Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-110

110. országos ülés június 2-én, szombaton, 1888. 201 a gazdasági szeszgyárak, melyek kétségtelenül nagy gazdasági missiót teljesítenek, fentartandók, hogy ezeknek a belfogyasztás reserválandó azért, mert egyfelől nem termelnek oly quantumokat, hogy azokkal külföldi összeköttetéseket lehessen szerezni, másfelől pedig sokkal gyöngébb minőségű szeszt termelnek, mint a nagyipari gyárak. A nagyiparnak a kivitelre kell dolgoznia, amiért is adó nélkül termelnek és a kivitelnél tetemes praeminmban részesülnek. Ez az az egyszerű nemzetgazdasági elv, a melyre én okoskodásomat alapítottam s a mely — a mennyire utána tudtam járni — megvalósítva a német törvényhozásban van. Ez nem azt jelenti, t. ház, hogy ama nagy gyárakat megszüntessük vagy becsukjuk, hanem igenis azt, hogy minden kereset forrásnak a maga helyét adjuk meg s az, ha ott van, a hová való, mindenesetre üdvös hatást fog gyakorolni. Ez az, t. ház, a mit én a maga egyszerűségében proponáltam és a mi — az igaz — sokkal egyszerűbb, mint azon complicált törvényjavaslat, mely előttünk fekszik. De minthogy ennek jó hatását már máshol is láttam, azt hiszem, azzal nem követtem el valami nagy hibát, hogy e javaslatomat megtettem. Még csak egy megjegyzésem van és ez az, hogy több oldalról, mintegy gúnyképen hozatott fel az ellen, a mit én mondottam, az a bizonyos pamut, a mire én talán nagyobb súlyt fektetek, mint a szeszgyárakra. Ez a bizonyos pamut és a gyapjú,t. ház, Angolország gazdagságának — pedig azt elismeri mindenki, hogy gazdag és hatalmas, ország — egyik alapfeltételét képezi. Ez látszik abból is, hogy az angol felsőházban az elnök még mai nap is gyapjuzsákon ülve elnököl. (Derültség.) De ha azt ugy veszi fel valaki, hogy mit nekünk az a pamut, piszmogjon vele az angol és az osztrák, nekünk itt van ez a szeszadó-javaslatunk, ezzel fogunk mi majd czélt érni; ha továbbá valaki csak oly szempontból fogja fel azt, hogy a pamut jó wattának, a mivel a fülét bedughat]a : akkor, t. képviselőház, természetes dolog, hogy ez gúnyos megjegyzésekre okvetetlenül alkalmat szolgáltathat. Áttérve már most módosításomra, én azt hiszem, hogy ezen 1. §. első bekezdésénél, mely igy szól: „Az általános vámtarifának 76. tételszáma következőkép módosíttatik" elfogadhatja a t. ház azon módosítványomat, a mely szerint e helyett a következő szöveg volna teendő: „Az általáuos vámtarifának 76. tételszáma, fentartva az aranyvalutára vonatkozó általános intézkedéseket, következőleg módosíttatik/ Igaz, hogy ez a törvényben már megvan ; de talán mégis világosabb evvel a pótlással, minthogy az érteíeinzavart nem okoz és a ki ezen törvényt elolvassa, legalább arra nézve is tisztában van, hogy az általános vámtarifának ezen tételszáma nem a KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. V. KÖTET. valutára nézve, hanem csakis az összegre nézve módosíttatik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Balogh Géza jegyző (olvassa): „Módosítás: Azl.§. első bekezdésénél e helyett: „Az általános vámtarifának 76. tételszáma következőkép módosíttatik" teendő: „Az általános vámtarifának 76. tételszáma, fentartva az arany valutára vonatkozó általános intézkedéseket, következőleg módosíttatik". Wekerle Sándor államtitkár: T. ház! Nem akarom a t. háznak türelmét hosszasabban igénybe venni s az előttem szólott t. képviselő ur azon példáját követni, hogy újra egy általános vitát provocáljak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) De kénytelen vagyok mégis egy-két megjegyzést tenni azon észrevételekre, melyeket a t. előttem szólott múltkori beszédének, hogy ugy mondjam kiegészítése tekintetében, felhozott. (Halljuk ! Halljuk!) Először is, a mi a beszédének a gyárak megszüntetésére vonatkozó passusát illeti, az alól felmentve érzem magam, hogy vele egyáltalában foglalkozzam, mert a t. képviselő ur maga is eoncedálta, hogy talán nem eléggé világosan fejezte ki magát és ez szolgáltathatott alapot arra, hogy én is ugy, mint sokan e házban egyáltalában foglalkozzunk e thémával. Azon ellenvetést, hogy nálunk saját mérései szerint nem 20 — 25 fokú szeszt fogyasztanak, hanem 45 fokút, concedálom; mert ez mint monda, saját mérésein alapul s mert csakugyan lehetnek egyes községek, hol 45 fokú szeszt fogyasztanak. De, bocsánatot kérek, akkor, midőn arról van szó, hogy nagyban és általában mennyiben fogja az adótétel nálunk a pálinka árát drágítani, azt hiszem, még sem lehet a 45 fokú szeszt alapul venni s hogy nem szűken, de sőt bőven számítottam, midőn a 25 fokú szeszt vettem az általános fogyasztás alapjául és igy számítottam ki, hogy a 28 frtos adótétel mellett 7 krral lesz a pálinka literenkint drágább. Itt még azzal sem foglalkozom, hogy 7 helyett 8 lesz-e vagy pláne, mint Horánszky t. képviselőtársam tegnapi beszédében mondta, 77* kr, mert nem az volt ezéloni, hogy egy tized krajczárig demonstráljam, hogy mennyivel fog a pálinka ára emelkedni, hanem hogy nagyban és egészben képét nyújtsam annak, hogy a mai árhoz viszonyítva nem fog oly emelkedés előállani, mely bénító hatással lesz a fogyasztásra. Harmadik észrevétele a t. képviselő urnak arra vonatkozik, hogy én azt mondottam, a contingentálási törvénynek előterjesztését és egyidejű tárgyalását azok nem kívánják, kik nem akarják az elvek harcza helyett az érdekek harczát felkelteni. Nagyon helyesen jegyezte meg a t. képviselő ur, hogy érdekek alatt csakis a közérdekeket értettem, mert hiszen itt magánérdekeket tárgyalni egyáltalában nem szoktunk, Erre vonatS6