Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-92

276 ,J2- országos ülés április 24-én, kedden. 1888. azonban az egyik javaslatba hozott szöveg intézkedése már az 1885-iki vízjogi törvényben nyer szabályozást, a második szakasz intézkedésében foglalt oltalom tekintetében pedig a büntető törvénykönyv megadja mindazon garantiákat, a melyeket a t. indítványozó ur ez utón megszerezni kivan, azt hiszem, hogy mindkét szakasz felvétele ezen törvénybe felesleges és teljesen elégségesnek tartom az egyéb törvényeinkben, különösen a büntető törvénykönyvben és az 1885-iki vízjogi törvényben ez iránt foglalt intézkedéseket. Tehát kérem a t. indítványozó urat, ne méltóztassék ezen szakaszok felvételéhez ragaszkodni; mert itt a büntető határozatokból egyéb intézkedéseket nem kell felvenni, mint azokat, melyek az épen ezen törvényben, foglalt tilalmak megvédésére, illetőleg büntetésére szükségesek. (Helyeslés a jobboldalon.) Petrich Ferencz: T. ház! Miután a minister ur mintegy felszólított indítványaim visszavonására, a t. ház engedelmével bátor vagyok előadni az okot, a miért azokat beterjesztettem. Beismerem, hogy a t. igazságügyminister urnak teljesen igaza volna, ha az a szerencsétlen felfogás nem volna elterjedve, hogy a, hal nem vagyon s nem képez tulajdonjogot. De épen velem történt, hogy a halakat eleresztették. A bűnügy jelenleg a tolnamegyei törvényszéknél van. A törvényszéki elnök azt mondta, erre nincs törvényünk s bajos a bírónak az igazságos Ítéletre az alapot megtalálni, de az életből is tudjuk, hogy a halat nálunk mindenki csak, mint vadat tekinti s ha az illető által készpénzzel, fáradság és szakértelemmel szereztetett is meg, nem ugy tekintetik, mint más gazdasági beruházás s azért kérem indítványomban a két új szakasz elfogadását. Elnök: Petrich Ferencz képviselő ur két új szakaszra vonatkozólag adott be javaslatot. Ezek elfogadása esetén természetesen a szakaszok, melyek ezután következnek, kettővel nagyobb számmal jelöltetnének meg. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Petrich Ferencz képviselő ur által új 62. §-ként ajánlott szöveget elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Petrich Ferencz képviselő ur által új 63. §-ként javaslatba hozott szöveget elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most következik a 62. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 62. %-t). TÖrs Kálmán jegyző: Irányi Dániel! Irányi Dániel: En egy törvényszerkesztési hibára vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, nevezetesen ellenmondást látok a 62. és a 65.§-ok közt. A 62. §. szerint kihágást követ el és 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: b) a ki a halászat gyakorlására jogosítva nincs, ha nevét eltagadja, ha a tetten érőt álnévvel félrevezetni igyekszik vagy azt veszélyesen fenyegeti stb. A 65. §. d) pontja szerint pedig 25 frt erejéig büntethető, a ki az illető felszólítására sem nevét, sem lakását meg nem mondja, vagy a felszólítónak hamis nevet vagy lakást mond be. Tehát 200 frt erejéig büntethető az, a ki nevét eltagadja vagy a tettenérőt álnévvel félrevezetni akarja; az ellenben, a ki hamis nevet mond be vagy épen nem mondja meg nevét csak 25 frt erejéig büntethető. E szerint ugyanarról a dologról két szakasz intézkedik még pedig igen különböző módon. Ez ellentmondás és ezt szerintem, ki kell javítani. Ezt pedig akként javíthatjuk ki, ha itt a 62. §-ból egészen kihagyjuk e szavakat: „ha nevét eltagadja, ha a tettenérőt álnévvel félrevezetni igyekszik" és meghagyjuk csupán a 65. §-ban azt, hogyha a felszólítónak hamis nevet vagy lakást mond be vagy nevét és lakását nem mondja meg. (Helyeslés.) Ehhez képest a következő módosítványt vagyok bátor beadni: „A b) alatti kikezdés 3. sorában ezen szavak : „ha nevét eltagadja, ha a tetten érőt álnévvel félrevezetni igyekszik" hagyassanak ki; a 4. sorban előforduló következő mondat pedig „vagy azt veszélyesen fenyegeti", igy módosítassák: „vagy a tettenérőt veszélyesen fenyegeti", mert miután az előbbi mondatból „a tettenérő" szó kimarad, itt az „azt" szó helyett természetesen e szót: „tettenérőt" kell tenni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Fabiny Teofil, igazságügyi minister: Én azt hiszem, hogy alapos és helyes az a megjegyzés, melyet a t. képviselő ur épen most tett s igy én módosítványát szívesen elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólni senki sem kivan, a tanácskozást bezárom. A 6-2. §. első és második bekezdése nem támadtatván meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy azok elfogadtattak. A 3. bekezdéshez Irányi Dániel képviselő ur egy módosítványt adott be. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a harmadik bekezdést szemben az Irányi Dániel képviselő ur módosítványával változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (FelkiálUások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el és igy a harmadik bekezdés az Irányi Dániel képviselő ur módosítványával fogadtatik el. Következik a 63. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 63. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott, olvassa a 64. §-t). Törs Kálmán jegyző: Hoitsy Pál! HoitsyPál: T. képviselőház! E szakaszban