Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-89
89. országos ülés április 16-án, hétfőn. 1888. 935 Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, hogy ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Dárdai Sándor jegyző: Krajtsik Ferencz előadó! Krajtsik Ferencz előadó: Egypár észrevételt . . . (Felkiáltások: Eláll! Eláll!) Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólani, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság jelentésének alapján Csatár Zsigmond mentelmi jogát ezen esetben felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!') Kérem azon képviselő urakat, a kik Csatár Zsigmond képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége Csatár Zsigmond képviselő mentelmi jogának e kérdésben való felfüggesztését határozta el. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának 133. számú jelentése, hatóság elleni rágalmazás, magánosok elleni becsületsértés és rágalmazás vétségei és közcsend elleni kihágással vádolt Vadnay Andor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Méltóztassék a jelentést meghallgatni. Dárdai Sándor jegyző (olvassa). Elnök: Az első szó az előadó urat illeti. Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! Az épen most felolvasott bizottsági jelentés szerint a zalaegerszegi királyi törvényszék Vadnay Andor képviselő ur mentelmi jogát három ügyben kéri felfüggesztetni, Szemben ezzel a képviselőház mentelmi bizottsága Vadnay Andor képviselő ur mentelmijogát fentartandónak véleményezi. Engedje meg a t. ház, hogy a bizottságnak e kérdésben elfoglalt álláspontját röviden indokolhassam. A zalaegerszegi királyi törvényszék a képviselőház elnökéhez intézett felterjesztésében előterjeszti, hogy Vadnay Andor országgyűlési képviselő ellen birói hatóság előtt három rendbeli bűnügy van folyamatban. Nevezetesen: 1. Zalamegye közigazgatási bizottságának feljelentése folytán közhatóság elleni rágalmazás miatti bűnügy; 2. Nagy Pál szepezdi lakos feljelentése folytán a büntető-törvénykönyv 261. §-ba ütköző becsületsértés vétsége miatt; és 3. ugyancsak Nagy Pál szepezdi lakosnak feljelentése folytán a büntető-törvénykönyv 258. §-ba ütköző rágalmazás vétsége és a kihágási büntetőtörvénykönyv 41. §-ba ütköző közcsend elleni kihágás miatti bíínügy. A megkereső királyi törvényszék beterjeszti az ezen bűnügyekre vonatkozó előzetes vizsgálati és eljárási iratokat és felterjesztésének kapcsában előterjeszti folytatólag, hogy a mennyiben a Vadnay Andor képviselő ur ellen felhozott vádak valóknak bizonyulnának be és ellene a büntető-törvénykönyv hivatkozott szakaszai jönnének alkalmazásba, miután több rendbeli bűncselekmény találkozott össze, ugyancsak a büntetőtörvénykönyv 96. és 97. szakaszai nyernének alkalmazást, az ügyek együtt lennének elbirálandók és összbüntetés lenne kiszabandó. Ez irányban az eljárás folytatására kéri a képviselőház engedelmét, illetőleg Vadnay Andor képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság mind a három panaszügyet egyenkint külön vette tárgyalás alá és megállapította először azt, hogy Zalamegye közigazgatási bizottsága feljelentésének tárgyát Vadnay Andor képviselő ur múlt választás alkalmával Tapolczán a választó-közönséghez tartott beszéde képezi, melyben Vadnay Andor az épen ott jelen volt járási szolgabírónak a választási mozgalmak körüli eljárását mintegy bírálat alá vonván, arra vonatkozólag azt jelentette ki, hogy helyesebben tette volna a szolgabíró, ha korteskedés helyett hivatalos kötelességét teljesítette volna, (Igaza volt! szélső lalfelől) továbbá azt mondván róla, hogy eljárásában rendkívüli pressiót gyakorolt a választókra és hogy a község biráit magához idézte s rájuk parancsolt, hogy az ellenjelöltre, Horváthra szavazzanak. Azt is monda róla, hogy tulajdonképen nem is lehet tudni, honnan származott a megyébe az illető szolgabíró, hogy felfelé alázatos, lefelé gőgös, goromba. Megállapította a mentelmi bizottság azt is, hogy Vadnay képviselő ur ezen beszédje folytán az illető járási szolgabíró az alispán megkeresésére hivatalos jelentést tett és ezen hivatalos jelentésében declarálta azt, hogy ő Vadnay képviselő úrtól személye ellen elkövetett sértésekért lovagias elégtételt kért és kapott. Megállapította a bizottság továbbá, hogy Nagy Pál szepezdi lakos feljelentésének tárgyát ugyancsak Vadnay képviselő ur egy nyilatkozata kezezi, melyet ő egy balatonfüredi közebéd alkalmával szűkebb körben tett Nagy Pálra vonatkozólag, kijelentve, hogy az illetőt oly egyénnek tartja, a kivel ő egy asztalnál nem ülhet. Megállapította a bizottság harmadszor azt, hogy Nagy Pál második feljelentésének tárgyát Vadnay képviselő ur egy cselekménye képezi, melynél fogva ő két alkalommal, nevezetesen egyszer Akaiiban búcsú alkalmával, másodszor pedig Tapolczán többek előtt két egyén által kiállított és aláirt nyilatkozatot vagy bizonyítványt mutatott fel, mely bizonyítványban Nagy Pálra vonatkozólag az állíttatik, hogy ő bizonyos szomszédjának árpáját elhordotta, hogy a csőszöket megvesztegette, hogy őt fel ne jelentsék és hogy ugyanez alkalommal Vadnay Andor azt is kijelentette, hogy ezen nyilatkozatot hírlapok utján közzé fogja tenni. Megállapította végre a bizottság azt is, hogy Nagy Pál mindkét rendbeli feljelentésének tárgya so*
