Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-57

57. országos ülés febrnár 6-án, hétfon. IS88* 57 csak egy részletét akarom említeni. Kérni akarom a t. ház, illetőleg a kormány intézkedését oly tárgy­ban, mely általában semmiféle áldozat, a budget semmiféle megterheltetésével nem jár. Nem szük­séges hozzá egyéb, mint egy kis elismerés és az, hogy a kormány jóakarattal viseltessék az ügy iránt. A pénzügyi ministerium által eladásra kijelölt állami jószágok között ott van a Csanád megye pécskai uradalmához tartozó mezőkovács­házai állami birtok. Az ottani telkek egyikén ezelőtt 28—30 évvel egy szegény ember, egy magán-tanító egy gyümölcsészeti telepet kezdett létesíteni. Létesítette idegen telepen, mindamellett, hogy volt annyi jogi képzettsége, hogy tudta: qui in alieno aedificat, non sibi aedificat. Saját költségén létesített oly faiskolát, oly minta-tele­pet, mely most már nemcsak országos, hanem európai hírű is. Minden faiskola-tulajdonos az által véli, még pedig alaposan, az ő faiskolájának hite­lét emelni, ha azt mondja, hogy oltóvesszőit e telepről, Bereczky Mátétól rendelte meg. (TJgy van! TJgy van!) T. ház, e férfiú nagyon szerény anyagi hely­zetében életét egy ügynek szentelve, irodalmilag is xíttörője lett a gyümölcsészetnek Magyarorszá­gon. Négy vastag nagy könyvre megy azon gyü­mölcsfajok leírása, melyeket saját tapasztalataival kipróbált és magyar viszonyok szerint ítélt meg. Különösen az Alföld köszönhet neki sokat, miután nagy fáradsággal, nagy szorgalommal és oly áldozatkészséggel, melyet csak elolthatatlan szén ­vedély képes megmagyarázni, ki tudta válogatni azon fajokat, melyek a gyümölcsészetnek külön­ben nem igen kedvező alföldi talajhoz illenek. (TJgyvan! balfelöl.) T. ház! Ez a mezőkovácsházai telep műkö­désének azon ága, melyet itt méltányolnunk kel­lene, mert irodalmi munkásságát nem itt kell mél­tányolni. Ha ily kezdeményező munka oly nemzet nyelvén jelenik meg, hol a tudományos testületek­nél nem von le a munka érdeméből az, hogy a tudományos czélmellett gyakorlati czélnak is szol­gál, akkor e munka elismerésre talált volna min­denütt. Bereczky Mátét mindenütt ismerik a kül­földön, ugy, a mint saját hazájában nem ismerik. Ott egy Lucassal, Obendiekkel egy sorban emle­getik. De mint minden próféta, ő is kevésbé ismeretes saját hazájában. Érdemeinek irodalmi részét itt e helyen különben sem lehetne kellőleg méltányolni. De ide tartozik működésének azon része, mely ezen telep létesítésével áll kapcso­latban. Ha ezen telep most eladásra kerül, bizony nem tudhatjuk, vájjon nem olyan értelmetlen embernek kezébe fog-e jutni, a ki nem tudva meg­érteni s méltányolni egy egész életnek ebbe a telepbe beruházott fáradságát, szakértelmét, szor­KÉPYH. NAFLÓ. 1887—92. III. KÖTET. galmát: veszi ugy mint más földet, mint fát s az egész telep, a mely most országos kincs, (Igás! TJgy van! szélső balfélöl) tűzre kerül. Ezt t. ház, azt gondolom, tűrnünk nem volna szabad. Ha egy eladásra került állami birtokon véletlenül felfedez­nének egy aranybányát, vagy valami ásvány víz­forrást, nagy appreciatio tárgyát képezné ez ; s én azt gondolom, hogy ezzel a fateleppel is kivé­telt kell tenni s az ország részére meg kell men­teni. (Helyeslés szélső balfélöl. Halljuk! Halljuk!) A moralitási szempontot is figyelemben tartan dó­nak vélném s ez az, hogy egy emberi életnek, szorgalomnak, munkásságnak gyümölcse arra az emberre se veszszen el s ne következhessek be azon eset, hogy egyszer eladva a birtokot, azt mondják annak az érdemes férfiúnak, ki ezen esz­mének élt és a ki ezt igazán sikerrel szolgálta, ugy, hogy a magyar gyümölcsészek vezérüknek tekintették, ne mondják azt: hogy „Fel is út, alá is út, most öreg napjaidban mehetsz!" Ezen ethikai szempont is jelent valamit; a fő azonban, azt a faiskolát, azt a kísérleti telepet ott az ország szá­mára megmenteni. Én nekem nem az a czélom, t. ház, hogy én ajánljak itt valami országos gazda­sági vagy kertészeti iskola felállítását azon a helyen — ámbár nagyon óhajtanám, egy időben ajánlottam is; — de ajánlom, hogy a kormány ter­jeszsze ki gondját az ország azon igen értékes tulajdonára és gondoskodjék arról, hogy az értel­metlen^ kezekre ne jusson. (Helyeslés szélső bal­félöl.) Óhajtanám, t. ház, hogy e végből a föld mivelési ministerium, mely épen az ország ezen érdekeinek megőrzésére van hivatva, érintkezésbe tegye magát az államjavak eladásával megbizott pénzügyi ministeriummal s ezen telep megmenté­sére a kellő provisiót eltalálja. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Matlekovits Sándor államtitkár: Enge­delmet kérek, hogy mindenekelőtt Tors Kálmán képviselő ur figyelmeztetésére válaszoljak néhány szót. (Halljuk!) A mezőkovácsházi telep jövője tekintetében a földmivelési ministerium minden­esetre érintkezni fog a pénzügyministeriummal, (Általános helyeslés) de miután egy ilyen telepnek fenntartása, mint méltóztatnak tudni, befektetése­ket igényel,(Ellenmondás szélső balfelöl) hu mást nem, egy házat, lakot kell építeni, szóval bérelt birtok­nak tulajdonba átvétele és kezelése mindenesetre igényel bizonyos befektetéseket, ennek következ­tében e pillanatban nem Ígérhetek mást, minthogy a kezdeményezési lépések meg fognak tétetni (Helyeslés) és ha lehetséges, a telep fenntartá­sára nézve az intézkedések meg fognak tétetni. (Élénk helyeslés.) Áttérve azon indítványra, melyeket Petrich képviselő ur nyújtott be, hogy tudniillik a puszta­péklai rizstermelő telep költsége, a 4500 frt, töröl­tessék a gazdasági czélok emelésére előirányzott 8

Next

/
Thumbnails
Contents