Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-56

42 56. országos ülés február 4-én, szombaton. 1888. igy szűkebb körben megkezdett munkát teljes erélylyel folytatni (Elénk helyeslés) és igy kiterjeszteni figyelmét az ország azon polgáraira is, * a kiktől, ha általam is méltányolt okoknál fogva a szavazati jognak megadását és igy a polgári jogok teljének gyakorlatát ideig-óráig megtagadni kénytelenek vagyunk, kétszeres kötelességünk rólok épen úgy gondoskodni, (Helyeslés balfelöl). mint ha ők mint az ország választó polgárai, súlyt adhatnának szavaiknak. (Elénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Steinacker Ödön: T. ház! Nem hiszem, hogy volna valaki, a ki ne ismerné el, hogy a gazdasági viszonyok mai fejlődése stádiumában, az ország nyersterményeinek tengeren túli hatnlmas verseny idejében ne lenne fokozottabb mérvben szükséges hazai iparunknak az itt e házban és másutt is már gyakran hangoztatott fejlesztése. Bizonyos, hogy hazai iparunk emelkedése első sorban az egyének tevékenységén alapszik, de bizonyos az is, hogy az államnak közvetlenül és közvetve nagy befolyása lehet és van is a hazai ipar fejlesztésére; és el kell ismerni, hogy azon 12 esztendő óta, mióta legelőször tétetett indítvány az ipari ezélokra a budgetben felvett összeg emelésére, úgy hogy most ugyanolyan magas összeget indítványoznak törölni, a mely akkor az ipari czélok előmozdítására egyáltalában a budgetben előirányozott volt, mondom, el kell ismernünk, hogy azóta a kormány részéről az ipari szakoktatás, a házi ipar terén és más rokon tereken e tekintetben sok történt; azonban mégis lehetetlen nem sajnálkoznom azon, hogy az ipari ezélokra szánt tételnél, mely tavaly 105,000 frt volt, az idén 35,000 frt töröltetett. Kétségtelen, hogy számos jogos igények ezen aránylag véve igen tetemes törlést meg fogják sínyleni, de elismerem, hogy a takarékosságot okvetetlenül meg kell kezdenünk, ha pénzügyeinket rendezni kívánjuk. Ennélfogva bármily nehezemre esik is ezen törlés, ahhoz mégis hozzájárulok. Nem feszegetem, hogy arányos-e ezen törlés szemben más tételeknél foganatosított törlésekkel, mert pénzügyeink rendezése kívánja ezt. Minthogy pedig pénzügyeink rendezetlensége főoka annak, hogy iparunk nem fejlődhetik, hogy az idegen tőke bizalommal nem fordul többé hoz zánk és hogy új iparágak és gyárak keletkezése ezenkívül az adózási viszonyok miatt is meg van nehezítve, tisztán ipari szempontból is szükséges, hogy ezen rendezés minél előbb bekövetkezzék. Azt sem feszegetem, t. ház, hogyha ezen tételnél ily tetemes törlés történt, más tételeknél nem lehetett és nem kellett volna-e hasonlóképen arány lagos törléseket tenni. Megvallom, e tekintetben nem vagyok azon nézeten, a melyet tegnap Tisza István képviselő ur igen rokonszenves beszédében kifejtett, hogy tudniillik a takarékossági irányzat jóformán csak j abban nyilvánulhat, hogy a mostani keretet ki ne • tágítsuk. Arra, hogy a kormány nemcsak ily módon iparkodott, még pedig helyesen, a budgetet javítani, legjobb példa ebben a szóban forgó törlés. Hogy bizonyos kedvenez eszmék, a melyekre t. képviselőtársam is rámutatott, nem lettek kellőleg háttérbe szorítva, mutatják a budgetben a lótenyésztésre vonatkozólag előforduló tételek is, daczára annak, a mi a kisbéri lótenyésztésről mondatott ; valamint egy más tétel is, a melyre későbbi felszólalásom alkalmával lesz még szerencsém visszatérni De hogy ha a kormány a mostani pénzügyi állapotaink mellett kénytelen abból, a mit eddig az ipari ezélokra szánt, tetemes összeget megvonni, ha nem képes iparunkat oly mértékben istápolni, mint a mennyire kívánatos volna, akkor óhajtandó, hogy legalább czélszerü intézkedések útján kövessen el mindent, a mi lehetséges. És e tekintetben igen örvendetesnek tartom, a mit már a közvetlen előttem szólt képviselő mrak megpendítettek, hogy tudniillik a, gyárvizsgálat terén kezdetnek véve igen kielégítő kezdeményezés történt. Azonban bármennyire helyesnek tartom is az utasítást, a melynek alapján ezen érdekes jelentés készült, még sem hiszem, hogy az pótolhatná azon törvényes intézkedést, a melyet a gyárvizsgálat tekintetében szükségesnek tartok, E tekintetben csatlakoznom kell a gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam által kifejtett nézethez. Bármennyire elismerem, hogy a tisztelt urak, kik kutatásaikat megtették és e jelentést készítették, igen helyes, positiv indítványokat is tettek, mégis a mellett vagyok, hogy ép ugy, mint más országokban, a gyárfelügyelői intézménynek törvényszerűleg kellene az országba behozatni, mert azon intézkedések, melyek a gyárfelügyelet tekintetében eddigipartörvény vinkben léteznek, bármennyire helyesek, magában elégségeseknek még sem tekinthetők. Nemcsak technicai szempontból szükséges ezen felügyelet, hanem szükség van arra socialis szempontból is és ha ebben a jelentésben ki van mondva az, hogy a munkások nem igen érdeklődtek a gyárfelügyelő urak működése iránt, akkor ugy hiszem, hogy a dolognak megfordítva kellene lenni, hogy a gyárfelügyelő uraknak kell hivatalosan és pedig közelebbről érdeklődniük a munkások viszonyai iránt. Elismerem, hogy azon erőkkel, a melyek rendelkezésre állottak, ez lehetséges nem volt. És hogy ők azon munkában, a mely e jelentésben előttünk fekszik, mindenesetre mindent megtettek, a mi a rendelkezésre álló időben lehetséges volt. Ez azonban nem alterálja annak szükségességét, hogy a gyárfelügyelői intézmény a dolognak socialis oldalára is kiterjeszkedjék, a mint azt bővebben t. előttem szólott gróf Apponyi Albert érintette. Ha elejét akarjuk venni annak, hogy ne mutatkozzanak majd nálunk is azon bajok, a melyek a nyugoti iparos államokban a