Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-56
50 *>fi, orsurtgos ülés tébru&T A-ért, wornbaton. !$8S. szemügyre venni, mely törvényeink szerint a főispánt, mint a megyei közgyűlés és a közigazgatási bizottságok elnökét mejrilleti. És e tekintetben fel kell magamat mentve éreznem az alól, hogy a főispáni jogkörnek — itt a ház minden tagja által tüzetesen ismert — terjedelme felett behatóbb fejtegetésekbe bocsátkozzam. Egyenesen a részletekre térek, nevezetesen azokra, a mik a szőnyegen forgó concrét esettel s az abból levonható consequentiákkal a legszorosabb összefüggésben vannak. A főispánban, mint a, végrehajtó hatalom képviselőjében, főleg két hivatásban jelentkezik az összekötő kapocs az állami administratio és az Önkormányzat között; nevezetesen mint a megyei közgyűlések elnökében és mint a közigazgatási bizottság elnökében. Mindkét hivatás egyenlő fontosságú és az államélet szempontjából igen nehéz volna eldönteni, hogy mely esetben mélyebbrehatóbb a sérelem, mely a főispán hatáskörének félreismeréséből származhatik. Az a sérelem-e, melyet a főispán, mint az önkormányzatra hivatott megyei közgyűlésnek elnöke azzal elkövethet hogy az önkormányzat fejleményeire jogtalanul közrehat, avagy az a sérelem, melynek esetleg áldozatul esik az ügy, a melyet, a közigazgatási bizottság hivatásszerüleg elvégezni köteles. De épen azért törvényeinkben benfoglaltatnak a cautelák mindkét irányú sérelem megelőzésére és az esetleg szükséges eorrectivnmok megtételére. Erre vonatkoznak azon praecis rendelkezések, melyek a legutóbb alkotott 1886 : XXI. törvénycz ikkben a főispán hatásköréről szólnak, ide czéloz nenevezetesen azon rendelkezés, hogy a közigazgatási bizottságok a körükbe utalt teendők formai jogszerűségének biztosítása szempontjából ügyrendeket alkotnak, hogy azután az igy hozott határozatok nem csak az ügy érdemére vonatkozólag, hanem a határozatok formai jogszerűsége tekintetéből is felülbírálhatok és az esetleg felmerült sérelmek mindkét irányban orvosolhatók legyenek. Ezek, ugy vagyok meggyőződve, a törvényekből kivont tények. Es ha már most az itt általánosságban elmondottakkal magát ezen concrét esetet összehasonlítjuk, ugy kell találnunk, hogy itt maga az ügy az illetékes forumok által végérvényesen és jogérvényesen felül van bírálva és befejezve. Tehát birálat alá vétetett az ügynek azon formai része is, melyből a felirat ezen sérelemnek előadását meríti. Arról tehát, hogy ezen esetben egy oly közjogi sérelemről volna szó, melyet a t. ház volna hivatva orvosolni, egyáltalában szólni nem lehet. Hanem igenis sző lehet és pedig jogosan, egymás irányban azon következtetésekről, melyek levonhatók azon kérvényezésekbő! és magából a concrét esetből és ez az, hogy bizonyos hézagot találhatunk a közigazgatási eljárásban arra nézve, hogy a közigazgatási bízottságok ügyrendjében a kérdésfeltevési jog tételes intézkedésekkel csakugyan nincsen szabályozva. Es, ha már általában véve a kérdésfeltevési jogról beszélünk, kell hogy megkülönböztessük az illető testületek hivatásánál fogva a megyei közgyűléseket a közigazgatási bizottsági ülésektől. A megyei közgyűlés autonóm testület, melynek épen ennélfogva az önkormányzat összes attribútumaival kell birnia és épen ezért ezen testületben a bizottsági tagok törvény szerint magához a kérdés feltevéséhez is hozzá szólhatnak. De a közigazgatási bizottság az autonóm elemek bevonásával alakított administrativ intézmény, a törvény által határozottan körülhatárolt jog- és hatáskörrel. Kell-e és mily irányban odahatni, hogy a kérdésfeltevési jog tételes intézkedésekkel praecisiroztassék és mily irányban? Madarász József: Ez sophisma! Gajári Ödön előadó: Ezt első sorban mérlegelni — az általa észlelt tapasztalatok alapján — annak feladata, a ki az összes administrátióért és így a közigazgatási bizottságok működéséért is a parlamentnek felelős — vagyis a belügyministernek. (Helyeslés a jobboldalon.) És mert a kérvényi bizottság határozata röviden összefoglalva ezen felfogásnak ad kifejezést, a következő határozati javaslatot van szerencsém benyújtani és elfogadásra ajánlani: „Ezen felirat az esetleg szükségesnek mutatkozó intézkedés megtétele végett kiadatik a belüg-yministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli m. kir. ministernek." (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás oh a szélső baloldalon. Zaj.) Ugron Ákos: T. ház! Én nem az ügy érdeméhez, hanem a tárgyalás sorrendjéhez akarok szólani. Én, mint a kérvényi bizottság egyik tagja, a lehető legnagyobb figyelemmel olvastam, sőt mondhatom, tanulmányoztam át azon iratokat, melyeket Hevesmegye ezen kérvénynyel egyetemben felterjesztett. Nagy figyelemmel hallgatván az előadó urnak a tényállásra vonatkozó előadását, lehetetlen meg nem jegyeznem, hogy ő több oly körülményt elhallgatott, mit a tárgy érdemére vonatkozólag a t. ház tagjainak feltétlenül tudni szükséges, hogy a tárgyi igazság előttük álljon. Ép ezen szempontból elkerülhetlenül szükségesnek tartom az iratok felolvasását és különösen mindenekelőtt kérnem kell, hogy Hevesmegyének a képviselőházhoz intézett kérvényét méltóztassék felolvastatni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk! Ellenmondások a jobboldalon.) Gajári Ödön előadó: T. ház! Magától érthető, hogy én a feliratnak és a mellékleteknek felolvasásába beleegyezem, ezt a házszabályok is igy rendelik, de a t. előttem szólott azon állítását, miszerint én szándékosan kihagytam volna olyanokat, a mik az ügy megítélhetésére szükségesek,
