Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-59

59. országos ülés február 8-án, szerdán. 188 j^g béri élvezetre is alkalmassá tétethetett, sőt egész gyárak keletkeztek, melyek tisztán csak avval foglalkoztak, hogy a marhasót elválasztották attól a vörös földtől, a melylyel keverve volt s mint emberi élvezetre tökéletesen alkalmas tiszta sót hozták forgalomba. így tehát igen nagy mennyiségű marhasó fogyott el, de a helyett, hogy tulaj donképeni rendeltetésére fordíttatott volna, igenis fordíttatott emberi élvezetre. Ebbe a hibába esni másodszor nem óhajtanánk és minthogy ezen kérdéssel egyes külföldi kormányok is foglalkoznak, sőt a mint t. képviselő urak bizonyára tudják, igen nagy praemiumok is írattak ki arra, hogy oly sónem előállítása találtassák fel, mely a mondott ozélnak megfelel, azt hiszem, be kell várni az e tekintetben még mindig folyamatban levő tanulmányok eredményét, ha azt akarjuk, hogy a kérdést ne időlegesen, ne kisérletképen, hanem ha lesz egy olyan találmány, gyökeresen lehessen megoldani. (Heyeslés jőbbfélöl.) Még csak egyet vagyok bátor felemlíteni és ez azon kérdésre vonatkozik, hogy a marhatenyésztésnek minő nagy érdekében volna az, ha sikerülne mérsékelt árú sót előállítani. Erre fölhozom, hogy igenis tétetett a kormány számításokat, de méltóztassék elhinni, hogy a terheltetés, a mely a gazdát e czímen éri, korántsem olyan óriásinagy, hogy a marhatenyésztés akadályát képezné. Különösen nem oly nagy Magyarországon, a hol párhuzam Angolországgal nem állítható fel, mert nálunk az országnak vannak számos részei, a hol az ottani takarmány, a gyep és a széna szikes földön vagy szikes felületű talajon teremvén, ezen takarmány mellett az emésztés előmozdítására távolról sincs oly sómennyiségre szükség, mint Nyugot-Európa vagy épen Anglia gazdaságaiban. Válaszom tehát az, hogy a kormány igenis foglalkozik a kérdéssel és ennélfogva kérem a t. házat, hogy a határozati javaslatot mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobboldalon.) Petrich Ferencz: T. ház! Az előttem szólt t. képviselő ur beszédjére nem akarok refleetálni, csupán a praeticus térre akarok . lépni, hogy kimutassam a sónak nagy jelentőségét és hogy mily nagy szükség van a gazdaságban a sóra. Ugy tudom, hogy a Lónyay-korszak alatt lett megszüntetve a marhasó kiadása, akkor is hiba volt, de akkor még azon gazdasági válságról, a mely most bekövetkezett, igen kevés embernek volt fogalma. Nem áll a t. államtitkár ur azon állítása, hogy a szikes talajon termett takarmányhoz nem kell só. Elismerem, hogy a marhatenyésztésnél a sót nagyon kell kímélni, de annak minimalis használata életszükség. Mi nem követhetjük apáink példáját, a kik a száraz szalmát és szénát megetették a marhával, nekünk most olcsóbb rendszert kell követnünk, ez pedig a füllesztés és szecska-előállítás. Megengedem, hogy az igy előállított takarmány is etethető sózás nélkül, de soha sem oly eredménynyel, mintha sózással ezen takarmány ízletesebbé tétetik. Épen a füllesztés az, a mely só nélkül is használható, de nem oly eredménnyel, mintha a só által megadatik annak íze. De tovább megyek. Nemcsak a füllesztés, de a zöld takarmány bevermezése kezd hazánkban divatba jönni, tudni illik a zöld takarmányt nem szárítják meg, nem teszik ki az esőnek, hanem a lekaszálás után azonnal behordják, elteszik vermekbe, a hol igen jól eláll. Erre a czélra igen előnyös, ha a verembe rakott takarmány rétegenkint megsózatik. De a sónak mai ára mellett, azt hiszem, erre Magyarországon senki sem vállalkozhatik. Nézetem szerint az államnak nem lehet érdeke, hogy a porsót kihordassa a hegyekre és ottan szétszórassa, minthogy a kihordás épen annyiba kerül, mint a raktározás és azt hiszem, hogy az államnak az ilyen porsó olcsó áron való eladásából, minthogy tömeges volna az eladás, igen nagy haszna is lenne. Én tehát ezeknél fogva Liptay Károlyt.képviselőtársam határozati javaslatát elfogadom. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, a vitát bezárom. A tétel maga nem támadtatott meg, tehát kimondhatom, hogy az előirányzott 2.540,903 frt megszavaztatik. Liptay Károly képviselő ur azonban határozati javaslatot adott be, mely még szavazásra, bocsátandó. Szavazás előtt a határozati javaslat még egyszer fel fog olvastatni. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök í Kérem azokat, kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el a határozati javaslatot, Josipovich Géza jegyző (olvassa) •. Összes bevétel 14.799,153 frt. Perköltségek. Rendes kiadások. XVI. fejezet, 25. ezím. Rendes bevételek: V. fejezet, 34. czím. Kiadás 60,600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Bevétel 73,200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Állami jószágigazgatóságok és számvevő-osztályok. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 26. czím. Kiadás 140,689 frt. Elnök; Megszavaztatik.