Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-62
62. országos ülés február 11-én, szombaton. 1888. 195 az indoka annak, hogy e kérvény ma a házba jutott és én megvagyok győződve, hogy ha ma, mikor már a kedélyek lecsillapultak, azon törvényhatóság kebelében újabban felvettetnék e kérdés, az nem intézné ezen felterjesztést a t. házhoz. Azt. hiszem, ezekben sikerült igazolnom azt, hogy az a főispán egyáltalában nem követett el alkotmánysértést azáltal, hogy azt az indítványt, a mely az előbbit teljesen kizárta, szavazás alá nem bocsátotta. Minthogy tehát én sérelmet egyáltalán nem látok, nem akarom tovább e vitát folytatni, hanem ajánlom a kérvényi bizottság javaslatát. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Balogh Géza jegyző: Almásy Sándor! Almássy Sándor: T. ház! Személyes kérdésben kivánok néhány szót szólani. (Halljuk! Halljuk!) Almássy Géza képviselő ur megleczkéztetni és loyalitásból akar nekem oktatást adni. Tudja meg tehát azt Almássy Géza képviselő ur, hogy midőn egy főispán tette és eljárása itt e házban tärgyaltatik, nem lehet tekintetbe venni azt, hogy vájjon védheti-e magát vagy sem. (Ugy van! szélső balfélől.) Mielőtt tehát leczkét adna, kövesse maga az adandó példát és ne mondj a a vármegyét, a mely szintén nem védheti magát, izgatottnak és be nem számítható állapotban lévőnek. (Élénk tetszés szélső balfélől.) Egyébiránt, hogy az általa jelzett állapotban van Heves vármegye, F ennek nem Beőthy,, hanem Keglevich gróf főispánsága az oka. (Ugy van! szélső balfélől.) Balogh Géza jegyző: Gulner Gyula! Gulner Gyula: Engedje meg a t. ház, miután előttem szólt t. képviselő társam, Almásy Géza abból érvelt, hogy mi, kik ez oldalról felszólaltunk, a kérdést nem ugy adtuk elő és nem ugy fogtuk fel, mint a hogy az történt : a magam igazolására csak annyit jelenthessek ki, hogy az ügyet személyesen közelebbről nem ismerem ugyan, de az informatiómat az előadó ur legutóbbi beszédéből merítettem. (Élénk tetszés balfélől.) Balogh Géza jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! Mindenekelőtt azt kell kifejeznem, (Halljuk! Halljuk!) hogy én azt vártam, hogy a t. előadó ur, (Halljuk!) a a kinek kötelessége a tárgyalás alatt lévő ügyet s annak tényálladékát hűen előadni, felszólal az ellen, midőn az mondatott, hogy itt a képviselő urak és a képviselőház helytelen előadás által félrevezettetett. Én azt gondolom, hogy a t. előadó ur, de a t. kormány is, ki ezen ügyben mindenesetre érdekelve van, hivatva fogja magát érezni, hogy ha a dolog ugy áll, mint az előadó ur előadta, akkor azt helyben hagyva, előttem szólott t. képviselőtársam most elmondott, a tényállás ferdített módon való előadásának ellentmond. A t. kormány igen jól tudja, hogy miként történtek a dolgok, mert megvizsgálta és bizonyosan informatiót szerzett az iratokból, valamint informatiót kért a főispántól Tökéletesen ugy van, mint azt az előadó ur mon. dotta, csupán azon egy kivétellel, hogy a t. előadó ur egy szót ugy szőtt bele előadásába, hogy az téves felfogásra is vezethet és ez az, hogy a főispán feltévén a kérdést, hogy az előadói javaslat elfogadtatik-e a gyöngyösi árvaszék ügyei további vezetésére ? „Egy alkalommal" kijelentette, hogy ha ez elfogadtatik, akkor a fegyelmi eljárásra vonatkozó indítvány elesik. Hát ez az „egy alkalommal" azt teszi, hogy midőn a gyöngyösi árvaszékre vonatkozó küldöttség jelentése s a szakreferens véleménye annak jövőben való kezelését illetőleg 10 — 12 pontban előadott, midőn a főügyész a törvényre hivatkozva azt mondta, itt tetemes mulasztások vannak és a fegyelmi törvény világosan megmondja, hogy ha mulasztások és effélék fordulnak elő, a fegyelmi elj elrendelendő, midőn tehát, mondom, a főügyész hivatalos állásából folyólag, kötelességből állott fele kijelentéssel, hogy miután itt mulasztások constatáltattak, én mint ügyész indítványozom, hogy a fegyelmi eljárás elrendeltessék, hogy ezzel az ügy a múltra nézve is tisztáztassék: ekkor jelentette azt ki a főispán és ez az az egy alkalommal —hogy ez nem szükséges, mert ha amaz elfogadtatik, ez elesik. (Ellenmondás jőbbf élői. Halljuk! Halljuk!) Erre,t. ház, a bizottság minden független tagja felszólalt és a törvénynyel kezében rámutatott: ez két különböző dolog, a mint az iratokból arról mindenki meggyőződhetik. (Egy hang balfélől : Szavazás előtt?) Szavazás előtt! Ezen majdnem negyedóráig tartó vita folyt és én, a ki magam is tagja vagyok a bizottságnak, magam is majdnem negyedóráig magyaráztam a dolgot, hogy a fegyelmi eljárásra nézve, melyet az ügyész a törvény értelmében helyesen indítványozott, külön kell szavazásra bocsátani. Mert a helyesebb ügykezelésre vonatkozó előadói indítvány ellenében senki sem szólalt fel; ezt elfogadták. Józan észszel senkinek sem lehetett kifogása az ügykezelésre vonatkozó pontok elfogadása ellen. De külön indítvány volt a főügyészé, még pedig olyan, melyet a közigazgatási bizottságról szóló törvény 12. §-a igy ir körül: (olvassa) ,.li) a fegyelmi hatóságot gyakorolja az ezen vagy más törvényben kijelölt esetekben". Itt tehát nem egyszerű indítvány tételről van szó, hanem a bizottság törvény által megadott jogának főispáni akarattal való megsemmisítéséről, (Ellenmondás jobbfelől) mert hiszen ez a jog általában van adva. Ha az egyes eseteknél nem gyakorolja azt a bizottság, akkor az illusorius semmi. (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.) Az előadó ur előadására kell még észrevételt tennem, ki a dolgot egy furcsa álláspontra helyezi. Én elvártam volna, hogy a kormány megütközését fogja kifejezni az előadó ur érvelése fölött, 25*
