Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

65. országos ölés febrnár 15-én, szerdán, 1888. 259 és más módon fog gyakoroltatni, minta mi jelenleg szokásban volt, akkor ez jó hatással lesz. (He­lyeslés,) Most vissza kell térnem Hodossy Imrét, kép­viselő úrhoz, a ki felemlítvén azt, hogy mennyire kívánatos, hogy a birói kar és az ügyvédek közt melegebb, őszintébb eontactus legyen, szükséges­nek látja, hogy birói állásokra ügyvédek is al­kalmaztassanak. Én, t. képviselőház, nem akarom a birói tes­tületet egy elzárt testületté tenni, a melybe más elem be nem juthat. (Élénk helyeslés.) Én mindazt, a ki képessége és jelleménél fogva méltó arra, hogy birói hivatalba lépjen, szívesen látom ezen pályán. (Helyeslés.) Nem is kell említenem és talán a budapesti ügyvédi kamara t. elnöke jól tudja, hogy csak a budapesti ügyvédek sorából jegyzői, albirói, alügyészi és birói állásra hány egyént neveztem ki. Neveztem ki ezenkívül az ügyvédi karból táblai birót is, az igaz, hogy nem a buda­pesti kamara köréből. Én tehát kijelentem itt is, a mit különben is követtem, hogy ha elém oly fiatal ügyvédek járulnak, a kik a kellő képesség­gel bírnak, azon a fokon, melyre képesítve vannak, szívesen alkalmazom őket; (Élénk helyeslés) egy határvonalat azonban mégis húzok és ez az, hogy ha a birói pályán hasonló qnalificatióval és igény­nyel bíró egyén is concurrál, ennek adom az első­séget. (Élénk helyeslés.) Veszter Imre igen t. képviselő ur felemlítette a nyugdíjazásokat és ennek folytán azon meg­jegyzést tette, vájjon a kellő színvonalon állanak-e mindig azok, a kik a nyugdíjazottak helyét elfog­lalják. Ilyen kérdés, t. ház, igen gyakran már feleletnek vétethetik és kérném, hogy miután a birói személyzet megválasztásában különösen a felsőbíróságoknál igyekszem a lelkiismeretesen candidáló bizottságokkal együtt az egyéneket megválasztani ; ne méltóztassanak ily kételyeket kifejezni, a melyeket talán indokolni alig lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagy sérelemnek vétetik, hogy a horvát hatóságok Magyarországba horvát iratokat külde­nek, amiket itt le kell fordítani. Tudjuk, t. ház, hogy a mi bíróságaink nagyon helyesen magyar nyelven küldik átiratai • kat a horvát bíróságokhoz. Horvátország igaz­ságügyi tekintetben teljes autonómiával bír. E szerint mindabban a kérdésben, mindabban az irányban, a mi szintén kifogás alá vétetett, hogy a horvát perrendtartás szerint a magyarországi felektől csak hitelesített meghatalmazások fogad­tatnak el és a maguk perjoga szerint járnak el, mihez joguk vau. Más államban meg cautio is kívántatik, sok esetben azért, hogy a per megindítható legyem Ha cautio kívántatik valamely külállamban — természetesen kivévén, ha az illető szegényjogon perlekedhetik — a cautiót le fogja tenni. Mi önállólag állapítjuk meg a magunk perrendtartá­sát; Horvát-fezlavonország ismét egészen önállólag, a külföld szintén más alapon intézkedik és az ott perlekedők az ottani szabályokhoz kénytelenek alkalmazkodni. Nem akarnék a felhozott számos részletbe nagyon belemenni, azonban Spóner igen t. kép­viselő urnak annyit mégis kénytelen vagyok meg­említeni, hogy az ingó vagyonnak az illeték alól való elvonását az örökösödési eljárás folya­mában igenis a kormány sem kívánja támogatni, sőt ez irányban épen mest folynak a pénzügy­ministerrel a tárgyalások Az új öröklési joggal — mint az indokolás­ban szintén fel volt említve — egy új öröklési eljárás is fog szabály oztatni és életbelép tettetni. Hogy mennyire lesz képes ezen újabb szabályozás a valóban fennálló visszaéléseknek gátat vetni, azt ma megállapítani nem tudom, hogy azonban ez is a kormány gondjai közé fog tartozni, arról biz­tosíthatom a képviselő urat. (Helyeslés.) Említés tétetett tegnap a halálbüntetések mi­kénti végrehajtása iránt is. Erről hosszasabban nem beszélek, ez szintén a bűnvádi eljárás sza­bályozásával a büntetések végrehajtása tekinteté­ben fog consideratio alá vétetni és ott fog eldön­tetni. Azon állapot, mely ma létezik a marosvásár­helyi királyi tábla területén, az ottani perrendtar­táson, az pedig, mely a budapesti királyi tábla területén alkalmaztatik, <1Z fi judicaturán alapszik; ezen pedig változtatni az igazságügyminister különben sem volna jogosítva. (Ugy van! jobbfelöl.) Miután tegnap Szalay Károly képviselő ur határozottan egy kérdést intézett hozzám egy oly rendelet, ügyében, a mely 1882. márczius 11-én bocsáttatott ki és a melynek létezését ő az igaz­ságügyministerium jelentéséből tudta meg, van szerencsém a hozzám intézet kérdésre felvilágosí­tásul nyilvánítani, hogy igenis, az igazságügymi­ni sterium adott ki egy rendeletet, melynek tartalma az, hogy ha a tisztviselő ellenében hivatalos el­járásából folyólag bűnvádi feljelentés tétetik, ez irányban az illető tisztviselő felsőbb hatósága a tényállás iránt meghallgattasgék. Mert t. ház, hogy még azt az oltalmat se adjuk meg a tiszt­viselőnek, hogy felsőbbsége nyilatkozhassék a panaszolt tényállást iránt, ezt nem tudnám elfo­gadni; (Helyeslés jobbfelöl.) hiszen még a fegyelmi törvény is azt rendeli, hogy habiró ellen fegyelmi panasz emeltetik, ügyvédi ellenjegyzés mellett kell beadni a panaszt. Bűnvádi utón ez a garantia nem kívántatik; azonban hogy tisztviselő ellen ilyen feljelentést lehessen tenni, de még csak arra se legyen mód, hogy a mikor az illeti! tisztviselő, becsülete támadtatik meg, még felsőbbsége nyilat­kozhassék, ez azt hiszem, csakugyan helytelen dolog lenne. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) 33*

Next

/
Thumbnails
Contents