Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-109

109, országes illés jnal arra, hogy a jelen törvényjavaslatban a szesz adója az eddigi adómennyiség 3-szoros, sőt4-szeres összegét is túlhaladó magasságra emeltetik, italmérési regale-joguk jövedelmében érzékenyen károsittatni fognak; akár maguk gyakorolják is e jogot, akár bérbeadás utján értékesítsék is azt. Mert első esetben a megdrágult szesz fogyasztásának kevesbedése és a nagyobb tőkebefektetés a drágább anyagba, a második esetben a bérösszeg kisebbedése, melyet ugyanezen tekintetekből a bérlők ezutánra fizetni hajlandók lesznek, jövedelmük csökkenését bizton eredményezni fogja. És itt ne felejtsük el azt sem, hogy a regale-tulajdonosok, a nemrég megszavazott fogyasztási adók 507<,-al történtfelemelésével már is érzékenyen károsittattak s e károsodást már most is, alig pár hóval a törvény meghozatala után, súlyosan érzik. Azt hiszem, alig is lehet bárkinek kétsége az iránt, hogy a mint a forgalomban a bor- és sörfogyasztási adónak 507u-al történt felemelése — és ha a törvényjavaslat elfogadtatik — a szeszadónak 300, sőt 400%-ot túlhaladó felemelése teljes mérvben érezhető lesz, a fogyasztásra szánt szesz és szeszes tartalmú italok érezhetőleg megdrágulnak ; következésképen a regale-jogon kimért italok fogyasztásának csökkenését s végeredményében a regale-tulajdonosok eddig élvezett jövedelmének is jelentékeny kevesbedését fogja eredményezni. Ezen eredményre pedig figyelemmel kell lennie a törvényhozásnak, mert nézetem szerint sem a méltányossággal, sem az egyenlő teherviselés jogával összeegyeztethetőnek nem tartom azt, hogy a regaletulajdonosokat, kik szerzett joguknak rég idő óta élvezetében vannak, mielőtt ezen jogukból folyó jövedelmeikért megváltás utján kárpótoltatnának, olyan intézkedések által megkárosítsuk, melyek a regale-joguk gyakorlásából eddig élvezett jövedelmüket jelentékeny mérvben csökkentik. Annyival inkább szükséges pedig a törvényhozásnak ezekre tekintettel lenni, mert ma már nemcsak egyes földesurak, vagy más egyes személyek azok, kik birják e jogot és károsittatnak meg eddigi jövedelmükben, hanem ma már sok helyen e jogot a volt földesurak és jogosított személyektől az egyes községek szerezték meg vétel utján, melyet leginkább bérbeadással értékesítenek jg ez utón közterheik fedezetének egy jelentékeny forrását birják. Nem tagadhatom, hogy ezen törvényjavaslat káros hatásainak mérlegelésénél, inelylyel az a regale-tulajdonosokra nézve bir, főleg azon községek érdekeinek megóvása vezet, melyek az italmérési regálejogot volt földesuraiktól megvevén, jelenleg e regálejog jövedelmét közszükségeik fedezésére fordítják. Köztudomású tény pedig az, hogy községeink KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. V. KÖTET. ás 1-én, pénteken. 1S8S. \11 azon terhek viselése által, melyet saját adminis trativ ügyeik ellátása szükségei, már is túlon túl terhelve vannak, mely terheket a kormány az egyes állami intézkedéseknek a községekre való hárításával csak folyton-folyvást szaporít ; ugy, hogy ma már az újonczozási, az adó, a nyilvántartási s több állami functióknak bizonyos részben a községi közegek által való ellátása a községekre oly súlyos terhet ró, hogy ma már nem ritka az olyan községek száma, melyek ezen terheik viselhetésére lakosaikra — a nem kis értéket képviselő természetbeni szolgálmányokon túl — az állami adók 50, sőt 80%-át elérő községi pótadót kivetni kénytelenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hamar most az ilyen, a nélkül is túlterhelt községek az italmérési regáléból eddig nyert jövedelmük nagyrészétől is elesnek, kénytelenek lesznek ott, hol pótadó kivetésével fedeztetnek szükségleteik, ezen már is túlmagas községi adókat emelni; azon, fájdalom ma már ritka helyeken pedig, hol a községi közterhek a község törzsvagyona jövedelméből fedeztetnek, magát e törzsvagyont is megtámadni. Ha pedig községeink teherviselési képességére a törvények alkotásánál figyelemmel nem leszünk s a jelenlegi s ehhez hasonló törvények megalkotásával azok teherviselési képességét csökkentjük, a mint jelenleg — legalább azon megyében, melynek egyik kerületét képviselem s melynek viszonyait ismerem — a dolgok állanak, nemsokára be fog következhetni az az eset, amikor a községek közterheik viselhetésére képtelenné válnak. Hogy pedig a kormánynak az legyen czélja, vagy ezen eredményt a közjóra üdvösnek, hasznosnak vélje, még ezen kormányról sem tudom feltételezni, a mely pedig — mint a multak tapasztalata igazolja — a közönség teherviselési képességét nagyító üvegen keresztül szokta megbírálni. (Ugy van! a szélsőbalon.) Igaz, hogy a t. kormány már régebben Ígéretet tett aregalemegváítás keresztülvitelére s akkor, a midőn a fogyasztási adók felemelése s a jelenleg szőnyegen forgó szeszadóra vonatkozó törvényjavaslatok megszületésük küszöbén állottak, nem is mulasztották el a kormány hivatalos és nem hivatalos közegei s lapjai a regalemegváltásnak rövid idő alatt leendő keresztülvitelét kilátásba helyezni. Ám én ezt az eljárást másnak, mint a küszöbön levő törvényjavaslatokkal szemben a regaljogosítottak jogos érdekei elnámításának nem tekinthetem. Mert a józan logica, a jó kormányzati politika legprimitívebb elvei szükségszerüleg követelik azt, hogy mielőtt a kormány oly intézkedések életbeléptetéséhez fogna, melyek eredményökben egyes jogosítottakra a többi teherviselésre kötelezett egyedek mellett igazságtalanul hatványozott terhet róhat, ezen aránytalanság megszüntetését, a teherviselésnek lehető megosztá23