Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-76

76. országos ülés mírczius 5-én, hétfőn 1888. 89 iparágat mégis megmentsük. Erre czéloz Mudrony Soma barátom határozati javaslata. Megvallom, sajnálom, hogy t. barátom nem részletezte a maga nézetét és nem adta elő nyíltan azt, a mit esetleg egy szakbizottságban előadni késznek nyilatkozott. Én azt hiszem, hogy minél elébb ismertetünk meg ily eszméket, annál jobb, sőt szükségesnek tarom, hogy itt, ezen törvényjavaslat részleteinél már állapíttassanak meg bizonyos elvek. így például, minthogy ugy látszik, a t. államtitkár ur különös súlyt helyez arra, hogy az ellenzék részérő] jöjjenek bizonyos javaslatok, én javaslatot ugyan nem teszek, hanem igenis azt mondom, hogy már, miután általánosságban el van fogadva e törvényjavaslat, önöknek kötelessége rámutatni azon intézkedésekre, melyeket tenni akarnak, hogy minél előbb kibonyolódjunk azon megalázó helyzetből, melyben vagyunk, hogy tudniillik fogyasztásunk túlnyomó részét Austriából vesz szűk s az az után járó adót Austriának fizetjük. Szerintem egyik első kötelessége lenne a kormánynak, minthogy sok birtok áll rendelkezésére, az állambirtokokon, a melyek arra alkalmasak, czukorgyárakat felállítani; kötelessége lenne indítványozni, hogy maga a törvényhozás szavazzon meg praemiumokat azoknak, kik most bizonyos rövid évszámon belül czukorgyárakat felállítanak ; bizonyos kedvezményeket, a melyeket különösen ezen ezélból adnak. Meg vagyok róla győződve, hogy a törvényhozás nem fog vonakodni ezeket megadni, különösen most már, miután az általánosságban megszavazott törvényjavaslat által el van zárva az ut, arra nézve, hogy mi az osztrák gyárak termelését kizárjuk; annál inkább kötelessége tehát a törvényhozásnak arról gondoskodni, hogy egyfelől a fogyasztásnak minél nagyobb részét a mi gyáraink fedezzék, másfelől, hogy a kivitelt a mennyire csak lehet, emeljük, mert hiszen a kivitel emelkedésének mértékében fog csökkenni az az adó, melyet mi az osztrák pénztárba fizetünk. En egyelőre ezeknek a jelzésére szorítkozván, a magam részéről is szívesen hozzájárulok Mudrony Soma t. barátom határozati javaslatához és miután az igen t. ministerelnök ur is hozzájárult, most csak azon kérést vagyok bátor hozzáintézni, hogy ne méltóztassék ezzel a dologgal késni, hanem azt a szakbizottságot minél előbb összehívni, mert méltóztassanak elhinni, hogy itt valóban oly iparágról van szó, mely mezőgazdaságunkra sokkal nagyobb fontossággal bír e perczben, mint a mennyivel birt volna bármikor. Ne méltóztassanak felejteni azt — mi bár a laieus előtt első perczben alig érthető — hogy az egész világon kivételt tesznek épen ezen két iparág irányában. Egyetlen iparágat sem részesítenek kiviteli praemiumban, mint épen csak ezt a kettőt. Ennek kell, hogy valami speciális oka KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. IV. KÖTET. legyen. Ez pedig épen az, mert valamennyi állam nagy súlyt helyez azon mezőgazdasági eredményre, melyer. e két iparág előidéz és ezért van az, hogy például Franeziaorszäg annyira megy a praemiumban, mint azt a t. ministerelnök ur felemlítette, hogy úgyszólván, pénzügyi kárral dolgoznak ők, de az ottani nemzetgazdászok meg vannak győződve, hogy az a kár, a mely látszólag a pénzügyi számokban mutatkozik, bőségesen visszatérül a mezőgazdasági haszonban. Ebben van a magyarázata Francziaországban a praemium emelésének, nem pedig mint méltóztatott mondani, a Németországgal való versenyben, mert tessék elhinni, hogy pénz dolgában az államok nem igen szeretnek versenyezni egymással, hogy minél előbb tönkre tegyék magukat. Ezen szempontból ismét ajánlom a t. ministerelnök ur figyelmébe, hogy ha már hozzájárult e határozati javaslathoz, méltóztassék annak foganatosításához minél előbb hozzá fogni. (Élénk helyeslés a szélső balollalon.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk !) Én ugyan a magam részéről nem vagyok barátja annak — és úgy hiszem, minden időben tanúsítottam is — hogy az általános vita folyamán felmerült kérdések és a vitának, hogy ugy mondjam anyaga a részletes tárgyalásnál ismételten fölelevenittessék. De miután itt igen fontos és nagy érdekekről van szó, különösen pedig ismernünk kell az áldozatoknak azon mértékét, melyet ezen törvényjavaslat által hozunk azért, hogy majdan a szeszadó-törvényjavaslattárgyalásánál a bilancot megvonhassuk; másfelől miután az általános vita folyamán különösen az államtitkár ur részéről előhozottakban felfogásom szerint oly lényeges tévedések foglaltatnak, melyeket tisztázni szükséges : méltóztassanak megengedni, hogy lehető rövidséggel egyet-mást felhozzak különösen ezen vitára vonatkozólag, mely igen érdekes volt. (Halljuk!) Láng Lajos t. képviselőtársamnak csak két észrevétellel tartozom éspedig azért csak kettővel, mert beszédének többi része lényegében bennefoglaltatik azokban, melyeket a t. államtitkár ur felhozott, még pedig sokkal exactabban és lucidusabban és competensebb oldalról hozatván fel, kell, hogy arra nagyobb súlyt is fektessek. Beszédének többi részére tehát azokban fogok felelni, miket a t. államtitkár urnak fogok válaszolni. T. képviselőtársam azt mondja, hogy nemért bennünket, hogy mi, a kik velük, vagy vele egy alapon állunk, miképen szakíthatunk ki a kérdések complexumából egyet és ezt saját súlya és érdeme szerint bíráljuk meg. T. képviselőtársammal ezen a téren, felfogásom szerint, nem állunk egy alapon, nem pedig azért, mert nekünk ugy tetszik, hogy t. képviselőtársam a vámszövetségről szóló szerződést czélnak tekinti, nem kifejezetten, de egész magatartása azt tanúsította — én pedig azt esz12