Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-58

78 58. ©rsságos Illés febraír 7-én, kedden. 1888. ter ennek tudatában már évek előtt tárgyalásokat indított meg annak felállítása végett, de a tárgyalások sokáig eredménytelenek maradtak. A múlt évben azonban tétetett egy elfogadható ajánlat és annak alapján újból felvévén a tárgyalásokat, azok eredményre is vezettek ; de kedvező eredményre csakis ugy vezethettek, hogy a fegyvergyárnak nevezetes kedvezmények helyeztettek kilátásba, oly kedvezmények, melyeket a minister magától nem nyújthat s melyeknek megerősítése a törvényhozás feladatát képezi. Ezen kedvezmények a következők : Kiköttetett először ingyenes telek, melyen a gyár és a gyári épületek, valamint a munkáslakok felépítendők ; másodszor vámmentessége azon különböző gépeknek, eszközöknek és anyagoknak, melyek a fegyvergyár felállítására és első berendezésére szükségesek és melyek belföldön nem kaphatókés külföldről hozandók be; a vámmentesség természetesen csak a vámnak azon részére értendő, mely a magyar államot illette volna, mig az Austriát illető vámra nézve ilyen mentesség nem létezik. A harmadik kedvezmény az, hogy a kötendő fegyverszállítási szerződések a bélyeg és illetékek lefizetése alól is mentesek legyenek. A negyedik kedvezmény, illetőleg teltétel, a mely talán a legerősebb feltételt képezte, az, hogy a minister kössön már most szerződést az újonnan felállítandó fegyvergyárral 180,000 drb. fegyver előállítása és szállítása iránt. Ha e kedvezményeket közelebbről veszszük figyelembe, azt találjuk, hogy azok tulaj donkép kétféle természetűek. Egyrésze olyan, mely az állam részéről positiv áldozatot jelent. Ilyen a telek átengedése. Ezen telek a budai oldalon levő úgynevezett „Nádorkert" egy részét képezi és hogy mi ennek értéke, arra nézve kellő világot vetnek azon tárgyalások, melyek ezen telek kicserélése végett egy másik alkalmas telekért legújabban a fővárosnál folytattattak. Ezen tárgyalásoknál e telek négyszögölenként 50 krra becsültetett és minthogy terjedelme körülbelül 20 katastrális holdra megy, az átengedett telek körülbelül 16 ezer forintot képvisel. Ez nézetem szerint azon positiv áldozat, melyet az állam ezen fegyvergyár felállításánál hoz. A vámmentesség, valamint a kötendő szerződés bélyeg- és illetékmentessége inkább a lucrum cessans jellegével bir, mert annyira össze van forrva a fegyvergyár létesítésével, hogy ennek létesítése nélkül az a haszon sem létezik, melyet az állam áldozatul hozni szándékozik. Ha tehát egyáltalában nem nagy magában véve azon áldozat, melyet az állam a fegyvergyár felállítása körül hoz, úgy még kisebbnek tűnik az fel, ha beszámítva már ezen áldozatokat az előállítandó fegyverek árába, egy képet alkotunk magunknak, hogy egy-egy szállítandó fegyver mennyibe fog kerülni. Első sorban tehát tekintetbe kell vennünk azon positiv áldozatot, melyet már 16 ezer forintban jelöltem meg, továbbá a vámrestitutiónak összegét, mely körülbelül 32 ezer frtban lett kiszámítva és végre a szerződésnek bélyeg- és illetékmentességét, mely 6.170,000 frt után 38,000 forintot tenne ki. összesen tehát körülbelül 80 ezer frt volna, a mennyivel a 180 ezer darab fegyver ára még magasabbra emelkednék. Ezt a 34 frt 28 krhoz hozzáütve, kijön, hogy egyegy fegyver 34 frt 87"A krba kerülne. Hogy ezen ár egy fegyver után nem túlságos magas, kitűnik abból, ha összehasonlítjuk avval, hogy a steyeri fegyvergyárban gyártott fegyverek mennyibe kerültek és ez iránt egy képet alkothatunk magunknak, ha azon szerződést vesszük tekintetbe, a melyet a steyeri fegyvergyár a közös hadügyministerrel a szállítandó fegyverek iránt kötött. Ezen szerződés szerint az első 400 ezer darab fegyver egyenkint 35 frt 50 krba, 100 ezer darab egyenkint 35 frtba, 100 ezer darab egyenkint 34 frt 50 krba, a többi fegyvereknek darabja 34 frtba kerülne, úgy hogy az átlag ár ezeknél 34 frt 82 krt tesz ki, tehát 57* krral kevesebbet, mint a mennyibe kerülnének a magyar fegyvergyár által előállítandó fegyverek azon áldozatok betudásával, melyeket a magyar állam a fegyvergyár érdekében hoz. A t. ház ezen adatok meghallgatása után azon meggyőződésre jut, hogy azon áldozatok, melyek az állam által hozatnak, túlságosaknak nem tekinthetők. Másfelől nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy ily fegyvergyárnak felállítása nevezetes előnyökkel is van egybekötve. Ezen előnyök kétféle természetűek. Igen nevezetes előnyöket nyújt általában közgazdasági szempontból, mert egy új gyári iparág honosittatik meg, mely számos munkásnak és munkáscsaládnak megélhetését biztosítja. De még nevezetesebb ennek fontossága az állam védelmének szempontjából, mert mint tudva van, eddig a monarchiában csak egyetlenegy fegyvergyár létezett Steyrban és ha ezen gyár működése bármely oknál fogva megszűnnék, vagy a gyár oly körülmények közé jutna, hogy lehetetlen volna működnie, beszüntetnék az összes védelmi erőnek a szükséges fegyverekkel való ellátása. Összevetve tehát úgy az előnyöket, mint az áldozatokat, melyeket az állam a fegyvergyár felállításánál hoz, minden kétségen, kívüli az, hogy az előnyök jóval felülmúlják az áldozatokat és ezen szempontból kiindulva, bátor vagyok a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság nevében általánosságban elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jöbbfelől.) Czirer Ákos: T. képviselőház ! (Halljuk!) A most tárgyalt törvényjavaslatot kisérő csaknem általános helyeslés összhangját dissonans