Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-80

jgg 80. »rs*ágos ülés márczins 14-én, Síerdán. 1888. Az első két mód az igazságügyi bizottságban beható megvitatás alá került s a bizottság azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a törvénykezés mai rendszerében, midőn a legmerevebb Írásbeliség terén állunk, egyáltalában nem kívánatos az igazságügyi garantiák csökkentése, a mi pedig minden esetre bekövetkeznék akkor, ha akár a fölebbvitel korlátozásában túlmennénk a már eddig tett törvényhozási intézkedéseken, akár pedig a tanácstagok számát az ítélő tanácsokban csökkentenők. Az, hogy az ítélő birák száma szaporittassék, kivezető út volna ugyan, de ha figyelembe veszszük azt is, hogy a gyökeres reformok már a közel jövőben kilátásba vannak helyezve, melyek hivatva vannak e bajokon segíteni, midőn a királyi tábla decentralisatiója küszöbön van s a midőn még nem vagyunk egészen tisztán azzal sem -— legalább positiv adataink nincsenek rá — hogy múló e a baj vagy sem: akkor a mai pénzügyi viszonyok közt a költségvetés jelentékeny megterhelésével nagy számban rendes ítélő bírákat kinevezni egyáltalában nem volna ajánlatos. Az igazságügyi bizottság nézete szerint alig marad más, helyesebb és czélszerübb kivezető ut, mint az, melyet az igazságügyi kormány választott jelen törvényjavaslat bemutatásával. S ha azon aggodalmakat, melyek ezen törvényjavaslatnál felmerülhetnek, más szempontból is figyelembe veszszük, hogy tudniillik a birói függetlenség nincsen-e ez által veszélyeztetve, akkor is teljes megnyugvással lehet a törvényjavaslatot elfogadni, a mennyiben világos kifejezést nyer abban az, hogy akarata ellenére egyetlenegy bíró sem alkalmazható. Az első folyamodású kir. törvényszékeknél szintén nem lehet tartani ügytorlódás bekövetkezésétől, legalább nem tehető ez fel, ha figyelembe veszszük azokat a kimutatásokat melyek a hátralékok kisebb vagy nagyobb számát feltüntetik, mert ebből látható, hogy némely törvényszékektől az ügymenet minden hátramaradása nélkül elvonható egy-két bíró s behívható a királyi táblához, a nélkül, hogy ebből a törvényszéknél munkatorlódás származnék. Lényeges intézkedése a törvényjavaslatnak az is, hogy csupán csak az első folyamodású kir. törvényszékek biráinak sorából van tervezve a kisegítő birák behívása s ez nem terjed ki sem a járásbirákra, sem a királyi ügyészekre, a kiknek ügykörük a dolog természete szerint olyan, hogy ők onnan az ügymenet hátránya nélkül elvonhatok nem volnának. És ha netán ebből a körülményből amaz aggodalom keletkeznék, hogy ez mintegy nyomasztólag hatna a járásbirák és ügyészek előmenetelére nézve, a ministerur kijelentése az igazságügyi bizottság kebelében teljes megnyugvást nyújt az iránt, hogy ez arra semmi befolyással nem lesz. (Helyeslés jóbbfelől.) A parlamenti ellenőrzés szempontjából tekintve t. ház, az igazságügyi bizottság megállapodásához képest ki kell jelentenem azt, hogy az igazságügy minister ur a bizottság kebelében nyilatkozott az iránt is, hogy az 1888. évre 15—18 bírónál többet egyáltalán nem szándékozik behívni s igy eme törvényből 18—20 ezer írtnál nagyobb költségtöbblet nem keletkezik, ezt pedig az igazságügyminister ur — legalább részben — a költségvetés keretén belül megtakarítások által reméli fedezhetni. Ha a következő években történetesen nagyobb számban mutatkoznék szükségesnek a kisegítő birák behívása, akkor a parlamentnek meg van az ellenőrzési joga a költségvetés meghatározásánál arra nézve, hogy a felhatalmazást korlátozza vagy kitérj eszsze, A törvényjavaslat a budapesti első folyamodású törvényszékektől meghivott birák részére 400 frt, a vidéki törvényszékektől meghivott birák részére 800 frt pótlékot tervez. Ez az intézkedést csekély részben eltér a megelőző törvénytől annyiban, hogy az előző alkalommal a budapesti királyi törvényszékek birái részére egyáltalán nem volt pótlék meghatározva, míg ellenben a vidéki birák fizetésük felét kapták, azóta azonban t. képviselőház, szükséges figyelembe venni a birák 10 és 15 éves pótlékát, mert feltehető, hogy a kisegítő birák leginkább az idősebb birák sorából fognak meghívatni és igy a múlt törvénynyel szemben elenyésző csekély lesz a különbség. Az első fokon a törvény előidézheti még azt, hogy ha itt-ott hézagtámadna, egy-egy jegyzőnek alkalmazása válnék szükségessé. Ezek az okok, t. képviselőház, a melyek az igazságügyi bizottságot arra indították, hogy általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot és a t háznak elfogadásra ajánlja. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobboldalon.) Elnöki T. ház! Ezen törvényjavaslatra vonatkozólag a pénzügyi bizottságnak is van egy jelentése, a mely némileg eltérvén az igazságügyi bizottság jelentésétől, azt hiszem, a pénzügyi bizottság előadója is kivan e tárgyban szólani. Busbach Péter, a pénzügyi bizottság előadója : T. ház! Az eltérés inkább a részleteknél fordulván elő, nem szükséges, hogy ez alkalommal arra kiterjeszkedjem, azonban egy körülményt ki kell emelnem, mely a pénzügyi bizottságban döntő volt arra nézve, hogy a mi a pénzügyi szempontot illeti, a törvényjavaslat elfogadtatott és ez az, hogy ez intézkedés által a jövő megkötve nincs, oly akadályokat nem emel, a melyek a rendezés és decentralisatió alkalmával a könnyebb intézkedést lehetővé tegyék, hanem oly időleges intézkedés, a mely nem praejudical jövőre a szabad intézkedéseknek.