Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-59

104 58. országos ülés február 8-én, szerdán. 1888. másfelől kifejezni abbeli aggodalmamat, hogy miután most a t. kormány a hitel érdekében aranyjáradék kibocsátásához folyamodott, aligha fogja az országnak felmerülendő szükségeit jövőre is más mint aranyjáradék útján fedezhetni, (ügy van! balfelől.) íme, t. ház, ez is egy intés arra, hogy igyekezzünk államháztartásunkba jobb gazdálkodást behozni, hogy ilyen Jelenségekkel szemben, melyek az országnak ha nem is anyagi, de mindenesetre erkölcsi vereségét képezik, ne legyünk kénytelenek kényszerhelyzetben fedezni hitelek útján az országnak szükségleteit. (Helyeslés balfelől.) Ezeket bátorkodtam, t. ház, megjegyezni a t. ministerelnök ur nyilatkozatára. Most a pénzügyi tárczára vonatkozólag kell egy kijelentést tennem. (Halljuk/) Ugyanis az általános tárgyalás alkalmával bátorkodtam jelezni a t. háznak, hogy a részletes tárgyalásnál a költségvetés reálisabbá tétele érdekében indítványokat fogok tenni s azokat indokolni is fogom, egyfelől a felfogásom szerint irreális kiadási tételek emelésére, másfelől a bevételi tételek leszállítására való tekintettel — mondom — azért, hogy a költségvetést reálisabbá tegyem. Ezt az Ígéretet tettem akkor; most azonban kénytelen vagyok ezen ígéretemmel adós maradni, (Halljuk!) mert tudom, hogy indítványaimnak practicus czélja és eredménye nincs és nem lenne. Hiába capacitáljuk mi az igen t. kormányt és többséget arról, hogy a költségvetés, habár bizonyos javulás mutatkozik is, ma sem felel meg mindenben azon rendeltetésnek, a melynek alapjára nekünk végre már egyszer rá kellene államink, ha nem akarjuk, hogy bennünket minden évben a zárszámadások meghazudtoljanak. (Igaz! ügy van! balfelől.) Hiába hivatkozunk bármilyen argumentumokra, ezek a gyakorlatban eredruénynyel nem járnak, mert hiszen módosítványainkat a t. többség el nem fogadja. Én tehát egyfelől gyorsítandó a költségvetés részletes tárgyalását, másfelől a gyakorlati eredményeket szem előtt tartva, kénytelen vagyok álláspontom igazolását a zárszámadások beterjesztésének idejére hagyni; de remélem, hogy azok nekem fognak igazat adni szemben azokkal, mik a t. kormány részéről az általános tárgyalás alkalmával mondattak. És bár melegen óhajtom, hogy a zárszámadások ezt az előirányzatot igazolják, részemről mégis nem forog fenn kétség az iránt, hogy a költségvetés ma sem felel meg azon soliditásnak, azon realitásnak, melyet mi ez évben is ugy, mint minden évben a képviselőházban sürgettünk. Fentartom tehát magamnak a zárszámadások beterjesztése után eonstatálását annak, hogy az általános tárgyalás alkalmával felhozottakban nekem volt igazam, nem pedig a t, kormánynak. Egyéb észrevételem ezúttal nincs. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök és"* pénzÜgyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) Mindenekelőtt csak két dolgot kívánok, azt mondhatnám, ismételni. Az egyik az, a mit már Helfy t. képviselő urnak adott válaszomban mondottam, hogy nem a consortium volt az, (HaUjuk /) mely az aranyjáradékot — a mint tetszett mondani — követelte, hanem hogy én magam voltam az, akár hibásan, akár nem, a ki az aranyjáradékot igénybe venni szándékoztam. Ez, gondolom, azon szempontból, hogy van-e erkölcsi vereség a magyar pénzügyi kezelésre nézve, figyelembe veendő különbség. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik, a mit meg kívánok jegyezni, a következő: Megvallom, nem tudom, hogy lehet-e erkölcsi vereségnek nevezni azt, ha a magyar pénzügyekhez és a magyar pénzügyi kezeléshez is nagyobb bizalom mutatkozik széles e világon annál, a mely idehaza mutatkozik, hogy ebben erkölcsi vereség volna, azt el nem ismerhetem. (Helyeslés jobbfelől.) Ezeket megjegyezve azon kérdésekre, melyekről már szólottam, most még csak a tisztelt képviselő ur nyilatkozatának befejezésére kívánok pár szóval reflectálni. (Halljuk! Halljuk!) Természetesen a kormány épen nem előnyös, sőt e tekintetben igen hátrányos helyzetben van. Rendszeres viszonyoknak megfelelőleg — értem nemcsak a politikai, de a forgalmi időjárási viszonyokat is — számba véve — legpontosabban, leglelkiismeretesebben teszi is meg előirányzatát: de jöhet oly időjárás jöhetnek oly elemi csapások, jöhetnek oly rossz forgalmi viszonyok, hogy a legalaposabb számítás daczára a zárszámadás nem neki, hanem azoknak, a kik az előirányzat soliditását megtámadták, ad egy vagy más pontban igazat. Én tehát nem azt mondtam, mert nem lehet azt mondanom, hogy „minden viszonyok között" be fog következni az, a mi az előirányzatba felvéve van, de csak ismételhetem, hogy az előirányzat a leglelkiismeretesebb soliditással készült és rendes viszonyok közt meg is fog tartatni. Ha pedig bármely téren az általam jelzett rendkívüli viszonyok állanának be: el fogom várni a t. képviselő úrtól, hogy akkor méltányos lesz bírálatában és az időjárási csapásokért, forgalmi nehézségekért nem a kormányt fogja felelőssé tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, a központi igazgatás czímén személyi járandóságokra előirányzott 573,808 frtot elfogadottnak jelentem ki. JosipOVich Géza jegyző (olvassa): Dologi kiadások 130,900 frt. Elnök: 130,900 frt megszavaztatik. JosipOVich Géza jegyző (olvassa): Öszszesen 704,708 frt. Pénzügyi közigazgatási biró-