Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-77

102 77. országos ölés márczins 7-én, szenUn. IS88, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyv- í ben ujabb bejegyzés nincsen. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a ezukoradóról szóló törvény­javaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Méltóztatik-e a t. ház az imént felol­vasott, a ezukoradóról szóló törvényjavaslatot har­madszori felolvasásában elfogadni? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Méltóztassanak azok, akik a tör­vényjavaslatot megszavazzák, felállani. (Megtörté­nik.) A többség a törvényjavaslatot harmadszori fel­olvasásában végleg elfogadta, ennélfogva az alkot­mányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik a kisujszállás-dévaványa-gyomai helyi érdekű vasút kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni. (Igen!) A törvény­javaslat harmadszori felolvasásában végleg elfogad­tatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzá­járulás végett a méltóságos főrendekkel közöltetni határoztatik. Hogy ez mielőbb megtörténhessék, kérem at. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ugy ezen, mint a ezukoradóról szóló törvényjavaslat vég­megszavazására vonatkozó részét hitelesítem. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a jegyző­könyvi ide vonatkozó két pontját). ElllÖk: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv­nek e két pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a, napirend szerint a pénzügyi bizottság 115. számú jelentésének tárgyalása a „a sörtermelés megadóztatásáról szóló törvényes határozmányok részbeni módosításáról" szóló tör­vény] avaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni s ugy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság elő­adóját. Tibád Antal jegyző: Hegedüs Sándor! Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az 1886-iki, illetőleg 1875 : XIX. törvényezikk értel­mében a sör nálunk a czukor-foktartalom szerint 16*7 krral adóztatik meg. E törvényekben az adó­vissza terítésre vonatkozólag az az intézkedés van, hogy vagy hektoliterenkint átalányban 1 frt 50 kr. téríttetik meg, vagy pediglen az illető gyárosnál a legutóbbi 6 hó alatt előállított sörmennyiség miniumának foktartalma arányában téríttetik vissza az adó a kivitel alkalmával. E két intézkedés az életben hiányasnak mutat­kozott Az adózásnak megállapítása annyiban, a mennyil:en a, sörlé foktartalmának megállapítása hűtőkádban történt és minthogy' utóbbi időben a technica haladásánál fogva ez leginkább vastar­tályokból áll, a melyek horpaáások és tágulások következtében gyakran a sörlé-mennyiség biztos megállapítására nem szolgáltatnak kellő mértéket, ennek következtében már régebben felmerült az az eszme, hogy a sörlé foktartalmának, illetőleg mennyiségének és illetőleg adójának megállapítá­sára vonatkozólag egy más edényről kell gondos­kodni. Már ezelőtt két és fél évvel az osztrák parlamentben erre vonatkozólag az osztrák kor­mány kilátásba helyezte az intézkedést, azonban akkor egy bizottságnak határozata folytán ez; a napirendről levétetett. Azonban a pénzügyi köze­geknek ellenőrzése szempontjából mind élénkebbé lévén a szükség, e törvényjavaslatban erre vonat­kozólag az az intézkedés foglaltatik, hogy akár a pénzügyi közegeknek kívánságára a pénzügymi­nister elrendelheti, hogy ott, ahol a sörlé mennyisé­gének és foktartalmának megállapítására az eddigi edények nem nyújtanak kellő biztosítékot, egy e czélból alkalmazandó edény, mely tisztán a mér­ték megállapítására vonatkozik, kötelezőleg hozas­sák be, illetőleg az illető gyáros által alkal­maztassák. Ez intézkedésnek czélja tehát, mint mondám, tisztán csak az, hogy a sörlé-mennyisége ponto­sabban megállapítható legyen. Azon kisebb gyá­raknál s a hol még most is faedények alkalmaz­tatnak, ily intézkedés szüksége fenn nem forog, mert a jelzett hiányok a megállapításnál elő nem fordulnak. Nem tagadom, t. ház, hogy a törvényjavaslat­nak ezen intézkedése, noha csak faoultativ és részben az illető gyáros kívánságára, részbenpedig a pénzügyi közegek belátására van bizva, némi aggályokra szolgáltatott okot a szakkörökben. Nem általában osztattak ez aggályok, mert merültek fel még pedig az érdekelt szakkörökben nézetek az irányban, hogy nincs semmi veszély ez edények behozatalában. Azonban csakugyan merültek fel ellenkező irányban hangok, melyek azon aggályt fejezték ki, hogy az esetben, ha a sörlé foktartal­mának, illetőleg mennyiségének megállapításaczél­jából akár a főzőedényből ahütőkádbavalólebocsá­tás előtt, akár pedig a hütőkádból az erjesztő kádba való lebocsátás előtt alkalmaztatik egy edény, pusztán a mérés szempontjából, melyben tehát a sörlé nagy mértékben felhalmoztatik és bizonyos ideig ott tartatik: esetleg ez egybehalmozottság hosszabb tartama alatt a sőrlé minősége, különösen színe változást szenvedhet, a mennyiben annak világossárga szine sötétebbre változik és ez annak kivihetőségét károsan befolyásolhatja. Kötelességem volt ez aggodalmat a t. ház előtt előadni, hogy ne tűnjék ugy fel, mintha e körülmény tudása vagy tekintetbe vétele nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents