag kezelt összegek biztosítékát leszállítani óhajtandónak nem tartja; (Helyeslés) mindazonáltal, minthogy egyes vidékek hitelviszonyai külön intézkedést követelhetnek, ennélfogva a kérvényi bizottság ajánlja, hogy a kérvény a belügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli magyar királyi ministernek adassék ki. Kérem, mél-
