Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-62
6$. orsü&gos Ölés február 1! -én, szombaton, 1888, jQ j kérvényt a belügyministernek esetleges szükséges intézkedés végett óhajtja kiadatni, ezen szó „esetleg" töröltessék vagyis egyenesen utasítsa a t. ház a belügyministert arra, hogy ez irányban a szükséges lépéseket megtegye. Ajánlom ezen pótindítványomat a t. háznak elfogadás végett. (Élénk helyeslés a ssélsö baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Almásy Sándor! Almásy Sándor: T. képviselőház! Valahányszor a nemzet alkotmányos sérelméért fel kell szólalnom s annak orvoslását sürgetnem kell, mindig fájó érzés fogja el keblemet; de azért ez ügyben fel kell szólalnom, mert én azt hiszem, az alkotmánynak, törvényeinknek megtartása iránt minden honpolgárnak egyforma érzülettel kell viseltetnie, akármilyen pártszinezethez tartozzék is. Igen nehéz szívvel szólalok fel, a midőn a kormányt arra kell figyelmeztetnem, hogy törvényeinknek, alkotmányunknak megsértését torolja meg és a hol azok megsértetnek, igazságot szolgáltasson. (Helyeslés a ssélsö haloldalon.) Hogy a t. háznak némi fogalma legyen Heves megye helyzetéről, méltóztassék megengedni, hogy ezt néhány szóval jellemezzem. (Halljuk!) T. ház! Mindenki meg fogja engedni nekem, hogy egy megyében, a hol a főispán eljárása ellen határozatokat hoznak, a hol a főispánnak a minister által jóváhagyott határozata ellenében felírnak az országgyűléshez, orvoslást és igazságot kérve: ott a dolognak nagyon meg kellett már az elégületlenségre érni (ügy van! ssélsö balfélöl) és annak a megyének méltó oka van, hogy magát alkotményérzületében megsértve érezze. Mert ha tekintetbe vesszük, t. h főispánok hatalmát, a melylyelők fel vannak ruházva, ha tekintetbe veszszük, hogy annak ellenében bizony nem szívesen nyilatkozik senki sem, nem egy könnyen mond kárhoztató ítéletet, akkor igen nagy okának kell lenni a megyei bizottságnak, a megye közönségének, hogy rászánja magát a főispán elleni támadásra, mert tudják az illetők, hogy kiteszik magukat üldözéseknek, hivatalvesztéseknek és minden egyéb bajnak. És mi történt Hevesben, t. ház! Az történt, hogy a megye közönsége a főispán ellen kétszer mondott ki verdietet és pedig először 25 szótöbbséggel, habár akkor a főispán pártja meg tett mindent, még a fürdőkből is hazahivatott mindenkit, hogy a főispán mellett sorakozzanak; másodszor pedig 75 szótöbbséggel. íme, t. ház, igy növekedik az elégületlenség, az alkotmánysértés feletti indignatio. És ne méltóztassék hinni, t. ház, hogy ennél a második verdictnél csupán ellenzéki ember szavazott a főispán ellen; mert bejöttek a szavazásra kormánypárti férfiak is, a kik szintén alkotmánysértést láttak a főispán eljárásában és a kik érezték, hogy az alkotmányvédelmére a kormánypárt ép ugy hivatva van, mint bármely ellenzék. (Zaj.) Én óhajtom, hogy azon alkotmányos érzület, mely Heves megye bizottságának kormánypárti férfiait áthatja, e ház tagjait is pártkülönbség nélkül vezesse mindannyiszor, ha az alkotmánysértés esete forog fenn. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) Ezt a Tisza kormányt támogató képviselőktől is jogosan kívánhatjuk, mert én megengedem ugyan, hogy a politikában nézeteket változtatni lehet, magam is tapasztaltam, hogy az ember meggyőződése idővel másra változhatik, de abban a tekintetben, hogy a törvény tiszteletben tartassák, különböző meggyőződésnek soha létrejönni nem szabad. Már pedig 1871-ben, mikor épen Heves megye kérvénye tárgyaltatott és a mikor én a kormánynak vád alá helyezését indítványoztam, (Halljuk!) Tisza Kálmán igen hatalmas beszédben ostromolta az akkori kormányt és rosszalás kimondását indítványozta ellene. Hasonlókép 1869ben, a mikor szintén Heves megye felfolyamodásáról volt szó, ő egy határozati javaslatot adott be, szintén erősen alkotmánysértésért korholván a kormányt. 1865-ben Nógrád megye adott be kérvényt, akkor már a mostani miuisterelnök ur azt mondta, hogy forradalomra vezet, hogy ha a népnek igazságot nem szolgáltatnak, lázadásra ingerlika népet az igazságtalan eljárással. Én arra kérem, hogy járjon el most ugy, a mint akkor beszélt. (Helyeslés ssélsö balfelöl.) A mi a kérvényre vonatkozó határozati javaslatot illeti, az előadó ur azt mondta, hogy nincs oly rendszabály, a mely ezt a kérdést szabályozza, azért a főispán nem járhatott el máskép. Engedelmet kérek, azt igen szépen kifejtette az előttem szólt t. képviselőtársam és én is azon meggyőződésben vagyok, hogy nincs szükség erre törvényt hozni, de különben van is erre törvényes intézkedés, mert a közigazgatási bizottságról szóló törvényben ki van mondva, hogy a ki indítványt akar tenni, az tartozik azt 24 órával előbb bejelenteni. De a mai gyakorlat szerint is a megyei bizottságokban indítványokat teszünk és tárgyalunk ; Heves megye közigazgatási bizottsága egy küldöttséget menesztett Gyöngyösre az árvaszék megvizsgálása végett, az a küldöttség véleményt mondott, hogy miként lehet az árva-ügyeket jobban kezelni, arra vonatkozólag indítványt is tett és az ügyész is indítványt tett, a melyben fegyelmi bizottság kiküldetését kérte. De magára a dologra vonatkozólag, ha ilyen indítványt meg lehet akadályozni, ha arra vonatkozólag a főispán megtagadhatja a szavazást, akkor nem a bizottság határozata, hanem a főispán korlátlan akarata uralkodik. Azt mondják, hogy törvényt kell erre hozni; nem erre kell törvényt hozni, hanem a főispáni qualificatióra kell törvényt hozni, (Helyeslés a szélső baloldalon) hogy olyan főispán legyen, a ki a
