Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-61
168 61. or«e*g*i ülés február 10-én, pénteken. 1888. őszintén, nem számítottam arra, hogy az egyetemi kérdés a mai napon elő fog fordulni e csak egy megjegyzést akartam koczkáztatni, a melyet egy könyvre alapítottam volna; azonban ez a könyv e pillanatban nem áll rendelkezésemre. Szerettem volna tehát felszólalásomat elhalasztani, de a ház türelme becsesebb előttem, minthogy kérni merném, hogy a vita más napra halasztassék s ennélfogva lemondok egyáltalában beszédemről. (TJelyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Á tétel maga nem lévén megtámadva, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Középiskolai tanárképző és az azzal egybekötött gyakorló iskola. Személyi járandóságok és dologi kiadások Összesen 38,262 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Kolozsvári egyetem. Személyi járandóságok és dologi kiadások összesen 221,566 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) •• Kolozsvári középiskolai tanárképző. Személyi járandóságok és dologi kiadások összesen 14,832 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : József műegyetem. Személyi járandóságok és dologi kiadások összesen 190,930 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa)^: Országos minta-rajziskola és rajztanár-képző. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 52,800 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Iparművészeti iskola. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 38,290 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Középtanodák. Gymnasiumok. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 238,450 frt. Hock János: T. ház! Nem kívánok visszaélni a t. ház becses türelmével, de már az általános tárgyalás alkalmával jeleztem, hogy tanintézeteink rovatánál ismertetni óhajtom némileg azt a nemzetközi mozgalmat, mely a középiskolák szervezetének megváltoztatására irányul s a középiskolai tanítás keretébe az egység meghonosítására czéloz. (Halljuk!) Talán a középiskolák fontossága hozza magával, hogy ugy nálunk, mint a külföldön, a szervezet megállapításában még teljesen megegyezni nem tudtak. A középiskoláknak ugy tanterve, mint módszere folytonosan változik és sem nálunk, sem külföldön a középiskolai oktatásnak és tanügynek bevégzett képe nincsen. Különösen az utóbbi időben a reális és a classicai irány küzdelme zavarta meg a középiskolai oktatás képének alakulását. Mindkét iránynak jeles képviselői vannak. így Frary teljesen szakítani akar a humanisticus alakkal épen a reális képzés érdekében. Francziaország azonban, melynek nemzeti traditióival forrt össze a classicus oktatás, egyáltalában nem karolja fel a reális irányú képzést s az úgynevezett enseignement special Francziaországban tért hódítani nem bir. Németország oktatásügye is egészen classicus és humanisticus alapra van fektetve. És helyesen mondta Berzeviczy államtitkár ur, t. képviselőtársam, hogy nálunk még a humanisticus és reális irányzat egyenjogúsítása a legteljesebb és legtisztább képét nyújtja a modern tanügyi fejlődésnek. Ez a két irány nálunk egészen coordinált szerepet visz. Ujabban a latin nyelv behozatala kezdi áthidalni azon ürt, mely középiskolai oktatásunk egységét megzavarja. Csak azt sajnálom, hogy a reáliskolákban a latin nyelv nem kötelező tárgy minden tanuló részére, hanem csupán a jó és jeles előmenetelű tanulóknak engedtetik meg. De tekintetbe veszik itt azon túlterheltetést, mely egy új tárgynak kötelezővé tételével az egész tanításra hárulna; másfelől azonban igen fontos nevelési érdek az, legkivált pedig az iskola egységének érdeke, a mely követeli, hogy mindig közelebb jussunk egy lépéssel a realgymnasiumhoz s ezáltal az oktatás egységéhez. Tudom, t. ház, hogy ha megakarunk maradni az európai cultura közösségében, a középiskolai oktatás ügyét csakis nemzetközi úton lehet rendezni és megoldani. A mi culturánk teljesen classicus alapra van építve s a ki ezzel az irányzattal szakítani akar, a nemzetnek történeti traditióval szemben kell, hogy állást foglaljon. Hogyan lehetne mégis a két irányt nálunk kellőkép egyesíteni ? (Halljuk /) Épen Berzeviczy államtitkár ur, t, képviselőtársam hivatkozott Svédország példájára. Valóban a középiskolák szervezetének egysége egyetlen államot sem foglalkoztat annyira, mint épen Svédországot. Ennek a parlamentje évek óta s ez idő szerint is a legalaposabb tanügyi vitákat folytatja s arra törekszik, hogy a középiskola szervezetének egységes képet adjon. Meg is közelítette ezt némileg; az alsó három osztály teljesen egyforma, csakis a negyediknél kezdődik a szétágazó irány. Én azt hiszem, ha a svéd alapot, mint a középiskolai egység alapját nemzetközileg elfogadható középiskolai rendszernek mondanók ki, ez nemcsak az európai cultura közösségét mozdítaná elő, hanem a mi oktatásügyünket is. T. ház! A classicai iránynak szükségessége nemcsak az ész formális művelésében nyilvánul,
