Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-95

95. orszfigos ülés április 28-ÄU, szombaton 1SSS. 337 tapasztaljuk, hogy az intelligentiának adott ked­vezményeket mindig nagyobbítják. így például Oroszországa még legközelebb annyira ment e tekintetben, hogy az intelligens emberek csupán egy negyed, vagy egy félévig szolgáltak. Nálunk Magyarországon, melynek culturalis fejlődése, fáj­dalom, oly sokáig vissza volt tartóztatva, ezt a dolgot egészen más szempontból kell megítélni. (Ugy van\ balfelöl.) Nekünk az egyéves önkén ­tesi intézménynyel szemben a rideg katonai állás­pontra nem lehet helyezkednünk, (Élénk helyeslés balfelől) hanem ezt politicus szemeivel kell tekin­tenünk. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Nem áll az, t. ház, a mit a túloldal egyes szónokai az intézmény czéljairól mondanak. Az a nézet, melyből ők kiindulnak, egészen téves. Hiszen például Németországban sokkal könnyeb­bek a feltételek, hogy valaki egy éves önkény­tes lehessen, mint nálunk és nem törekszik Német­ország arra, hogy ezen egyéves önkéntesekből tömegesen tiszteket nyerjen, hanem mindenféle nehézségeket csinál és megpróbáltatásoknak teszi ki azokat, kik tisztek akarnak lenni. És ha szét­nézünk a nagy katonai államokban, azt látjuk, hogy a ki tartalékos tiszt akar lenni, anuak kell tovább szolgálni. És ha fennforog annak szüksége, hogy a fiatalságot már akkor kíméljük, mikor még az iskolába jár, annál inkább fenforog szüksége annak, hogy azon inteligens reservista ifjakat kimérjük, h zok a társadalomban már egy bizonyos positiót foglalnak el, a melyből ha kiszakítjuk, talán existentiájukat teszszük tönkre. Azt is mondták itt, hogy az általános véd­kötelezettség elvének nem felel meg, hogy kive­gyük a volt egyéves önkéntes altiszteket ezen törvény hatálya alól. Az egyéves önkéntesekből lett altisztek száma, nem merek határozott számot mondani, nehogy megint valami, mathematicus jöjjön rám, minden korosztályban kürülbelül 8500 Ezek nem tették le a tiszti vizsgát. Hogyha tehát ezeket nem hívják be, nem hiszem, hogy ebből valami nagy veszély származnék. És hogy ez a kivétel az általános védkötelezettség elvének nem felel meg, phrasis, mert ez az egyéves önkéntes intézmény ellen is felhozható, hogy az általános védkötelezettség elvével nem egyezik meg. Ha ezen altiszteket kiveszszük, ezzel nem fog megingat ­tatni az általános védkötelezettség elve. Azt hiszem tehát, ez nem ok arra, hogy Nagy István kép­viselőtársam módosítványa el ne fogadtassék. Lehet ez ok talán egy katonai comissio előtt, hanem egy törvényhozó testület előtt, a melynek nemcsak a katonai szempontokat, hanem a poli­tikai szempontokat is mindig szem előtt kell tar­tani, ez nem vehető é figyelembe. (Helyeslés a bal­oldalon.) Ez azonban csak egyik oldala a kérdésnek. Van annak még másik oldala is. A törvényjavas­KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. IV. KÖTET. latban szó sincs arról, hogy azok, a kik a tiszti vizsgát letették, nem lesznek behívhatok és igy annak lehetősége megvan, hogy csakugyan be­hívhatják. Hiszen nem rég a lapokban is volt arról szó, hogy az egyéves önkéntes intézményt revisio alá akarják venni, mikor a véderő-törvény revi­siojaaház elé fog kerülni és hogy van abban egy pont, a mely azt mondja, hogy az egyéves önkén­tesek ezentúl nem fognak tisztekké kineveztetni, hanem csak hadapródokká. A jelenlegi védtör­vényben sincs kimondva, hogy a volt egyéves ön­kéntest tisztté ki kell nevezni. A védtörvénynek erre vonatkozó része a következőleg szól: „Az egyévi önkéntesek, ha betöltik az egyévi tényleges szolgálatot és megfelelnek a tartalékos, illetőleg a szabadságolt állománybeli honvédtisztek részére megszabott föltételeknek, a fenforgó vagy beálló szükséghez és tisztjelölti — hadapródi — rang­sorozatukhoz képest, tartalékos tisztekké, illetőleg szabadságolt állományheli honvédtisztekké neve­zendőkki.'''Eddig'rendesen kineveztettek tisztekké ezen egyéves önkéntesek, mert szükség volt a tisztekre; de nem feltétlenül kell őket kinevezni és az új védtörvényben valószínűleg lesz rendel­kezés arról, Iwgy az egyéves önkéntesek nem lesznek mindjárt tisztekké. Már pedig, ha ezek nem tisztek, hanem tiszthelyettesek és hadapró­dok, akkor a legénységi állományba tartoznak és ha mi itt most egy törvényt alkotunk, mely sze­rint mindenki, a ki a legénységi állományban van behívható: hiába való az a beszéd, hogy a ki a tiszti vizsgát letette, azt nem lehet behívni, mert a jelenlegi védtörvény szerint is lehetséges. (Ugy van! balfelöl.) A t. honvédelmi ministerur azt mondta beszé­dében, hogy gondoskodni fog az utasításban arról, hogy ezen önkéntesek ne hivassanak be. Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a t. minister ur szavát be fogja váltani, de hisz nem tudjuk, hogy ő minister lesz e még akkor, midőn ezen utasítás készülni fog. S 'egyáltalában mi közünk nekünk, a törvényhozásnak az utasításhoz ? (He­lyeslés balfelöl.) Oly esetben, midőn az a veszély forog fenn, hogy fiaink vagy testvéreink két esz­tendeig tartathatnak tényleges szolgálatban,nekünk magunknak kell e felett rendelkeznünk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) A múltkori felszólalásomban az indokolásról azt mondottam, hogy silány; azok pedig, a miket most felhoztam, azt mutatják, hogy maga a tör­vényjavaslat is silány. Oly kérdéseket érint ezen törvényjavaslat, a melyek roppant fontosak és még sincs azokról határozott rendelkezés a törvény­javaslatban, így például a védtörvény azt mondj a, hogy azon egyévi önkéntesek, kik a rendes ujoncz­állítás alá kerülnek és sorsolási számuk szerint a póttartalékba jutnak, az egyéves tényleges szol­gálatot szintén a hadseregben tartoznak teljesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents