Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-56

50 *>fi, orsurtgos ülés tébru&T A-ért, wornbaton. !$8S. szemügyre venni, mely törvényeink szerint a főispánt, mint a megyei közgyűlés és a közigazga­tási bizottságok elnökét mejrilleti. És e tekintet­ben fel kell magamat mentve éreznem az alól, hogy a főispáni jogkörnek — itt a ház minden tagja által tüzetesen ismert — terjedelme felett behatóbb fejtegetésekbe bocsátkozzam. Egyenesen a részletekre térek, nevezetesen azokra, a mik a szőnyegen forgó concrét esettel s az abból levon­ható consequentiákkal a legszorosabb összefüggés­ben vannak. A főispánban, mint a, végrehajtó hatalom kép­viselőjében, főleg két hivatásban jelentkezik az összekötő kapocs az állami administratio és az Önkormányzat között; nevezetesen mint a megyei közgyűlések elnökében és mint a közigazgatási bizottság elnökében. Mindkét hivatás egyenlő fon­tosságú és az államélet szempontjából igen nehéz volna eldönteni, hogy mely esetben mélyebbre­hatóbb a sérelem, mely a főispán hatáskörének félreismeréséből származhatik. Az a sérelem-e, melyet a főispán, mint az önkormányzatra hivatott megyei közgyűlésnek elnöke azzal elkövethet hogy az önkormányzat fejleményeire jogtalanul közrehat, avagy az a sérelem, melynek esetleg áldozatul esik az ügy, a melyet, a közigazgatási bizottság hivatásszerüleg elvégezni köteles. De épen azért törvényeinkben benfoglaltatnak a cautelák mindkét irányú sérelem megelőzésére és az esetleg szükséges eorrectivnmok megtételére. Erre vonatkoznak azon praecis rendelkezések, me­lyek a legutóbb alkotott 1886 : XXI. törvénycz ikk­ben a főispán hatásköréről szólnak, ide czéloz ne­nevezetesen azon rendelkezés, hogy a közigazga­tási bizottságok a körükbe utalt teendők formai jogszerűségének biztosítása szempontjából ügy­rendeket alkotnak, hogy azután az igy hozott ha­tározatok nem csak az ügy érdemére vonatkozó­lag, hanem a határozatok formai jogszerűsége tekintetéből is felülbírálhatok és az esetleg fel­merült sérelmek mindkét irányban orvosolhatók legyenek. Ezek, ugy vagyok meggyőződve, a tör­vényekből kivont tények. Es ha már most az itt általánosságban elmondottakkal magát ezen con­crét esetet összehasonlítjuk, ugy kell találnunk, hogy itt maga az ügy az illetékes forumok által végérvényesen és jogérvényesen felül van bírálva és befejezve. Tehát birálat alá vétetett az ügynek azon formai része is, melyből a felirat ezen sére­lemnek előadását meríti. Arról tehát, hogy ezen esetben egy oly köz­jogi sérelemről volna szó, melyet a t. ház volna hivatva orvosolni, egyáltalában szólni nem lehet. Hanem igenis sző lehet és pedig jogosan, egymás irányban azon következtetésekről, melyek levonhatók azon kérvényezésekbő! és magából a concrét esetből és ez az, hogy bizonyos hézagot találhatunk a közigazgatási eljárásban arra nézve, hogy a közigazgatási bízottságok ügyrendjében a kérdésfeltevési jog tételes intézkedésekkel csak­ugyan nincsen szabályozva. Es, ha már általában véve a kérdésfeltevési jogról beszélünk, kell hogy megkülönböztessük az illető testületek hivatásánál fogva a megyei köz­gyűléseket a közigazgatási bizottsági ülésektől. A megyei közgyűlés autonóm testület, melynek épen ennélfogva az önkormányzat összes attribú­tumaival kell birnia és épen ezért ezen testületben a bizottsági tagok törvény szerint magához a kér­dés feltevéséhez is hozzá szólhatnak. De a közigazgatási bizottság az autonóm ele­mek bevonásával alakított administrativ intéz­mény, a törvény által határozottan körülhatárolt jog- és hatáskörrel. Kell-e és mily irányban oda­hatni, hogy a kérdésfeltevési jog tételes intézke­désekkel praecisiroztassék és mily irányban? Madarász József: Ez sophisma! Gajári Ödön előadó: Ezt első sorban mérlegelni — az általa észlelt tapasztalatok alap­ján — annak feladata, a ki az összes administrá­tióért és így a közigazgatási bizottságok működé­séért is a parlamentnek felelős — vagyis a bel­ügyministernek. (Helyeslés a jobboldalon.) És mert a kérvényi bizottság határozata rövi­den összefoglalva ezen felfogásnak ad kifejezést, a következő határozati javaslatot van szerencsém benyújtani és elfogadásra ajánlani: „Ezen felirat az esetleg szükségesnek mutatkozó intézkedés megtétele végett kiadatik a belüg-yministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli m. kir. ministernek." (Helyeslés a jobboldalon. El­lenmondás oh a szélső baloldalon. Zaj.) Ugron Ákos: T. ház! Én nem az ügy érde­méhez, hanem a tárgyalás sorrendjéhez akarok szólani. Én, mint a kérvényi bizottság egyik tagja, a lehető legnagyobb figyelemmel olvastam, sőt mondhatom, tanulmányoztam át azon iratokat, me­lyeket Hevesmegye ezen kérvénynyel egyetemben felterjesztett. Nagy figyelemmel hallgatván az elő­adó urnak a tényállásra vonatkozó előadását, lehe­tetlen meg nem jegyeznem, hogy ő több oly körül­ményt elhallgatott, mit a tárgy érdemére vonatko­zólag a t. ház tagjainak feltétlenül tudni szükséges, hogy a tárgyi igazság előttük álljon. Ép ezen szempontból elkerülhetlenül szükségesnek tartom az iratok felolvasását és különösen mindenekelőtt kérnem kell, hogy Hevesmegyének a képviselő­házhoz intézett kérvényét méltóztassék felolvas­tatni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk! Ellenmondások a jobboldalon.) Gajári Ödön előadó: T. ház! Magától érthető, hogy én a feliratnak és a mellékleteknek felolvasásába beleegyezem, ezt a házszabályok is igy rendelik, de a t. előttem szólott azon állítását, miszerint én szándékosan kihagytam volna olya­nokat, a mik az ügy megítélhetésére szükségesek,

Next

/
Thumbnails
Contents