Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

62. országos ülés február 11-én, szombaton. 1888. 193 indokok bírhatnak valakit, a ki egy komoly testület tanácskozásait vezeti, arra, hogy ezen térre lépjen; de egyet tudok, t. ház és ez az, hogy nem lehetnek azon érdekek, melyekről semmit sem tudok, annyira fontosak, mint a mennyire érdekében áll a t. kormánynak, különösen a belügyminister urnak, ki az administratió élén áll és azért első sorban felelős, hogy ne engedj e hozzáférkőzni a közvélemény azon gyanuját, hogy itt a törvény korlátoztatott és egy törvényes alapon tanácskozó testülettől elvonatott az őt törvényesen megillető azon jog, hogy egy kérdés felett szavazzon éB határozatot hozzon. Ha nem tetszik a főispánnak a határozat, melyeta közigazgatási bizottsághoz, fel van jogosítva azt, a nélkül, hogy a rendes apellátát meg kellene tartania, hivatalból felterjeszteni a belügyministerhez. A ki a tüzet még csak meggyuladni sem engedi, hanem a parazsat rögtön el akarja nyomni, nem tesz jó szolgálatot, mert a tüz ki fog ütni előbb-utóbb, (ügy van! balfelöl.) T. ház! E kérdés Hevesmegyében talán acut kérdés; de a ki mindenekelőtt szivén viseli Magyarország administratiójának megbízhatóságát, azon meggyőződésben szereti magát ringatni, hogy van egy hatalom Magyarországban, a mely ott, a hol — merem ezen kifejezést használni — flagrans törvénysértést lát saját közegeivel szemben is, elégtételt tud szolgáltatni egy nagy közönségnek. Ne engedje tehát a t. belügyminister ur hozzáférkőzni azon feltevést, hogy többre becsüli saját főispánj'a reputatiójának egy megyében való megóvását, mint a közvélemény megnyugtatását. (Helyeslés a baloldalon.) Részemről, t. ház, e kérdést, mert az már a belügyminister ur egy határozatával superálva lett és mert már a t. házba hozatott, nem tartom és nem tarthatom többé egészen helyi érdekű kérdésnek: nem tartom és nem tarthatom többé Hevesmegye kérdésének; mert ez egy fontos elvi kérdés, amely okvetlenül kell, hogy az ország administrati ójára ilyen vagy amolyan irányban visszahatással legyen, (Helyeslés balfelöl.) Részemről pártolom Horváth Ádám t. képvilőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés abalés szélső baloldalon.) Tibád Antal jegyző: Almásy Géza ! Almásy Géza:T. ház! (Halljuk!) Megvallom őszintén, nem volt szándékom e kérdéshez hozzászólalni; nem pedig azért, mert egész obieetivitással és minden elfogultság nélkül bírálva a sérelmi kérvénynek tartalmát, de egyszersmind azon álláspontot is, a melyet az előttem szólt t. képviselő urak e kérdésben elfoglaltak, nem vagyok képes — pedig higyjék el a túloldali képviselő urak, hogy egy kis érzékem az alkotmányos jogok iránt nekem is van — e kérdésnek valami nagyobb fontosságot tulajdonítani. (Egy hang a szélső balKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. III. KÖTET. oldalon: Nincs érzéke! Derültség.) Miután azonban oly felszólalások történtek a túloldal részéről, a melyek engem azon Őszinte kijelentésre késztetnek, hogy a képviselő urak vagy nem olvasták el a kérvényi bizottságnál rendelkezésre álló adatokat, vagy pedig téves informatiók által vezettettek félre; mert különben lehetetlenség, hogy ha a tényeknek megfelelő adatok birtokában volnának, ezen kérdést ugy állítanák a t. ház elé, a mint azt tényleg odaállítani méltóztattak: engedje meg a t. ház, hogy ezen állításomat én a lefolyt tények historicus igazságával igazoljam. (Halljuk!) Szükséges, hogy ebből kifolyólag egész híven és őszintén meggyőződésem és legjobb tudomásom szerint adjam elő mindazokat, a mik a közigazgatási bizottságban történtek, mert engedjék meg nekem a t. képviselő urak, állítani valamit oly módon, a mint az meggyőződésem szerint nem történt, nem sanálása a dolognak. (Ugy van! jobbfelől.) Derítsük fel a valót; állapítsuk meg, hogy mikép történt a dolog és azután tessék kinek-kinek és a t. háznak is meggyőződése szerint ítélni. (Halljuk!) A mint már az eddigi tanácskozásból is tudni méltóztatnak, panaszok merültek fel a gyöngyösi árvaszék ellen. Ennek következtében a közigazgatási bizottság a vizsgálatot elrendelte. A vizsgálatot egy küldöttség foganatosította, a mely állott egy főszolgabíróból, egy tiszti ügyészből és az árvaszéki elnökből, ki mint a bizottság elnöke is működött. Megnyugtatásul azonban megjegyzem, hogy az árvaszéki elnök, ki ezen vizsgálatot foganatosította, három próbás ellenzéki ember, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Tizenhárom próbás! Derültség.) Megjegyzem ezenkívül még azt is, hogy ezen árvaszéki elnök, mint árvaügyekben szakférfiú, az egész vármegyének osztatlan bizalmát, tiszteletét és elismerését birja. A vizsgálat foganatosíttatott; a küldöttség jelentését bemutatta. Következett a közigazgatási bizottság ülése, melyen ez a kérdés is tárgyalás alá került. A szakreferens megteszi előterjesztését ezen kérdésben. A referáda természetesen a küldöttség véleménye alapján oda irányult, hogy igenis Gyöngyös város árvaszékéuéí kezelési szabálytalanságok tapasztaltattak, a melyek azonban a vizsgálatot vezető árvaszéki elnöknek útbaigazítása és intézkedése folytán elintézést nyertek, de semmi néven nevezendő oly visszaélések vagy mulasztások nem történtek, a melyek akár a múltra, akár a jövőre nézve bárkinek is anyagi sérelmét okoznák és anyagi érdekeit érintenék. Ez volt a küldöttségnek jelentése, melynek alapján a szakreferens a közigazgatási bizottság ülésében referált ; természetesen hozzátévén, hogy a vizsgálatnak ezen eredménye folytán a küldöttség a polgármester ellen a vizsgálat elrendelését és a további eljárást szükségesnek nem tartotta. Ez lóvén a bizottság ülésében aszak25