Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-79

7j>. orsíágos fllée mArczins. 12-én, nétffin. 188$. 133 iorendi házhoz fognak alkotmányos tárgyalás vé­gett átküldetni. Ministerelnök ur kivan szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! Csak azt kívánom bejelenteni, hogy a legközelebbi ülésben válaszolni szándékozom Szendrey Gerzson t. képviselő urinterpellatiójára, ha itt lesz, annál inkább, de ha nem lesz is itt, válaszolni óhajtok, élve a házszabályok adta joggal, mert egy ily kétmilliós kérdést sokáig a levegőben nem szeretek tartan 1 '. (Derültség.) Gr. Széchényi Pál, föidmivelés- ipar­és kereskedelemi minister: A t. ház engedel­mével én is bejelentem, hogy a legközelebbi ülésben válaszolni kívánok Fény vessyFerencz ésJusthGyula t. képviselő urak hozzám intézett interpellatióira. Elnök: Még hátra van Csatár képviselő ur ínterp el latiója, azonban ennek megtétele előtt czél­szeríí lesz, ha a t. háza napirend iránt méltóztatik határozni. Azt hiszem, legczélszerűbb lesz, ha a ház holnap ülést nem tart. (Helyeslés.) A holnapután 10 órakor tartandó ülés első tárgya lenne a gaz­dasági bizottság jelentése a ház költségvetéséről; ezután a pénzügyi és igazságügyi bizottságok jelentése a budapesti kir. ítélő-táblánál alkal­mazandó kisegítő-birákra vonatkozólag. Végre ugyanazon ülésen fogna a t, ministerelnök ur felelni Szendrey Gerzson, a kereskedelmi minister ur pedig Fenyvessy Ferencz és Justh Gyula kép­viselő urak interpellatióira. (Helyeslés.) Ha a t. ház ezt elfogadni méltóztatik, határozatilagkijelentem. Méltóztassanak most Csatár Zsigmond képviselő ur interpellatiójät meghallgatni. Csatár Zsigmond: Nem magaméit, hanem azon közjogi törvénynek megsértése miatt ter­jesztem elő interpellatiómat, a mely legközelebb Békés-Gyulán közigazgatási közegek részérő! elkövettetett. Nem az egyénről, hanem a kép­viselőről van szó, mert én egyénileg az insul­tusoknak idáig egy nagy tömegével találkoztam a közpályán és bizonyára azért nem tudnék fel­jajdulni, de mert esetleg képviselő is vagyok és velem szemben addig, mig képviselő vagyok, min­den közigazgatási közeg tiszteletteljes állást el­foglalni törvény által kötelezve van. Nagyon ter­mészetes, hogy minden olyan tényt, mely a kép­viselői immunitás megsértésére irányul, a t. ház elé hozni legszentebb kötelességem. Ismételem, nem magamért, hanem a képviselői tekintélyért. A választási törvány világosan mondja, hogy ha valaki képviselőjelölt, elég, hogy 24 órával előbb bejelentse a közigazgatási közegnek, hogy ő beszédet fog tartani és tőle a beszéd tartásának e jogát semmi néven nevezendő közigazgatási közeg el nem vonhatja. Mert ez áll a jelöltre, mennyivel inkább kell állani a megválasztott képviselőre, hogy szólás­szabadságában ne korlátoztassék; azonban most legközelebb megtörtént Békés-Gyulán — hogy 28 napi halogatás után beadatott ellenem a kér­vény és a párt végrehajtó bizottsága azt követelte, hogy Békés-Gyulán megjelenjek. Mégis jelentem és csupán udvariassági tényből a polgármesternek tudomására hoztam, hogy következő nap választó­közönségem előtt beszédet fogok tartani. Erre kaptam egy rendeletet, melyben nekem, Békés­Gyula város képviselőjének a beszédtartás meg­tiltatott. Később ezen intézkedés azzal lett indo­kolva, hogy ellenjelöltem édes atyja, Jancsovics Pál, az alispán parancsolta meg, hogy a gyűlés­tartás megtagadtassék. Az alispánhoz felebbeztem, de ő megtoldotta a levegőből kapott valótlan indokok sorozatával hozott határozatát s ugyancsak eltiltotta a beszéd­tartást. — -gen, de már akkor mintegy tiz-tizenkét ezer lélekből álló nagy közönség együtt volt, a hármat elütötte az óra és én megjelentem a beszéd megtartására. Már várt a városi rendőrkapitány s azt mondta, hogy a törvény nevében azt, hogy mint képviselő beszédemet Békés-Gyula közön­ségéhezmegtarthassam, betiltja s magát a gyűlést törvénytelennek nyilvánította. Erre azt mondottam, hogy vagyonommal és személyemmel a felelős­séget, mint Békés-Gyula képviselője elfogadom, a gyűlést megtartom és beszédemet elmondom. Ezzel a rendőrkapitány eltávozott és én beszédemet megtartottam és a nagy tömeg példás rendben hazament kiki a maga lakhelyére. Mindazonáltal, hogy interpellatiómat beterjesztem, ezt ne méltóz­tassék annak venni, hogy én talán a magam egyéni­ségére vonatkozólag valami véghetetlen meg­támadott helyzetben lennék, noha a polgármester és alispán ellenem fenyítő feljelentést intézett a fenyítő törvényszékhez. Én attól nem félek, hanem teszem azért, hogy a képviselő jövőre választókerületében holmi köz­igazgatási — kortes — insultusoktól megóvassék. Mert a múltban sohasem tapasztaltam, hogy Csonjrrád város közönségénél, midőn mint kép­viselő beszéltem, annak megtartását jelenteni kellett volna, vagy hogy azt előre bejelenteni kellett volna, hogy tulajdonképen miről akarok beszélni, hiszen ez az immunitás halála lenne. Ilyesmi idáig ministeri rendeletekben megírva tudtommal nincsen, törvény pedig erről egyáltalán nem intézkedik, de nem is intézkedhetik. Ennél­fogva a békés-gyulai polgármester és alispán intézkedését a képviselői immunitásba ütközőnek találom és a mélyen t. belügyminister úrhoz a következő interpellatiót bátorkodóm mély tiszte­lettel intézni (olvassa): „Interpellatio a közigazgatási hatáságoknak az országgyű­lési képviselő szólásszabadsága elleni jogellenes rendeletei megszüntetése iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents