Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-57
57. ors/Jlgos ülés február B-iín, hétfőn. 1888. $5 nak száma, a mióta felállíttatott, 8 —13 közt váltakozik és hogy ezen 8—13 tanulótól, a kik pedig ingyenes tanulók, (Halljuk! Halljuk!) tandíj czímen hogyan jöhet be 800 forint, azt én a magam részéről megérteni sehogy sem tudom. Bátor voltam, t. ház, rámutatni, hogy az az intézet ott, a hol felállíttatott, egyáltalában szükséget nem képez, indokolva semmi által nincs. (Igaz! szélső balfelöl.) Ezen állításom bizonyítására esak egyet vagyok bátor felhozni. Ha manapság egy kapus, vagy akármelyik hivatalszolgai állomásra pályázat hirdettetik, a pályázók egész zöme jelentkezik rögtön és mi történik ezen földmivesiskolánál V A somogymegyei gazdasági egyesület alapítványára háromszor egymásután hirdettetett pályázat és egyetlen egyszer sem jelentkezett senki. Hogy ezen alapítvány mégis betöltetlen ne maradjon, gondolom az ott körüllevő nagybirtokosok valamelyike béresét küldte oda, A tanulók ezen csekély számára nézve még azt kell felhoznom, t. ház, hogy maguk az illetők az idei esztendőben ugy látszik, nagyon érezték annak helytelenségét, hogy iskola legyen ott, de ne legyen tanuló. Hát mit csinált az igazgató 1 (Halljuk! Halljuk!) Emissariusokat köldött ki a falukba és a közelebb-távolabb fekvő falvakból a téli hónapokra édesgetett oda egynéhány embert, ugy hogy most körülbelül 18 — 21 állítólagos táruló van ott, ki azonban az első tavaszi napon nagyon természetesen ugy ott hagyja az intézetet, hogy ennek soha többé tájékára se menjen. Hogy milyen gazdaság folyt ittatik ottt. ház, arra megint a költségvetés ad különös felvilágosítást, mert addig, mig a csákovai földmíves-iskolánál, melynek bérlete és adója 3,094 forintot tesz ki, a cselédség és a szükséges munkaerő előteremtésére 4,500 forint van előirányozva, addig ezen 10400 forintnyi birtoknál nem fordul elő több, mint 2,300 forint. Még kirívóbbá teszi ezen számot az, hogy mig a csákovai iskolánál az ügyviteli költség b) ezíme alatt kovács, bognár, lakatos és a többi munkáknál csak 800 forint szerepel, addig a szent-imrei iskolánál ugyanazon czímen 1,400 forint. Mindezt t. üáz, nem tekinthetem egyébnek, mint azon igyekezetnek, hogy ezen különböző czímek alatt ki nem adandó s ki sem adható összegek azon protectiós haszonbér fizetésére fordíttassanak. Azon positiv adatok, t. ház, melyeket elősorolni bátor voltam, 1886-ból származnak a zárszámadásokból. Én megengedem s egyáltalában nem akarok igazságtalan lenni, hogy e tekintetben a helyzet ma javulhatott némileg. Azonban ez engem egyáltalában nem indít arra, de azt hiszem, senkit sem, hogy a lehető javulás fejében ezen költségvetést megszavazza; KÉPVH. NAPLÓ. 1887—-92. III. KÖTET. hanem kell, hogy indítsa a t. házat arra, hogy intézkedjék az iránt, hogy ezen iskola jelen helyzetéről határozott, okadatolt és kimerítő jelentést kapjon, hogy erre fektethesse azután a további intézkedéseket. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugyanezen tétel kapcsán, a mint már volt szerencsém említeni, a beruházások tétele ellen van észrevételem, mely azt mondja : a szent-imrei növendék-iskola, növendék marhaistálló költségei 5,500 forint. Ismét hivatkozva a t. minister urnak két év előtt tett azon kijelentésére, hogy a gazdasági épületeket a tulajdonos tartozik fölépíteni, kétségtelen dolog, hogy beruházások czímén e tétel elő nem fordulhat, hanem ennek is a rendes költségvetésben kellene akármi czímen előfordulni, vagyis hogy azon állítólagos beruházások a költségvetés rendes tételeitől el nem választhatók. Mindezek alapján bátor vagyok t. ház, határozati javaslatomat bemutatni, tisztelettel kérvén annak elfogadását. Hangzik pedig ekként (olvassa) : „Határozati javaslat. Utasítsa a t. ház a kereskedelmi-, ipar- és földmívelési ministert, hogy a szent-imrei földmíves-iskolára, keletkezése óta, bármily czímen kiadott, vagy onnét befolyt összegekről okmányokkal támogatott kimutatást készítsen s ezt a képviselőháznak mutassa be ; s ennek megtörténtéig a szent-imrei földmíves-iskola költségvetésére nézve — ideértve a beruházás czíme alatt előforduló 5,500 forintot is intézkedését függőben tartsa." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Beadják: Szalay Károly, Almásy Sándor, Meszlényi Lajos, báró Jeszenszky Sándor, Szadovszky József, Majthényi Ádám, Szalay Imre, Madarász József, Vidlicskay József, Uray Imre, Petrich Ferencz és Kürthy Sándor. Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még a ministeri képviselő és az előadó urat. Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! Legyen szabad mindenekelőtt az indítvány meritumához szólani; azután majd az indokoláshoz is bátor leszek nézeteimet előadai. (Halljuk!) Az indítvány merituma az, hogy utasittatik a ministerium a szentimrei gazdasági iskolában történt kiadások s bevételek okmányilag leendőigazolására. Én nem tudom, miért kívánja ezt a képviselő ur? Hiszen általános szabály az, hogy a ministerium minden kiadásról és minden bevételről rendes számadást, előterjesztést tesz a házban. Maga a kép viselő ur is bírálta a ministerium ezen számadását, a mennyiben az 1886-iki zárszámadásból egyes tételeket kifogásolt. Hát arra külön utasítani a ministeriumot, hogy rendes számadást terjeszszen elő, azt gondolom, egészen felesleges. (Helyeslés a jobboldalon.)
