Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-110

ns 2-án, szombaton. 1S88. 206 110> országos ülésjuni Én ugy látom, hogy a képviselő ur igazság szerint az eredeti szöveget tartotta helyesnek. Igen sajnálom, hogy nem hozza be, mint módosítványt, hogy az eredeti szöveg állittassék vissza. Mert én ugyan Láng Lajos t. képviselő ur módosítványát jobbnak tartom, de egyénileg a másikat is elfogadnám. Almásy Sándor: Igenis jobbnak tartom azt és ezennel beterjesztem, mint módosítványt. Elnök: Fel fog olvastatni az eredeti szöveg. Balogh Géza jegyző (olvassa): „5. §. Adómentespálinkafőzés. Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek , megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velük egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint — azévet szeptember 1-től augusztus végéig számítva — legfeljebb 50 fokú—a száz fokú szeszmérő szerint — pálinkát, 1 heetolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordíttatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra 2 hectoliternél nagyobb űrtartalmú főző-üstöket használni nem szabad." Elnök: Méltóztattak hallani az eredeti szöveget, melyet Almásy Sándor képviselő ur a maga részéről, mint módosítványt terjesztett be. Méltóztassanak hozzászólni. Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Nekem kötelességem a pénzügyi bizottság álláspontját egy pár szóval előadni. (Halljuk!) azon módosítványokkal szemben, melyek itt beterjesztettek. A pénzügyi bizottságot itt az a szempont vezérelte, hogy miután egy új adórendszer hozatott be, melynek lényeges két tényezője az adótétel magassága és a contingentált mennyiségnek a kisebb adótétel mellett termelhetése, igen természetesen vigyáznunk kellett, hogy semmi olyan intézkedés a törvényjavaslatban ne legyen, mely átszivárgást enged, mely általában egyfelől a contingentált mennyiség szaporítását eszközli, másfelől pedig a megdrágított szesz égetését határozottan csökkentené annyiban, a mennyiben az adómentes termelés új érdek, új ösztön lenne arra, hogy — ha a visszaélések lehetőségétől el kívánnánk is tekinteni — lehetőleg kizsákmányoltassék legalább a törvény határain belül. Elismerem, hogy ez szigorú álláspont, de logicus. Következik ez szorosan a törvényjavaslatnak alapeszméjéből, ennek következtében tehát én nem vagyok abban a helyzetben, hogy akár egyik, akár másik módosításra szavazzak ; de arra kérem a t. házat, hogyha már a két módosítás közül méltóztatik választani és esetleg a pénzügyi bizottság szövegezését nem fogadnák el, mindenesetre Láng Lajos t. képviselőtársam indítványát és ne Almásy Sándor t. képviselő ur módosítását méltóztassék elfogadni. Miért ? Mert ez is iogicailag következik abból az álláspontból, melyet a pénzügyi bizottság elfoglalt, mert Láng Lajos t. képviselőtársam indítványa ugyan a személyjogosítványnak a természetével bir, de épen azért csak átmeneti intézkedés, a mely egyfelől személyekhez lévén kötve, csak bizonyos ideig fog érvényben lenni; másfelől nem bir azzal a terjedtséggel, a melylyel bir a törvényjavaslat eredeti szövegének intézkedése, mert az eredeti szöveg megengedi az átalányozási kis üstösöknek, az adómentes szeszfőzdéknek szaporítását, még pedig nagy mérvű szaporítását s ennek következtében a nagv adótétel folytán valószínűséget nyer azon feltevés, hogy azok előreláthatólag tömegesen szaporíttatni fognak, holott Láng Lajos képviselőtársam módosítványa tisztán csak a jelenlegi üstösöket — sőt tovább megyek — még azokat is megszorítja, minek következtében a jogosultságuk is fokozatosan meg fog szűnni. A mi a fő, még arra is bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy ebből egy praecedens is származik, a mivel Horánszky Nándor t. képviselőtársam már foglalkozott, tudniillik a dohánytermelési jogosítványnyal biró termelő osztályról. Méltóztatik emlékezni, hogy az 1872-iki nyilt parancs értelmében a határvidéki lakóknak nyújtatott egy kedvezmény az új törvényben, daczára, hogy nagy szigort hoztunk be, szintén fentartottuk, mint termelő jogosítványt. Ez volna tehát praecedense ez intézkedésnek. Én eoncludálok arra, hogy első sorban a pénzügyi bizottság szövegezése fogadtassék el és másod sorban, ha ez el találna esni, inkább lehet csatlakozni már a fenti szempontból is Láng Lajost, képviselőtársam módosításához, mint az Almásy Sándor t. képviselő ur által fentartott eredeti szöveghez. Elnök: T. ház! A 4. §. után Láng Lajos t. képviselő ur egy 5. §-t hozott javaslatba, melylyel ellentétben ugyancsak írj 5. §-t hozott javaslatba Almássy Sándor t. képviselő ur, fenn akarván tartani az eredeti szöveget. Ezen mindkét szakaszt a bizottság a maga javaslatában elvetette. Miután a bizottság szövegét kérdésre feltenni jiem lehet, azt kell feltennem, a mi a bizottság felfogásához közelebb áll, (Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon) tudniillik Láng Lajos képviselő ur módosítását. Horánszky Nándor: T. ház \ Én magához a kérdéshez óhajtok szólani. (Halljuk!) Azt gondolom, hogy első sorban mégis csak a bizottság javaslatát kell annyiban szavazás alá bocsátani, a mennyiben a bizottsági javaslat ezen szakaszt kihagyta és ha ez nem történik, a szavazás teljes lehetelenség volna. Megmondom, miért? Mert vannak képviselők, kiknél az az álláspont conveniál, a mit a bizottság elfogadott — magam is a mellett vagyok — ha azonban Láng Lajos t. képviselő ur módosítása fogadtatnék el és a